Az egy főre jutó tisztviselők számát tekintve Szlovákia az egyik vezető az EU-ban. Számuk csökkentésével munkaerő szabadulhat fel és pénzt takaríthatnak meg.

senki

Nem dolgozik senki és az államnak spórolnia kell, hogy az adósságfék miatt tovább tudja építeni az infrastruktúrát? Ez a két látszólag összefüggéstelen probléma (legalábbis részben) egy csapással megoldható. És a tisztviselők számának csökkentésével.

Az euró szerint 2016 negyedik negyedévében a szlovákiai közszféra 222 ezret foglalkoztatott. emberek (vagyis a katonaságot is beleértve, de az oktatáson és az egészségügyen kívül). 1000 ember esetében ez 40,9 közalkalmazottat jelent, ami a harmadik helyen áll az EU-ban, és a munkaerő százalékában 8% -ot jelent, ami az ötödik helyet jelenti. Az EU átlaga 30,8 alkalmazott/1000 ember és a munkaerő 6,4% -a.

1000 főre jutó közfoglalkoztatottak száma az EU-országokban (forrás: eurostat)

Tehát egyértelmű, hogy nyilvános szféránk túlméretezett, és helyesen. Néhány érdekes tény kiugrik a nemzetközi összehasonlításból:

  • A GDP 56% -át újraelosztó Finnországban 20 ezer közfoglalkoztatott elegendő 1000 ember számára. Ez még a fele sem a szlovákoknak, amely a GDP csupán 41,5% -át osztja újra
  • A "diszpergáló" görögök 35 alkalmazottat foglalkoztattak 1000 főre, mire hitelezőik arra kényszerítették őket, hogy egyszerűsítsék a közigazgatást
  • A sovány közigazgatás a volt keleti blokk országaiban is megtalálható - Románia, Horvátország és Szlovénia a rangsor farkán áll.

A duzzadt közigazgatás leépítése ezért évente néhány száz millió eurót spórolhat meg az államkincstárban (amely aztán autópályák építéséhez juthat), ugyanakkor felszabadíthatja a munkaerőt az ipar számára. Nem állítom, hogy a tisztviselők átalakulása az iparban dolgozókká 1: 1 lenne, ez minden bizonnyal megkönnyítené a helyzetet az ipari munkaadók számára.

És ez adhat valamit a bérnövekedéshez, hiszen Nyugat-Szlovákiában, ahol a munkavállalók hiánya a legnagyobb, az iparban magasabbak a bérek, mint a közigazgatásban. Ebből a szempontból a regionális szerkezet rendkívül érdekes. A régiók gazdasági fejlődéséről szóló 2015. évi jelentés szerint a Pozsonyi régióban az emberek csaknem 20% -a dolgozik az állami szférában, míg a Besztercebányán kívüli más régiókban ez három százalék körül mozog.

A közszférában dolgozók aránya régiónként (Forrás: ŠUSR)

Ezenkívül ez a regionális struktúra érdekes módszert mutat a regionális különbségek csökkentésére. Az irodák egy részét át lehetne helyezni olyan régiókba, ahol magas a munkanélküliségi ráta. A gyártási csarnokokkal ellentétben a kormányhivataloknak nincs szükségük autópályákra és fejlett infrastruktúrára. Ezenkívül a szegényebb régiókban jobban fizetnek, mint az ipar. Például az Eperjesi régióban 2015-ben a közigazgatásban az átlagos bér havi 200 euró volt, ami durván magasabb, mint az iparban. Így az irodák egy részének kevésbé fejlett régiókba történő áthelyezése növelné a foglalkoztatást és a béreket. Nyugaton pedig, ahol munkaerőhiány van, felszabadítaná azt más ágazatok számára, amelyek viszont általában jobban fizetnek a régióban, mint az állam.

A közigazgatás leépítéséről évek óta szó esik Szlovákiában. A válság éveiben az egyik ellenérv volt, miszerint egy ilyen reform növeli a munkanélküliséget. Ma, amikor a magánszektornak problémája van az alkalmazottak megtalálásával, ez már nem így van. És bónuszként az autópályán is.