1. tágabb értelemben vett egyik ősből, nemzedékből, családból származó egyének, leszármazottak (élő és holt): régi, híres, bih, szegény r., Királyi, szuverén, arisztokrata, földi r.
ismert, nemes r.
zenész r.;
Jött Martin Hvaliar, egy elágazó gazdaság vezetője. (Min.) Akkor vettem feleségül, mert féltem, hogy a családom csöpög. (Dobš.);
biol. az r-u megőrzésének ösztöne
● elavult. családi kapcsolatban lenni az r-e-ben (Čaj.);
2. alapvető társadalmi egység az elsődleges közös társadalomban, mint a vércsaládok egyesülése: szláv r-y;
Lázadó családjaid pedig Rómát szolgálják. (Chal.)
3. alap nemzetiség, nemzet: szlovák r. (Chal.);
r szeretete;
r-u szolgáltatás (A. Mat.);
r (Fr. King) legjobb fiai;
pren. emberi r. emberiség;
Az egyének 4. csoportja, amelyet bizonyos közös jellemzők jellemeznek: A legkeményebb harcosok családjából származnak. (Laz.) Olyan családból származott, akik megérintik a csillagutakat és mélyen gyökereznek a hazában. (Pajzs);
bot., zool. a fajoknál magasabb rendű növények és állatok osztályozásának egysége, amely bizonyos közös tulajdonságokkal rendelkezik;
napló. a felsőbb osztály kifejezés (a másikhoz képest magasabb osztály);
5. származás (társadalmi, családi, hely, szelet, nemzetiség stb.): Alacsony, magas r-u;
büszke r., paraszt, paraszt, munkás r.;
r-om szlovák, cseh;
Egy másik faluból származó család. (Tim.) Anyámnak hajdina családja volt. (Stod.) Anya parasztcsalád. (J. Chal.)
6. születés, születési szokás. a nemzetséggel kapcsolatban születésétől fogva;
b) természeténél fogva: árva az r-u-ból;
Születésem óta tanulok járni a hegyekben. (Taj.) Kissé durva és süket volt családjától. (Taj.) Születése óta lusta. (Taj.) Ravasy oplan volt, a családból származó oplan. (Lask.)
7. gramm. az egyik nyelvtani kategória nevek: férfi, nő, középső r.;
természetes r. azonos a nemek közötti különbségekkel (férfi, nő);
nyelvtani r. bizonyos nyelvtani jelek (leeső végek és megfelelőség) alapján;
8. gramm. szóbeli r. a történetnek a szubjektumhoz való viszonyát kifejező ige nyelvtani kategóriája: aktív r. verbális eseményeket kifejezve, amelyek tényezője al. a hordozó egy mondat tárgya;
beteg r. verbális eseményeket kifejezve, amelyek tényezője al. viselője nem a téma
-
rúd ičit, -í, -ia ned. nar. hogy jó, meleg kapcsolatot ápoljunk, tartsunk fenn a szülőkkel: Míg az (apa) élt, mi nem nagyon szültünk. (Podj.)
az uszítani való nem, -í, -ia ned. telefon hívás. kifejez barátok lenni, családosok lenni: Elképzelhető, hogy ma egyikünkkel lenne család. (Zgur.)
nemi újítás, -uje, -ují nedock. telefon hívás. kifejez fenntartani a családot, baráti kapcsolatot: Ettől a pillanattól kezdve (két család) családja van. (Kisteherautók.) Hirtelen ilyen felsorolás, ilyen család. (Zgur.)
rúd ák, -a, mn. nem. -Férfi vagyok. r.
1. az a személy, aki születési helyéhez viszonyítva egy bizonyos helyen, régióban született: oravský, spišský r., R. Árvából, Szepességből;
2. az ember az azonos régióból, területről, nemzetből érkező emberekkel kapcsolatban;
ugyanazon régió, nemzet, állam tagja;
honfitárs: szlovák r-i, külföldön élő külföldi r-i;
Maroš meg fog lepődni, ha itt talál egy bennszülött Milo Kloškát. (Hirtelen) Csak azért tanítom ingyen, mert a fiad valóban tehetséges, én pedig bennszülött vagyok. (Krno) Štúr más őslakosai és ismert hallgatói. (Kisteherautók.);
elavult. bennszülöttek!, bennszülöttjeim! retorikai címben;anyanyelvi m.: Hadd mutassak meg egy darab őshonos barátságot. (Urbk.);
születés, -a középső. hrom. hígított. bennszülöttek (Šolt.)
születés, -ia közép. szülés: A fiatal anyák születésük után elfelejtenek, akár fiúval, akár lánnyal együtt nagyobb örömet okoznak a világ záporában. (Fecsegés.);
pren. A gerenda jóindulata alatt az agyag felforrt, és a születés első fájdalmaiban füvet és gyógynövényeket lehelt magokkal. (Ábra.)1. A származás, születés miatt bizonyos tulajdonságokkal rendelkezik: r. Szlovák, cseh;
r-á baronka (Vaj.);
A "Nyitra" e két évében csak őshonos és következetesen tenyésztett cseh-morva írók tartottak munkához méltó olvasmányokat. (Vlč.);
admin. született (rövidített rúd.) egyedülállóként, egyedülálló névvel (házas nőknél);2. akinek természetes tehetsége van valamire, természetes, veleszületett tehetséggel, tehetséges, tehetséges: r. tanár, politikus, zenész, vezető, agitátor;
r. művész, költő;
r. kritikus (Karv.);
r. vadász (Ráz.);
Úgy rázta a puskáját a levegőben, mint egy őshonos lázadó. (Számol)1. (spanyol) cowboy ünnepség;
rúd ič, -a, mn. nem. -és egy ember. r.
1. apa al. anya: Ó, milyen szegény szülő fog átesni a gyermekéért. (Stod.) Nem felejtette el, hogy tisztelnie kell a szüleit. (Taj.) Egy szülő tíz gyermeket nevel, de tíz gyermek nem nevel szülőt. (Al.);
pren. kezdeményező: Valójában ő volt a szülője azoknak az érzelmeknek, amelyeket éppen a lelkük tárt fel. (Kuk.)
2. (a pl. Számban) Apa és anya: saját, lépés r-ia;
legyen jó, rossz, szigorú rs;
holló r-ia (Gab.) gonosz, gondatlan (különösen azok, akik eldobták gyermeküket);
öreg r-ia öreg apa és öreg anya;
cirka. keresztelő r-ia, aki a gyermeket keresztelésre vitte;szülői pótlék m.: r. ház, l-á szerelem, r-á oktatás, r-á tanács, r-á gondozás, r-á áldás;
r-é név (Jégé) bennszülött;
telefon hívás. kifejez r-á kézi szülő;
A könyörtelen halál kiszakította szülei karjaiból. (Fr. király);
iskolák. telefon hívás. r-é egyesület Az iskola szüleinek és barátainak egyesülete;
zool., bot. r-e párok, keresztezéshez használt r-e párok;1. nő, aki al. aki most szült;
hexadecimális;2. kifej. anyám, legyen: Békesség emlékedre, anyám családja. (Ondr.);
pren. Meg nem született csecsemővel hallgatom anyám légzését. (Janč.);
cirka. Isteni R. Szűz MáriaIčovské (nemzeti és szülői), -ého střed. részesedés a szülők vagyonából: És a varrógép, amelyet neki vásárolt, és az esküvő, nagy órák - ráesett a szülők fizetésének felére. (Taj.) A mai első tanya! - Hol ne lennék? Szülő, nagybátyám. (Csillag)
nemzetség idlá, -rész közepe. pomn. anat. nőstény, állatoknál női nemi szervek, termékenység, nemi szervek: külső, belső r.
1. alapvető társadalmi egységként együtt élő rokonok csoportja (férfi és nő, szülők és gyermekek): jó, rendezett, számos r.;
bezdetná r.
kenyérkereső r-y;
tag, az r-y tagja;
fej r-y apa;
van r-u, létesít r-u, betáplál r-u;
jobb r. polgári szempontból a felsőbb osztályoktól;
bibl. Szent r. Jézus, Mária és József;
fogadjon el valakit r-y a) -ba, mint sajátját;
b) ismerje el rokonként;
kifejez medvék, őzek, nyulak, madarak, libák r.● hívás. család-nem család! Nem ismerem a kivételt, mindenki egyforma;
2. kifej. gyermek, gyerekek: van r-u, gyere, utazz r-ou-val;
Két-három éves kortól élvezték a reményt, hogy családjuk meg lesz áldva. (Jég);
telefon hívás. várj egy gyermek születésével, pren. (nőről) függetlennek lenni;3. elavult. nemzetség, törzs: A híres morva családok nehezen viselték ezeket a hegeket. (Kal.) Sokat adok a családnak, mert egyedül vagyok a régi nemesektől. (Kisteherautók.) Az eper egy régi tanárcsalád. (Kuk.)
4. rokonság, rokonsággal összekapcsolt emberek, vér, rokonok;
rokoni köteg: pokrná r.;
közeli, messzi, nagy, széles r.;
nagy r-u van;
telefon hívás.: valakinek lenni r., valakivel lenni (lenni) r.;
belép, belép, kap, jöjjön az r-y;
r-y-hez tartoznak;
nyomni, valakit r-yre kényszeríteni● hívás. egy vicc. Ádám és Éva után nincs családja.
5. egyének közössége, amelyet egyesítenek bizonyos közös vonások, megközelítőleg ugyanazok a jellemzők, ugyanaz a tevékenység, közös érdek stb.: Szövetkezet, kolhoz r., R. sportolók;
r. békés országok;
Gazdálkodók - egyik nemzetség a másikban, ez egy szép mottó. (Krno);méhek. méhkas, méhek egy anyával;
6. könyv elavult. (rus.) vlasť, otčina: Sokáig, mint tudják, testvérek, Szlovákia álomban feküdt, a család a miénk. (Štúr) Szeretném magához ölelni, a család régiói! (Sládk.);
család, -y, -niek nők. r. zdrob. kifejez;
család, -y, -čok nők. r. zdrob. kifejez.
nemzetség inkarnációja, -a középső. családi, rokoni kapcsolatok alkalmazása, rokonok és ismerősök előnyben részesítése a közéletben, protekcionizmus, védelem: r-a-ba esni, művelni r.;
családi pótlék m. és kiegészítők: r. kapcsolat, kapcsolat, hozzáállás;
r.;
A jelentkezőket családban állítják össze. (Jes.)nemzetség innoprávny adj. m. jogokat. a családjog vonatkozásában: r-e arányok
1. a családra általában, a családra általában: kapcsolatok, kapcsolatok, szakszervezetek;
r. lapos, r. ház, ház, r. kör, r-é boldogság, r-é melegség, r-é környezet;
r. élet, r-á nevelés a családban;
r. tag;
r-á veszekedés, nyomor;
r. egy családtudattal rendelkező személy, egy másik család a család számára;
kifejez r-é fészek, r. kandalló otthon;
jogokat. r-é törvény a házastársak, szülők és gyermekek kapcsolatának szabályainak összefoglalása;
r-é juttatások gyermekpótlék fizetéshez;
elavult. r-á iskola az ún női szakmák;2. kapcsolódik egy, bizonyos családhoz, kapcsolódik egy, bizonyos családhoz, jellemez egy, bizonyos családot: r-á hagyomány, r-á intimitás, idill, r-á krónika, r-á esemény, ünneplés;
r. album, r. asztal;
r-á sír;
r-é relikvie (Urb.);
elavult. r-é keresztnév vezetéknév;
Ismét egy ágat lehet fésülni a családfából (Kuk.) A családból.3. elavult. Őshonos: Nem lesz körülöttem családi lélek. (Cal.) Ó, anyám, legyen családod! Nézd, nem tudod - a fiad. (Botto) Šuhaj virágréteken, családon át gázol. (Sörfőző.)
4. dil. család, bensőséges, közeli, bizalmas: Andrej mellett Lejla egyszerűen családi kézben volt hosszú idő után, gyermekkorától kezdve. (Vaj.);
család, nők. r. nemzetség más unió, szoros rokonság
nemzetség inský příd. m. elavult. család, a családra jellemző: Az ápolónőnek különféle szép családi jogokat lehet itt igényelni, rúdon kívül. (Šolt.);
(po) családi kiegészítő mint a családban, a családban: Amikor engem így kirúgtak a családomban - a legfiatalabb bácsi és nagybácsi a sziklákba dobott. (Jégé) család, nők. r. hígított. családi környezet (Hruš.)
nemzetség isko, -a, -dísk (elavult és szülőhely, -ťa, -díšť) középső. születési hely (település, város stb.): szülőhely Homérovo (A. Mat.);
Amíg r. 1884-ben szülővárosában tanár volt. (Vlč.);pren. bázis. haza, haza, haza: Szlovákia fiatal! az én iskóm és a csontjaim halma. (Sörfőző.) Mai hockto bekerítésem szülőhelye. (Lucfenyő)
1. hozni, szülni gyermekeket al. (élő) kölykök (nőkről, néhány nőstény állatról is hígak), a szülés legyőzése: Térdre térdelve a szülő nő ágyához térdeltek. (Ábra) Párna lenni a szülõ anyáknak. (Luc) Fájdalommal fogsz szülni. (Jes.) Nem fogom megszülni azt a kórházat. (Tat.)
2. (kit, mit) életet adni valakinek, szülni születni (a nőkről, hígítani a nőstény állatokról is): r. gyermekek;
A szlovák matere nem hagyta abba a tehetséges fiak szülését. (Skult.);
az egér fiatalon szül életet;pren. bázis. spawn: Miért szül a tavasz virágnak, miért a halál a télnek? (Len.)
3. meghozni, meghozni gyümölcsét, meghozni gyümölcsét, meghozni gyümölcsét, termékenynek lenni, meghozni gyümölcsét (növényeken, élő talajon): a megtermékenyülő fa;
Fákat festett útközben, hogy jól szüljön. (Taj.) És a föld gazdagokat szül. (Tat.) Megmentette a szerepet Brezovecben, amely mindig halált hozott. (Ábra) Alig várta, hogy megszülje ártereit. (Vaj.);
hordozó kert (Vaj.) hordozó fákkal;4. (mit) adni, gyümölcsöt hozni, szüret: r. jó, rossz gyümölcs;
A jó gabona jó fület szül. (Fecsegés.);
az almafa édes almát visel;
bortartó föld (Štítn.);5. kniž. (mit) alkotni, formálni, valamit adni valaminek, valaminek a felmerülését okozni;
spawn: Az ötlet szülte az ötletet. (Hor.) A kereslet kínálatot generál. (Urb.) Örök csodákat szülsz a te hatalmaddal. (Kuzm.);
pren. bázis. Több ezer tavasz viharos égbolt szül (Krasz.) Eső;az ellenkező. szülni, -a, -ají;
doc. k 1, 2 szül, k 3 szül, felelevenít;
1. születés útján szülni (az emberről, a hígításról és az állatokról): Gyermekek két-három évente születtek nekik. (Taj.) Mi, szegények, szeretetből születtünk, szeretetből házasodtunk össze. (Min.) Férfi és veje volt, nagyon kevesen születnek (Tomašč.), Amelyek kevés. A lányok és fiak, akiknek az erdőben robotokon kellett élniük, faházakban kezdtek megszületni. (Ondr.);
egyes rovarok keltetőtojásokból születnek;2. nőni, gyümölcsé nőni, gyümölcsöt hozni (a növények gyümölcséről): A legválasztottabb fajta gyümölcsét viselem. (Jes.) Itt születnek a kökények és a galagonyák. (Ráz.) Különösen bőséges itt a szőlő. (Kuk.) Ez a bor nem a völgyekben születik. (Bedn.) Nem, nem eszem, magam születtem. (népdal)
3. hívás. nőni, felnőni: A gombák egy nedves éjszaka alatt otthon születnek. (J. Kráľ) A kerítések alatt, a juharlevélben fű született. (Urb.)
4. kifej. felkelni, felkelni, felkelni, elkezdődni, kialakulni, növekedni: merész elhatározás kezdett születni benne. (Urb.) Érezte, hogy itt valami születik, amelyet tolakodásával elakadt. (Fecsegés.);
új nap születik, új reggel;
új mű születik;
A toll alatt születik a magas duma. (Vaj.) Merész gondolatok születtek abban a fejben. (Fog.) Aztán kétségek kezdtek felmerülni bennem. (Fel.) Valóban új világ született. (Kocsma.);az ellenkező. születni, -a, -ajú;
doc. k 1 születik, k 2, 3 születik, k 4 születik