mix.sk »Hová menjünk» Pozsony és környéke »Rača - Aranyhomok és szivárvány Pozsony felett

Mellékelem néhány fotót a szombati Pozsony körüli kirándulásról. Mivel valahogy nem volt sok fénykép, bónuszként hozzáadom a múlt heti szivárvány fényképét, mivel senkit nem láttam készíteni (bár szinte egész délutánra várt). Összegek összege, de 10 kilométer, plusz iránytű nélküli sűrű szitálás.

Ezen a hétvégén az időjárás-előrejelzőket hangosan fenyegették viharok, záporok és tél, ezért megbocsátottunk egy merészebb utat, és egy kissé rendhagyó útvonal mellett döntöttünk Rača, Východní, Žabí Majer mellett, és az aranyhomokos boltváros felszabadításaként. egy hordó, majd egy repülőgép.

Mindjárt az elején csalogányok, papagájok, halak, kígyók, pókok és más gyengéd, gyengéd háziállatok boltja ázott el.

szivárvány

Az álmos délutánok nyugodt alvással ünnepelték a hörcsögöket, és nem is hagyták magukat zavartatni, ha többször megütötték az üveget.

Néhány lépés után rábukkantunk egy udvarra, ahol 40 becsült hűtőszekrény és több tonna egyéb vas van. Az egyik hűtőszekrényben pokol volt.

A cicákhoz hasonlóan nem is fényképezhetik le.

És még ez is megértette, hogy még az ásítás sem fog megijeszteni. Tényleg - olyan szaga van, mint egy cicának?

Amikor félig felébredt, elkezdte megfigyelni, hogy mit akar a kamerával rendelkező xicht.

De nem akart felkelni.

Csak akkor dübörgött, amikor megelevenedett a műanyag zacskó. Egyértelműen háziasított szörnyeteg. Feltételes reflex műanyag = gránit. Miután csökkentettük ezt a képletet, marad a műanyag = élet. Hmmmmm.

De mivel a műanyag zacskóban csak egy doboz sörünk volt (kérdezem, részeg volt), a cica elszomorodott, és tovább kikelt a tengeri habon.

Aztán felfedeztünk egy érdekes módon festett házat.

Fotó oktatóknak.

Kilátás az útra.

És mivel fagyásig csöpögött, íme néhány nedves levél.

És végül a szivárvány ígért fényképe.

Egy hete akartam felakasztani, de arra gondolok, hogy megfojtana, mint amire gondolok. Nos, most amúgy itt van.

Ja, és azoknak a galamboknak. A bolt mellett volt egy stand, ahol kis galambokat árultak (békegalamb nagyságú), remek áron, büszke néven grillezett csirkével és négy nur draj ojróval. Az eladó németül beszélt olnyval, és a kezei megremegtek egy fél csirke alatt. Valószínűleg alkoholelvonás. Gyönyörű. Egy ilyen utazás után lehúzza az egész darab grillezett békegalambot, még a szárnyait sem lesz ideje csapkodni:-)