Az iszlám holdnaptár szerint ez a zsinórban a kilencedik hónap, amely során a muszlimok szigorú böjtöt tartanak, amely az iszlám egyik pillére. A ramadán alatt a muszlimok hajnalig nem isznak egy csepp vizet. Amellett, hogy nem isznak és nem esznek egész nap, tartózkodnak a dohányzástól és a szextől.
A böjt a muszlimok többségének sérthetetlen szabály a ramadán idején. Vannak azonban esetek, amikor a muszlimok megtörhetik a böjtöt. A Korán szerint a beteg, idős, utazó, várandós és szoptató nőknek, valamint a serdülőkort megelőző korú gyermekeknek nem kell böjtölniük, ha ez negatív hatással van egészségükre. Ezenkívül a böjt érvénytelenné válhat olyan okok miatt, mint a menstruáció vagy a szülés utáni vérzés, a szándékos hányás, és természetesen, ha az embert étkezés vagy ital megszakítja. Ezekben az esetekben a muszlimnak a lehető leghamarabb utol kell érnie a kimaradt böjt napokat.
A ramadán ideje minden évben változik
A ramadán a holdnaptárra épül, és minden évben a kilencedik hónapban kezdődik. Kezdésének pontos dátuma kapcsolódik a Hold első megfigyeléséhez az új után az adott helységben. Mivel az iszlám holdnaptár 11–12 nappal rövidebb, mint a napenergia, a ramadán az évszakokkal együtt mozgékony. A nyári hónapokban a napok hosszabbak és melegebbek, ezért a böjt nehezebb.