ŠAVÁRIK PAVL JOZEF EGYETEM KOŠICE-BAN AZ ORVOSI KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZATI PROFIL KÖZÖTT A RÉSZESÍTETT RÓMA-TELEPÜLÉSEKBEN ÉLŐ NÉPESSÉG ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA A TÖBB TANULÓ TANULMÁNYÁVAL Népegészségügyi képzési osztály: orvosi kassai UPJŠ kassai Témavezető: doc. Mgr. Andrea Madarasova Geckova, PhD. Kassa 204 MUDr. Ingrid Babinska, MPH
Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani és köszönetet mondani mindazoknak, akik részt vettek ebben a munkában. Köszönetem főleg a tréner dokimé. Mgr. Andrei Madarasova Geckova, PhD. szakmai útmutatásért és szakmai segítségért, tanácsaiért, tudásáért, tapasztalatáért és a doktori tanulmányaim során eltöltött időért. Köszönöm prof. Sijmen A. Reijneveldovi a társ. prof. Jitse P. van Dijk megjegyzéseikért és a kiadói segítségért. Ezúton szeretnék köszönetet mondani minden kollégámnak az Egészségpszichológiai Tanszékről segítségükért, támogatásukért és remek kreatív légkörükért. Hálám köszönet illeti a HepaMeta csapat minden tagját és azokat az embereket is, akik részt vettek a biológiai minták adatgyűjtésében, feldolgozásában és elemzésében, akik segítsége nélkül ez a munka nem lenne lehetséges. Nagyon köszönöm a családomnak nyújtott támogatást, megértést és türelmet. 2
3. záró szakdolgozat
mutatók, valamint az egészség és az egészséggel kapcsolatos magatartás a roma településeken élő lakosság körében. A kivétel a szokásos háztartási létesítmények hiánya és a család számára kialakított saját szoba hiánya volt. Azoknál a romáknál, akik elégtelen standard felszereléssel rendelkező háztartásokban élnek, 8-szor nagyobb esélyük volt a metabolikus szindróma előfordulására, mint azokhoz a romákhoz, akik normál felszereltségű háztartásokban éltek. Azok a válaszadók, akik saját szobájukról számoltak be, több mint kétszer nagyobb eséllyel fogyasztanak zöldségeket, tejtermékeket, lisztes ételeket és üdítőket, mint azok, akiknek nincs saját szobájuk. Az egészségügyi etnikai különbségek kezelése nem csupán az életmódra és a megelőzésre irányuló beavatkozást igényel, hanem megoldást kínál az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatási körülmények és a szegregáció strukturális tényezőire is. Kulcsszavak: roma népesség, metabolikus szindróma, elhízás, kardiovaszkuláris kockázat 7
Tartalom Bevezetés. 4. Az egészség társadalmi meghatározói. 6 2. Viselkedési kockázati tényezők. 23 2 . Táplálkozás. 23 2. 2. Fizikai aktivitás. 24 2. 3. Dohányzás. 25 2. 4. Alkoholfogyasztás. 27 3. A szív- és érrendszeri betegségek epidemiológiája és kockázati tényezői. 29 3 . A szív- és érrendszeri betegségek epidemiológiája. 29 3.2. A szív- és érrendszeri betegségek kiválasztott rizikófaktorainak epidemiológiája. 3 3.2 . Túlsúly és elhízás. 33 3.2.2. Hiperkoleszterinémia. 35 3.2.3. Magas vércukorszint. 36 3.2.4. Magas vérnyomás. 39 3.2.5. Metabolikus szindróma. 4 4. A roma népesség jellemzői. 43 4. A roma népesség demográfiai jellemzői. 43 4.2. A roma népesség egészségi állapota. 46 4.3. A romák és a lakosság többsége közötti egészségi állapotbeli különbségeket befolyásoló tényezők. 5 5. Célkitűzés. 55 6. Módszerek. 56 6. Minta leírása. 56 6.2. Adatgyűjtés és mérés. 59 6.2 . Antropometriai vizsgálat és vérnyomásmérés. 59 6.2.2. Biokémiai vizsgálat. 59 6.2.3. Kérdőíves felmérés. 6 6.3. Statisztikai módszerek. 64 7. Eredmények. 65 8
7 . A roma településeken élő népesség és a többségi népesség társadalmi - gazdasági jellemzői. 65 7.2. Viselkedési kockázati tényezők. 68 7.2 . Étkezési szokások és táplálkozás. 68 7.2.2. A fizikai aktivitás típusai és gyakorisága. 7 7.2.3. Dohányzás és alkoholfogyasztás. 74 7.3. Biológiai kockázati tényezők. 76 7.3 . Elhízás. 76 7.3.2. Hiperkoleszterinémia, hipertriacilglicerin, hiperglikémia és magas vérnyomás. 76 7.4. Kardiovaszkuláris kockázati profil. 80 7.5. Metabolikus szindróma. 8 7.6. Egészségügyi állapot és szubjektív egészségügyi problémák előfordulása. 84 7.7. Egészségügyi ellátás. 86 7.8. A társadalmi-gazdasági jellemzők, valamint az egészség és az egészséggel kapcsolatos magatartás összefüggése a roma szegregált településeken élő népességben. 88 8. Megbeszélés. 94 Következtetés. 2 Hivatkozások. 4 Függelékek. 34 9
Az alkalmazott rövidítések listája BMI - Testtömeg-index (BMI-index = súly kg/magasság 2 cm-ben) CI - konfidencia intervallum CSDH - Bizottság az egészség szociális meghatározóiról DM2 - diabetes mellitus 2 típusú DTK - diasztolés vérnyomás EU - Európai Unió HDL-koleszterin - nagy sűrűségű lipoproteinek CHD - iszkémiás szívbetegségek KV - szív- és érrendszeri KVCH - szív- és érrendszeri betegségek LDL-koleszterin - alacsony sűrűségű lipoproteinek MP többségi populáció MS - metabolikus szindróma n - abszolút szám OECD A Gazdasági-Működési és Fejlesztési Szervezet VAGY - az esély aránya p szint statisztikai jelentőségű PL háziorvos RF - kockázati tényező RR - válaszarány SES - társadalmi-gazdasági helyzet STD szórás STK - szisztolés vérnyomás TG - triacilglicerin TK - vérnyomás WHO - Egészségügyi Világszervezet WHR - Deréktól Hi-ig p Arány (WHR index = derékkörfogat/csípőkörfogat) 3
. Az egészség társadalmi meghatározó tényezői A lakosság egészségi állapota a genetikai berendezések, a gazdasági és pszicho-szociális helyzet, a táplálkozás és az életmód, valamint az egészségügyi szolgáltatások, az élet- és a munkakörnyezet komplex kölcsönhatásának eredménye. E formák között kölcsönös kapcsolat van (Jurkovičová, 2005). Tarlov (999) az egészségre gyakorolt hatások öt fő kategóriáját határozza meg: () nemi szervek és biológia; (2) az egészséggel kapcsolatos magatartások, beleértve a táplálkozást, a fizikai aktivitást, a dohányzást, az alkoholfogyasztást stb. (3) orvosi ellátás; (4) környezet (teljes ökológia); (5) társadalmi/társadalmi jellemzők. Ezek a kategóriák az interaktív változók nagy, összetett és dinamikus hálózatát hozzák létre. Tarlov (999) szerint kvantitatív szempontból mutatott relatív hatásukat a 2. ábra mutatja. A népesség egészségét meghatározó tényezők Forrás: Tarlov, 999 A lakosság egészségi állapotát meghatározó kulcsfontosságú tényezőket az egészség fő meghatározóinak Dahlgren és Whitehead (992) szerinti modellje is bemutatja a 2. ábrán. 2. Ez a modell bemutatja az egészségre gyakorolt hatás különböző területeit, amelyek javíthatók az egészség javításával. 6.
a szükséglet meghatározása, a diszkrimináció mintái, az elszámoltathatóság vagy a közigazgatás átláthatósága, (2) makrogazdasági politika, beleértve a kereskedelempolitikát és a munkaerőpiacot, (3) a szociálpolitikát befolyásoló tényezők, mint például a munka, a szociális jólét, a lakhatás, (4) a közpolitika olyan területek, mint az oktatás, az egészségügy, a víz és a higiénia, (5) a kultúra és a társadalmi értékek, és (6) az epidemiológiai körülmények, különösen olyan súlyos járványok esetén, mint a HIV/AIDS (uo.). Az egészségre gyakorolt hatás és a népességben való megoszlás szempontjából különösen fontosak az újraelosztási politikák vagy azok hiánya (uo.). Kép 3 A CSDH fogalmi keretrendszerének végleges formája Forrás: Solar és Irwin, 200 A strukturális determinánsok rétegzést és társadalmi osztályokra osztást generálnak a társadalomban, és meghatározzák az egyén társadalmi-gazdasági helyzetét a hatalom, a presztízs és az erőforrásokhoz való hozzáférés hierarchiájában (Solar és Irwin)., 200). A társadalmi-gazdasági és politikai kontextus kulcsintézményeiben és mechanizmusaiban gyökereznek (uo.). A legfontosabb rétegeket az oktatásnak, a foglalkoztatásnak, a jövedelemnek, a társadalmi osztálynak, a nemnek és az etnikumnak tekintjük (uo.). 8.
sok társadalmi és pszichológiai probléma, ideértve a családi konfliktusokat, a válást, az letartóztatásokat, a munkahelyi problémákat, sőt a munkahelyek elvesztését, az erőszakot és a baleseteket, de jelentős hatást gyakorolhat a gyermekekre a tanulási zavarok, a koncentrációképtelenség, a viselkedési rendellenességek, a társadalmi elszigeteltség, érzelmi rendellenességek stb. (Regier és mtsai., 990, O'Connor, 996). Bár számos epidemiológiai tanulmány megerősítette, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb kockázatával jár együtt (megnövekedett HDL-koleszterinszint és antitrombotikus hatás), és kimutatták az alkoholfogyasztás, valamint a teljes halálozás és a CHD-mortalitás közötti összefüggés U vagy J formáját. iszkémiás stroke, az alkoholtartalmú italok nem ajánlottak olyan bevált alternatívák helyettesítésére, mint az alacsony zsírtartalmú étrend, a megfelelő fizikai aktivitás és a gyógyszeres terápia, mivel a lakosság ivásra való ösztönzése a szívkoszorúér-betegség megelőzése érdekében növelheti a visszaéléseket és a túlzott fogyasztást, ami végül növeli az egyéb kockázatokat, valamint az általános halálozás és az alkohollal kapcsolatos halálozás növekedését (Sinkiewicz és Weglarz, 2009, Sesso, 200; Sasaki, 2000; Criqui, 998; Kannel és Ellison, 996). 28.
Tab. nem. A CHD-ben bekövetkezett halálozások aránya a 00 000 lakosra jutó összes halálozás számából a kiválasztott országokban 20 országban Koronázott szívkoszorúér-betegség miatti halálozás 00 000 lakosra Országos életkor standardizált szívkoszorúér-betegség miatti halálozás/00 000 lakos Észtország 265 Norvégia 90 Csehország 260 Olaszország 85 Finnország 72 Dánia 72 Ausztria 42 Spanyolország 6 Lengyelország 28 Hollandia 56 Svédország 23 Portugália 52 OECD 33 22 Franciaország 48 Németország 5 Korea 42 Nagy-Britannia 3 Japán 39 Forrás: OECD, 203 Grafikon sz. 2 A szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a krónikus légzőszervi megbetegedések és a diabetes mellitus korosztályos halálozásának alakulása Szlovákiában 2000-ben 202 Forrás: WHO, 204b 30
az élelmiszerek minőségének javítása. Ezeket a beavatkozásokat a lakosság körében nehéz végrehajtani, és a cukorbetegség előfordulására gyakorolt hatás rövid távon nem fog tükröződni. Ezért a legtöbb ország egészségügyi rendszereinek szükségszerűen programokat kell kidolgozniuk a cukorbetegség észlelésének és kezelésének javítása, valamint a mikrovaszkuláris és makrovaszkuláris szövődmények kialakulásának lassítása érdekében (Danaei et al., 20b). Szlovákiában az elmúlt 20 évben majdnem megduplázódott a diabetes mellitus száma. A cukorbetegségben szenvedő betegek számának alakulását Szlovákiában a 2003-202 közötti időszakban a 3. ábra mutatja. A női cukorbetegek aránya meghaladja a férfi cukorbetegek számát. Ez összefüggésben van a nők hosszabb várható élettartamával, vagyis az idősebb korosztályokban való nagyobb számban való képviselettel. A 2-es típusú cukorbetegség főként 50 év feletti, rossz életmódú és elhízott embereket érinti. A lakosság folyamatos öregedésével Szlovákiában is várható a diabetes mellitus előfordulásának további növekedése (NCZI, 200). Sz. Grafikon 3 A diabetes mellitusban szenvedő betegek számának alakulása Szlovákiában a 2003-202 közötti időszakban Forrás: NCZI, 204 38
3.2.4. Hipertónia A múltban nagyobb hangsúlyt kapott a diasztolés (DTK), mint a szisztolés vérnyomás (STK), mint a kardiovaszkuláris (CV) morbiditás és mortalitás előrejelzője (Petersen et al., 2005). Számos megfigyelési tanulmány kimutatta, hogy a CV morbiditása és mortalitása folyamatosan összefügg mind a szisztolés, mind a diasztolés BP-vel (uo.). A rendelkezésre álló megfigyelési adatok legszélesebb körű metaanalízisében mind a szisztolés, mind a diasztolés BP függetlenül és hasonlóan előre jelezték a stroke és a koszorúér-mortalitást. A pulzusnyomás kimutatta, hogy erősen megjósolja a CV eseményeket középkorú (2005) és idős hipertóniás betegeknél (WHO, 2004), akiknél CV kockázati tényezők vagy kapcsolódó klinikai állapotok vannak. Ezekben a betegeknél a magas pulzusnyomás a nagy artériák megnövekedett merevségének, és így előrehaladott szervkárosodásnak a mutatója (Mc Alister et al., 200). A magas vérnyomás 2003. és 2007. évi ESH/ESC ajánlásaiban alkalmazott osztályozását a 2. sz. 2. Tab. nem. 2 A vérnyomásértékek meghatározása és osztályozása (mmhg) Kategória Szisztolés BP Diasztolés BP Optimális 0,05), emelkedett vércukorszint 22,4% és 2,2% (p 30 kg/m2), valamint a következő négy tényező bármelyike: 60
() megemelkedett triacil-glicerin, 7 mmol/l (50 mg/dl) vagy ennek a lipid-rendellenességnek a speciális kezelése, (2) csökkent HDL-koleszterinszint: 40 év), a többségi populáció és a 40 éves korosztály a referenciacsoport. Minden statisztikai elemzést az IBM SPSS Statistics 20. feldolgozta. A táblázatokat és grafikonokat a Microsoft Excel 2003. 64 feldolgozza