Dokumentumok ajánlása
KIK étkeznek és táplálkoznak: Az Egészségügyi Világközgyűlés 2004 májusában konzultációk, tanulmányok és gyakorlatok lezárásaként elfogadta az általános WHO stratégiát az étrendről, a fizikai aktivitásról és az egészségről. A globális stratégia hangsúlyozza az étrend egyensúlyát a csökkentett zsír-, szabad cukor- és sófogyasztással, valamint a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, gabonafélék és diófélék fokozott bevitelével, ugyanakkor megfelelő fizikai aktivitással, napi legalább 30 percig.
VÁLASZTÁSI ÉS TÁPLÁLKOZÁSI POLITIKA ISKOLÁKNAK Iskolai étkeztetés fejlesztési program az Európai Régióban Táplálkozási és élelmezésbiztonsági program WHO Európai Regionális Iroda Koppenhága 2006
Megoldott témák: 1. A tanköteles gyermekek és fiatalok egészsége és táplálkozása 2. Élelmezési és táplálkozási politika kialakítása az iskolák számára 3. Az iskolai táplálkozási és táplálkozási politika elemei 4. Ajánlások az egészséges táplálkozáshoz és a gyermekek aktív életmódjához 5. Útmutató a gyermek étrendjének összeállításához
EGÉSZSÉG AZONOSÍTÁSA
A tanköteles gyermekek és fiatalok egészsége és táplálkozása -
Elhízás A fogszuvasodás A fizikai aktivitás hiánya Étkezési szokások Megfelelő étrend az iskolában
CUKOR- ÉS ZSÍRProblémák A legutóbbi kutatási projektek megállapításai szerint a magas energiasűrűségű, zsírokban, cukorokban és sóban gazdag finomságok fogyasztása csökkent gyümölcs- és zöldségfogyasztást eredményez. Az Egészségügyi Világszervezet iskolai magatartással kapcsolatos nemzetközi tanulmányának (HBSC, 2004) eredményei azt mutatták, hogy a gyermekek és serdülők átlagos gyümölcs- és zöldségfogyasztása riasztóan alacsony: a fiúknak csak 30% -a, a lányoknak pedig 37% -a számol be naponta gyümölcsöt és a fiatalok kevesebb mint 50% -át fogyasztják zöldséggel (a fiúk 28% -a, a lányok 34% -a). 16 országban és régióban a fiatalok több mint 25% -a hetente egyszer, vagy még ritkábban fogyaszt gyümölcsöt. Emellett az életkor előrehaladtával csökken a gyümölcsöt és zöldséget rendszeresen fogyasztó iskolás gyermekek aránya.
STRATÉGIA A HELYZET MÓDOSÍTÁSÁHOZ Étrend- és táplálkozási politika kialakítása az iskolák számára -
Az iskolai táplálkozási és táplálkozási politika megközelítései Az alapcsoport összeállítása A táplálkozás alapértékelésének elkészítése az iskolában A táplálkozási és táplálkozási politika elkészítése A cselekvési terv kidolgozása az alapcsoport által Az akcióterv végrehajtása, figyelemmel kísérése és értékelése
AZ ALAPCSOPORT AKCIÓS TERVÉNEK FEJLESZTÉSE A cselekvési tervnek: -
egyértelműen racionálisan kell összpontosítania a gyermekek táplálkozási állapotának javítására, hosszú távú elképzelése van arról, hogy az egyéni tevékenységek hogyan fognak megszerveződni a lehető legjobb eredmények elérése érdekében, tartalmazzon pontosan kidolgozott célokat, elérhető ütemezéssel és mérföldkövekkel, útmutatást adjon a gyermekmenü elkészítéséhez ennek minden alkalmazottat, szülőt, tanárt és gondozót ki kell szolgálnia, le kell írnia az egyéni célok elérésének módját, és ki felelős azok eléréséért, reálisnak, rugalmasnak és könnyen megvalósíthatónak, illeszkednie az általános iskolai fejlesztési tervbe, monitoring és értékelés rendszere.
helyi hatósági mentősök
élelmiszeripari kiskereskedők
kormányzati hallgatók alapcsoportja
MEGFIGYELÉS ÉS KIÉRTÉKELÉS
iskolai élelmiszer- és táplálkozási politika
Az iskolai élelmiszer- és táplálkozási politika vízhez való hozzáférésének megvalósítása
táplálkozási oktatás
előfizetési rendszerek: tej, gyümölcs, zöldség
iskolai környezet orvosi szolgáltatás automaták
iskolai tanterv média iskolai étrend
Az akcióterv tevékenységeinek grafikus ábrázolása
AZ ISKOLA ÉLELMISZER- ÉS TÁPLÁLKOZÁSI ELEMEI Az iskolai közösség -
Szülők és gondozók Közösségi együttműködés Helyi kereskedők és gazdálkodók Média és nyilvánosság
Tanterv az iskolákban -
Élettudás Oktatási anyagok
Iskolai étkezések Reggeli klubok Automata automaták Támogatott gyümölcs-, zöldség- és tejfogyasztás Vízhez jutás
Iskolai táplálkozási és egészségügyi szolgáltatás
Ajánlások a gyermekek egészséges táplálkozásához és aktív életmódjához Tizenkét lépés a gyermekek és serdülők egészséges étrendjéhez
KI AJÁNLÁSOK.
1. LÉPÉS A megfelelő táplálkozásnak sokféle ételt kell tartalmaznia, előnyben részesítve a növényi eredetű ételeket az állati eredetűekkel szemben. Fontos a különféle növényi élelmiszerek széles választékának fogyasztása a védő tápanyagok és más hasznos anyagok elegendő bevitelének biztosítása érdekében. Az alapvető makro- és mikrotápanyagok mellett az élelmiszerek más vegyületek kombinációit tartalmazzák, főleg a növényekben. A növényekben sok biológiailag aktív vegyület található, amelyek meghatározzák védőhatásukat a betegségekkel kapcsolatban, pl. rost, fitoszterolok, lignánok, flavonoidok, glükozinátok, fenolok és terpének. Általánosságban nem ajánlott vitaminkészítmények vagy növényi kivonatok használata a változatos, jó minőségű étrend helyettesítésére, különösen gyermekek és fiatalok számára. Az egészséges táplálkozásnak különösen a növényi eredetű élelmiszerek széles választékát kell tartalmaznia, mivel önmagában egyetlen élelmiszer sem tartalmazza az összes szükséges tápanyagot.
2. LÉPÉS Kenyeret, gabonaféléket, tésztát, rizst vagy burgonyát naponta többször kell enni. A teljes kiőrlésű kenyér, gabonafélék, tészta, rizs vagy burgonya legyen minden étkezés alapja. Kivéve
3. LÉPÉS Különböző gyümölcsöket és zöldségeket kell naponta többször fogyasztani, előnyben részesítve a friss és helyben termesztett fajokat.
4. LÉPÉS A zsíros húst és húskészítményeket hüvelyesek, hal, baromfi vagy sovány hús helyett kell cserélni. A hüvelyesek és a sózatlan diófélék, valamint a hús, baromfi, hal és tojás fontos fehérje- és vasforrás a gyermekek és serdülők táplálkozásában. A fehérjében gazdag ételeket az étkezési piramis narancssárga rétegének jobb oldalán szemléltetjük (5. fejezet). A tej és a tejtermékek mellett a hús és az egyéb állati eredetű ételek jelentik az étrendben a telített zsírok fő forrását, a vörös hús (marha- és sertéshús) kerül előtérbe. Az állati eredetű zsírok jórészt telítettek, és ezekre a zsírokra van szükség a gyermekek és fiatalok testének minimumra. Ezért táplálékuknak alacsony zsírtartalmú húst kell választani, és a hőkezelés előtt minden látható zsírt el kell távolítani. A húskészítmények általában nemcsak nagy arányban tartalmaznak zsírt, hanem sót is, ezért célszerű hüvelyesekkel, halakkal, tojással, baromfival vagy alacsony zsírtartalmú hússal helyettesíteni őket.
Előnyben részesítik az alacsony zsírtartalmú tejet és az alacsony sótartalmú alacsony zsírtartalmú tejtermékeket (acidofil tej, joghurt vagy sajt).
A zsírbevitelt a teljes napi energiafogyasztás legfeljebb 30% -ára kell korlátozni, a telített zsírok nagy részét pedig telítetlen zsírokkal kell helyettesíteni növényi olajok vagy edzett növényi zsírok formájában.
Előnyben kell részesíteni az alacsony cukortartalmú ételeket, és csak a cukrot csak ritkán szabad használni, minimalizálva az édesített italok és édességek fogyasztását.
A legjobb az alacsony sótartalmú étrend. Az összes napi sófogyasztás nem haladhatja meg az 1–3 éves gyermekek esetében a 2 g-ot, a 4–6 éves gyermekek esetében a maximum 3 g-ot, a 7–18 éves korosztályban legfeljebb 5 g-ot, ez a mennyiség a sót is tartalmazza kenyér és konzervek. Ha a jódhiány endémiás, akkor jódozott só használata ajánlott.
9. LÉPÉS Az ételeket a biztonságot és az egészséget megőrző eljárásokkal kell elkészíteni. A párolás, sütés, főzés vagy melegítés mikrohullámú sütőben segít csökkenteni a hőkezeléshez szükséges zsír mennyiségét. 10. LÉPÉS A gyermekeket be kell vonni az élelmiszerek biztonságos kezelésébe és a megfelelő életkor előkészítésébe. Az idősebb gyermekeknek és serdülőknek ismerniük kell az ételkészítést. A fiatalok minden korosztályának meg kell értenie az egészséges táplálkozás fontosságát. 11. LÉPÉS A gyermekeket és serdülőket tájékoztatni kell a szoptatás előnyeiről a csecsemők tejkeverékkel való etetéséhez képest. 12. LÉPÉS A gyermekeknek és serdülőknek meg kell tanulniuk élvezni a testmozgást, és csökkenteni kell a passzív tévézés, videojáték és számítógépes játékok megtekintésével töltött időt, hogy testsúlyuk és növekedésük az ajánlott tartományban maradjon.
A négy fő élelmiszercsoportnak a következő mennyiségekben kell hozzájárulnia a gyermekek napi étrendjéhez:
- kenyér és gabonafélék - 4–6 adag, fizikai aktivitás esetén még több - gyümölcs és zöldség - 4–5 adag - hús, hal, baromfi, tojás és növényi eredetű fehérjék (hüvelyesek, tofu és egyéb szójatermékek) - kb. 2 adagok - alacsony zsírtartalmú tej és tejtermékek - 2-3 adag 11 év alatti gyermekek számára, 3-4 adag 11 év feletti serdülők számára - a zsírban, cukorban és sóban gazdag ételeket a minimumra kell csökkenteni.