/szlovakia/file/globuswebjpeg_skglobus_web.jpeg

globalizáció

A világ a globalizáció következtében drámai módon változik. Mindenki biztosan találkozott ezzel az ötlettel, különféle variációkban. De vajon ezek a változások veszélyt jelentenek-e, vagy profitálunk belőlük, és elsősorban lehetőségként kell-e látnunk őket? Ez a kérdés már nem annyira egyértelmű.

Dušan Chrenek kommentárja

Segítsünk megtalálni a kezdeti választ példával. Képzeljünk el egy írót, aki száz évvel ezelőtt átlagos regényt írt volna területünkön. Mivel abban az időben könyvtárakban kevés volt a világirodalom, a piacunkon való siker sokkal könnyebb lehetett számára, mint a mai hatalmas versenyben a világ minden tájáról.

De ha ugyanaz az író száz évvel ezelőtt rendkívüli regényt írt volna, évtizedekbe telhetett, amíg hírnevet szerzett magának a világban. Ma az internetnek és a globalizált könyvpiacnak köszönhetően a világ legtöbb bestsellereinek fordításait gyakran csak hetekkel az eredeti megjelenése után teszik közzé.

Ugyanez vonatkozik az államokra is. Egyrészt a globalizáció óriási lehetőségeket kínál arra, hogy fejlesszük azt, amiben mi jeleskedünk, de azokon a területeken, ahol lemaradásunk van, sebezhetőségünk még inkább ki lesz téve. A nemzeti és európai szintű felelős politikusoknak ezért arra kell törekedniük, hogy ezt a jelenséget a lehető legmélyebben megértsék, és olyan stratégiát kell kidolgozniuk, amely népeinket nagyobb változások révén sikeresen megvalósítja. Az Európai Bizottság, amely a globalizáció lehetőségeiről és kihívásairól néhány napja publikált dokumentumot, szélesebb körű vitát is próbál ösztönözni ebben a témában. Most nézzünk meg egy kicsit közelebbről.

A leggazdagabb generáció

Gazdasági szempontból az Európai Unió elsősorban a globalizáció hasznára válik. Az Unió a legerősebb kereskedelmi hatalom, és nemzeti jövedelmünk körülbelül egyharmada a világ többi részével folytatott kereskedelemből származik. A világpiac növekedésével párhuzamosan növekszik az európai export is, és ezáltal a jobban fizetett munkahelyek száma. Az EU-n kívüli további termékek és szolgáltatások további egymilliárd eurója 14 000 munkahelyet jelent. A szlovák exportorientált gazdaság, amely a világ egyik legnyitottabb, szintén jelentősen merít ezekből az előnyökből.

A globalizáció gazdasági előnyeit az egyének is érzik. A termékek könnyebb behozatala nagyobb választékot és alacsonyabb árakat eredményez. Ez emeli az alacsonyabb jövedelmű háztartások életszínvonalát és vásárlóerejét is. Egyik előttünk álló generáció sem jutott olyan jól az élelmiszerhez, ruházathoz, technológiához, egészségügyi ellátáshoz vagy utazáshoz, mint manapság az európaiak.

A globalizáció következményeit a különböző országokba történő egyszerű utazás is tükrözi, ahol embereink gyakran dolgoznak, tanulnak vagy élnek. Kommunikálnak az interneten, ötleteket, kulturális értékeket és tapasztalatokat cserélnek. A hallgatók az interneten keresztül hozzáférhetnek a világ vezető egyetemeinek tanfolyamaihoz.

A globalizáció előnyei Európán kívül is megmutatkoznak. Nekik köszönhetően több száz millió embernek sikerült kitörnie a szélsőséges szegénységből, és a szegényebb országoknak lehetőségük van utolérni a gazdagabbakat. Ennek a fejlődésnek jelentős szerepe van a stabilitás, a demokrácia és a béke növelésében a világban.

Tisztességtelen verseny

Az is igaz azonban, hogy korántsem mindenki érzi az említett előnyöket a saját bőrén. A nyitottabb és intenzívebb globális kereskedelem sok vállalatunkat versenyképessé tette a lényegesen alacsonyabb bérekkel, illetve a biztonsági és környezetvédelmi előírásokkal rendelkező országok versenyében. Bizonyos esetekben ez gyárak bezárásához és több ezer munkahely elvesztéséhez vezetett.

Az Európai Unió az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapon keresztül próbálja enyhíteni ezt a fejleményt, amely a sérülékeny régiókat segíti az alkalmazottak átképzésével, új munkahelyek megtalálásában vagy közvetlen társteremtésükben.

Néhány ország fellépése - amelyek az aránytalan támogatások ellenére is a verseny rovására próbálják előnyben részesíteni saját cégeiket - szintén magas kockázatúak. Sok vállalat viszont az adózási szabályok megkerülésével igyekszik előnyökhöz jutni.

Az Európai Unió azonban ezen a téren sem védtelen, megemlítve az Apple multinacionális technológiai óriás közelmúltbeli esetét, amelynek a bizottsági döntése szerint 13 milliárd euró csillagászati ​​összeget kell fizetnie.

A globalizációval összefüggő kockázatok kétségkívül az egyre növekvő migráció, a terrorizmus, a hackertámadások és az éghajlatváltozás közé tartoznak. Az Unió ezeken a területeken is aktív, legyen szó intenzív fejlesztési segélyről a veszélyeztetett országoknak, a párizsi klímaegyezményről vagy az EU külső határain történő ellenőrzés megerősítéséről.

Közös érdeklődési kör

Ezek a problémák azonban még korántsem értek véget, és folytatni kell az erőfeszítéseket. Az EU-nak folytatnia kell a globális szabályok nemzetközi érvényre juttatását az olyan tisztességtelen gyakorlatok kezelése érdekében, mint az adókijátszás, a nem megfelelő állami támogatások vagy a szociális dömping. Hatékonyabb kereskedelemvédelmi eszközök és egy nemzetközi befektetési bíróság segíthetik az EU-t abban, hogy határozott lépéseket tegyen a tisztességtelen gyakorlatot folytató országok vagy vállalatok ellen.

Itthon tovább kell erősítenünk polgáraink védelmét egy erős szociálpolitika, az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés révén. Ugyancsak kulcsfontosságú az a képességünk, hogy felkészítsük az embereket az innováció, az automatizálás vagy a digitalizáció által létrehozott új munkaerő-piaci formára.

A globalizációnak még mindig sok lehetősége és kihívása van. Csak akkor leszünk sikeresek, ha csatlakozni tudunk a megoldásukhoz. A világ mellett a helyzetünk is változik benne. 2050-re már nincs több európai ország a világ nyolc legerősebb gazdasága között, és az európaiak aránya a világ népességében 2060-ra öt százalék alá csökken. A világ elszigeteltsége és bezárása tehát zsákutca, amelynek kétségtelenül fizetnünk kellene a mai globalizált világban.

Dušan Chrenek, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének vezetője

A cikk a SME napilapban jelent meg 2017. május 26-án.