törékeny 1. ami könnyen törik, törik; amely nem túl ellenálló a fizikai erővel szemben; alacsony szilárdság • instabil (op. szilárd) • törhető (op. törhetetlen): törékeny, instabil anyag; törékeny, törhető üveg • törékeny • ill. törékeny: törékeny körmök, törékeny csontok • omlós (amely omladozik): omlós tészta • finom: finom porcelán készlet • ropogós • ropogós (kb. tészta): ropogós, ropogós sütemény • kifej.: törékeny • törékeny • törékeny
2. aki fizikailag gyenge (személyről) • rezisztens (érzékeny) • érzékeny • törékeny: törékeny, ellenálló, érzékeny, törékeny organizmus • gyenge (op. Erős): gyenge idős ember • kifej. érzékeny: érzékeny gyermek • pl.: törékeny • törékeny • törékeny (teljesen, nagyon törékeny)
3. finomság jellemzi • finom: törékeny, finom munka; törékeny, finom virág • vékony • könyv. finom • éterikus: vékony, finom arc; finom ékszerek; éteri lény • pren. kifejez üvegház: törékeny, üvegházi szépség • érzékeny • elnyomó • szelíd: érzékeny, elnyomó, gyengéd lélek • kiszolgáltatott • híg. sebezhető • pl.: törékeny • törékeny • törékeny