A változásról szóló értesítés 1. számú melléklete, ev. sz .: 2018/03457-Z1B 2016/01541-Z
AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Apaurin 5 mg/ml oldatos injekció
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Minden ampulla (2 ml oldat) 10 mg diazepámot tartalmaz.
Ismert hatású segédanyagok: etanol, propilén-glikol, benzil-alkohol, nátrium-benzoát, benzoesav.
Ez a gyógyszer minden ampullában 170,75 mg etanolt tartalmaz, ami egy milliliterben 85,38 mg-nak felel meg.
Ez a gyógyszer ampullánként 31,40 mg benzil-alkoholt tartalmaz, ami 15,7 mg/ml-nek felel meg.
Ez a gyógyszer 4,40 mg benzoesavat tartalmaz minden ampullában, ami 2,20 mg/ml.
Ez a gyógyszer injekciós üvegenként 97,60 mg nátrium-benzoátot tartalmaz, ami 48,80 mg/ml-nek felel meg.
Ez a gyógyszer 828 mg propilén-glikolt tartalmaz ampullákban, ami 414 mg/ml-nek felel meg.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Tiszta halványsárga vagy zöldessárga oldatos injekció.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Az Apaurin javallt:
Akut szorongás és izgatottság, akut alkoholhiányos szindrómák (delirium tremens), epilepszia, tetanusz, akut központi és perifériás izomgörcs.
Anesztézia: premedikáció, altatás kiváltása, kardioverzió, kisebb műtétek, endoszkópia.
Szülészet: vajúdási fájdalom, placenta previa, eclampsia és preeclamosis enyhítése.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
Az adagot egyedileg kell beállítani. Akut állapotban az adag 1 óra múlva megismételhető, de az adagok közötti szokásos időköz 4 óra. Idős és legyengült betegeknél alacsonyabb dózis (2-5 mg) ajánlott, amelyet más nyugtatókkal lassan lehet emelni.
Akut szorongás vagy izgatottság
A 10 - 20 mg diazepám adagját intramuszkulárisan, súlyos esetekben nagyon lassan intravénásan adják be. Bizonyos esetekben a tünetek súlyosságától függően az intramuszkuláris vagy intravénás dózis 30 mg-ig növelhető. A kezelés napi 3-4 alkalommal 10 mg-os adaggal folytatható.
Intramuszkulárisan adják be 10 mg-ot naponta 3-4 alkalommal. Szükség esetén az adag nagyon lassan, intravénásan adható be.
A kezdő adag 10-30 mg felnőtteknek és 2-10 mg gyermekeknek, lassan intravénásan adva. Szükség esetén az adagot 30-60 perc múlva, majd 4 óra elteltével megismételjük. A maximális napi adag nem haladhatja meg a 80-100 mg-ot. Ha a görcsök megszűnnek vagy kevésbé súlyosak, az injekciókat intramuszkulárisan, 4-6 órás időközönként, több napon keresztül lehet beadni. A roham után 10 mg diazepám adható intramuszkulárisan felnőtteknek és 5 mg diazepám a további rohamok megelőzésére.
Akut izomgörcs, tetanusz
10 mg-ot intramuszkulárisan vagy kezdetben intravénásan adnak naponta 3-4 alkalommal. A tetanusz kezelés a súlyosságtól függően nagyobb adagokat igényelhet.
Kezdetben 10-20 mg-ot adagolnak lassan intravénásan, majd naponta háromszor 5-10 mg-ot szájon át.
Kezdetben 10 mg-ot lassan, intravénásan adnak be, majd 24 órán át 100 mg-ig infúziót alkalmaznak.
10-20 mg-ot lassan intramuszkulárisan vagy intravénásán adnak be. Szükség esetén az adag megismételhető.
10-20 mg-ot intravénásan vagy intramuszkulárisan adunk be, amikor a méhnyak két vagy három ujjára kitágul.
Anesztézia, diagnózis, premedikáció
10-20 mg intramuszkulárisan (2-10 mg gyermekek) adják be egy órával a tervezett eljárás előtt.
0,2–0,5 mg/testtömeg-kg-ot lassan intravénásán adnak be.
Kardioverzió, endoszkópia, radiológiai vizsgálat és kisebb műtéti eljárások
10-30 mg lassan intravénásan (gyermekek 0,1 mg - 0,2 mg/testtömeg-kg).
A gyermekek összes javallata esetén az adagokat a testtömeg, az életkor, az általános állapot és az egyéni reakció figyelembevételével kell beállítani.
6-12 hónapos gyermekek: 1,5 - 2,5 mg (0,3 - 0,5 ml)
1-6 éves gyermekek: 2,5 - 5 mg (0,5 - 1 ml)
7 és 13 év közötti gyermekek: 5-10 mg (1-2 ml)
Intramuszkuláris alkalmazás: Az injekciót mélyen az izomba kell beadni.
Intravénás alkalmazás: A gyógyszert szigorúan intravénásan, nagyon lassan, nagy vénákba adják be, legfeljebb percenként 5 mg (1 ml) értékig.
Infúzió: Készítse elő az infúziós oldatot (5-10% glükózoldat vagy 0,9% NaCl oldat) közvetlenül beadás előtt. Adja hozzá az ampullák tartalmát (egyszerre legfeljebb 2 ampulla) az infúziós oldathoz (legalább 250 ml), alaposan keverje össze és azonnal adja be.
Az Apaurin injekciókat nem szabad hígítani vagy összekeverni más gyógyszeroldatokkal ugyanabban a fecskendőben vagy infúziós palackban.
4.3 Ellenjavallatok
Túlérzékenység a hatóanyaggal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal vagy más benzodiazepinekkel szemben, akut akut szögű glaukóma, akut légzési elégtelenség, myasthenia gravis, akut alkoholos mérgezés, altatók, fájdalomcsillapítók és más pszichotrop szerek, kóma, terhesség első trimesztere és.
Óvatosan használja alvás okozta apnoe, kardiorespirációs elégtelenség esetén.
A terhesség első és második trimesztere.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Az Apaurin-kezelést óvatosan és fokozatosan kell megkezdeni idős betegeknél, gyermekeknél és a központi idegrendszer szerves elváltozásaival rendelkező betegeknél, mivel az egyéni tolerancia nagy különbségeket mutat.
Óvatosan kell eljárni krónikus tüdőbetegségek esetén, mivel ezek a betegségek súlyosbodhatnak.
Szigorú monitorozás ajánlott súlyos vese- vagy májkárosodásban, súlyos szívelégtelenségben, pszichózisban, alkoholban, pszichotrop vagy tiltott pszichoaktív szerekben.
Ez a gyógyszer csak sürgős esetekben adható 6 hónaposnál fiatalabb gyermekeknek.
A diazepám intramuszkuláris beadása (de nem orálisan vagy intravénásan), mint számos más gyógyszer intramuszkuláris beadása, a szérum kreatinin-foszfokináz növekedését okozhatja, legfeljebb 12 és 24 óra között. Ezt a szívinfarktus differenciál diagnosztizálásakor szem előtt kell tartani.
Az artérián belüli alkalmazást kerülni kell a nekrózis kockázata miatt.
Hosszan tartó szedáció és anterográd amnézia fordulhat elő intravénás alkalmazás után. Ezért azokat a járóbetegeket, akik parenterálisan (főleg intravénásan) kapták az Apaurin-t, legalább egy órán át felügyelet alatt kell tartaniuk, és felelős személy kíséretében el kell hagyniuk a klinikát.
A benzodiazepinekkel történő kezelés során függőség alakulhat ki. A kockázat nagyobb azoknál a betegeknél, akiket hosszú távon és/vagy nagy adagokkal kezeltek, és különösen hajlamos betegeknél, akiknek kórtörténetében alkohol- és drogfüggőség volt. Ha fizikai függőség alakul ki a benzodiazepinektől, a kezelés abbahagyása elvonási tünetekkel jár. Ezek lehetnek fejfájás, izomfájdalmak, rendkívüli szorongás, feszültség, nyugtalanság, zavartság és ingerlékenység. Súlyos körülmények között a következő tünetek jelentkezhetnek: derealizáció, deperszonalizáció, hyperacusis, a végtagok zsibbadása és bizsergése, fényre, hangokra és fizikai kontaktusra való túlérzékenység, hallucinációk vagy görcsrohamok. Hosszabb használat után a kezelés hirtelen abbahagyása elvonási tünetekkel járhat, ezért az adag fokozatos csökkentése javasolt.
Az opioidok használatával járó kockázat:
Az Apaurin és az opioidok egyidejű alkalmazása szedációhoz, légzési depresszióhoz, kómához és halálhoz vezethet. Ezen kockázatok miatt nyugtató gyógyszerek, például benzodiazepinek vagy rokon gyógyszerek, például az Apaurin opioidokkal történő egyidejű felírását csak alternatív kezelési lehetőségek nélküli betegek számára szabad előírni. Ha úgy döntenek, hogy az Apaurin-t opioidokkal egyidejűleg írják fel, akkor a legalacsonyabb hatásos dózist kell alkalmazni, és a kezelés időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie (lásd még az általános dózis-ajánlást a 4.2 pontban).
A betegeket szorosan figyelemmel kell kísérni a légzési depresszió és a szedáció jeleire és tüneteire. Ebben az összefüggésben erősen ajánlott, hogy a betegeket és gondozóikat (adott esetben) tájékoztassák ezekről a tünetekről (lásd 4.5 pont).
Az Apaurin etanolt tartalmaz
Ez a gyógyszer 10,6% etanolt (alkoholt) tartalmaz, ami azt jelenti, hogy minden ampulla 170,75 mg alkoholt tartalmaz, ezért árthat az alkoholizmusban szenvedő betegeknek. Terhes és szoptató nőknél, gyermekeknél és magas kockázatú csoportoknál, például májbetegségben vagy epilepsziában szenvedő betegeknél figyelembe kell venni.
Az Apaurin benzil-alkoholt tartalmaz
Ez a gyógyszer ampullánként 31,40 mg benzil-alkoholt tartalmaz, ami 15,7 mg/ml-nek felel meg.
A benzil-alkohol allergiás reakciókat okozhat.
A benzil-alkohol intravénás beadása súlyos mellékhatásokkal és újszülöttek halálával járt ("légzési distressz szindróma").
Mérgező és allergiás reakciókat is okozhat csecsemőknél és 3 év alatti gyermekeknél (megnövekedett kockázat a kisgyermekek felhalmozódása miatt).
A benzil-alkohol minimális mennyisége, amelynél toxicitás léphet fel, nem ismert.
A magas szintet körültekintően és csak szükség esetén szabad alkalmazni, különösen máj- vagy vesekárosodásban szenvedőknél a felhalmozódás és a toxicitás (metabolikus acidózis) kockázata miatt.
Az Apaurin benzoesavat és nátrium-benzoátot tartalmaz
Ez a gyógyszer 4,40 mg benzoesavat tartalmaz minden ampullában, ami 2,20 mg-nak felel meg 1 ml-ben.
Ez a gyógyszer minden ampullában 97,60 mg nátrium-benzoátot tartalmaz, ami 1 ml-ben 48,80 mg-nak felel meg.
Az albuminból való kiszorítás (bilirubin) után megnövekedett bilirubinaemia az újszülöttek súlyosbodását okozhatja
sárgaság, ami nukleáris sárgasághoz vezethet (konjugálatlan bilirubin lerakódások az agyszövetben). A benzoesav/nátrium-benzoát súlyosbíthatja az újszülöttkori sárgaságot (legfeljebb 4 hetes korig).
Az Apaurin propilén-glikolt tartalmaz
Ez a gyógyszer minden ampullában 828 mg propilén-glikolt tartalmaz, ami 1 ml-ben 414 mg-nak felel meg.
Egyidejű alkalmazás bármely alkohol-dehidrogenáz szubsztráttal, például etanollal,
súlyos mellékhatásokat okozhat újszülötteknél és 5 év alatti gyermekeknél.
Bár a propilén-glikol nem bizonyítottan reprodukciós és fejlődési toxicitást okoz állatokban vagy emberekben, a magzatnak ki lehet téve, és tejben is jelen lehet. Ezért a propilén-glikol terhes vagy szoptató betegeknél történő alkalmazását egyedileg kell megfontolni.
Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél orvosi megfigyelés szükséges, mivel beszámoltak a propilén-glikolnak tulajdonítható különféle mellékhatásokról, például veseelégtelenségről (akut tubuláris nekrózis), akut veseelégtelenségről és májfunkciós zavarról.
Különböző nemkívánatos eseményekről, mint például hiperoszmolalitásról, tejsavas acidózisról számoltak be nagy dózisban vagy hosszú távú propilénglikol alkalmazásakor; veseelégtelenség (akut tubuláris nekrózis), akut veseelégtelenség; kardiotoxicitás (aritmia, hipotenzió); központi idegrendszeri rendellenességek (depresszió, kóma, rohamok); légzési depresszió, nehézlégzés; májműködési zavar; hemolitikus reakció (intravaszkuláris hemolízis) és hemoglobinuria; vagy multisystem szervi diszfunkció.
Ezért az 5 évnél idősebb gyermekek 500 mg/kg/napnál nagyobb adagokat adhatnak, de ezeket egyénileg kell figyelembe venni.
A mellékhatások általában a propilén-glikol abbahagyása után, súlyosabb esetekben pedig a hemodialízis után szűnnek meg.
Orvosi ellenőrzés szükséges.
Az Apaurin nátriumot tartalmaz
Ez a gyógyszerkészítmény kevesebb, mint 1 mmol nátriumot (23 mg) tartalmaz adagolási egységenként, azaz lényegében elhanyagolható mennyiségű nátrium.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A betegek nem fogyaszthatnak alkoholt a diazepám-kezelés alatt, mivel hatásuk kölcsönösen megerősíti.
Ha az Apaurin-t nyugtatókkal, antidepresszánsokkal, antipszichotikumokkal, barbiturátokkal, opioidokkal, érzéstelenítőkkel, MAO-gátlókkal, antiepleptikumokkal és antihisztaminokkal együtt alkalmazzák, nagyobb a gátló hatása a központi idegrendszerre.
Nyugtató gyógyszerek, például benzodiazepinek vagy hasonló gyógyszerek, például az Apaurin, opioidokkal történő egyidejű alkalmazása növeli a depresszió, a légzésdepresszió, a kóma és a halál kockázatát egy additív központi idegrendszeri depresszáns hatás miatt. Az egyidejű alkalmazás dózisát és időtartamát korlátozni kell (lásd 4.4 pont).
A diazepám hatása eritromicinnel vagy rifampicinnel együtt adva is fokozódik.
A diazepám csökkenti a levodopa hatását.
A cimetidin csökkenti a diazepám clearance-ét és ezáltal növeli annak hatását.
Az omeprazol lelassítja a diazepám metabolizmusát, meghosszabbítja annak hatását és kiválasztását.
Gombaellenes szerek (itrakonazol, flukonazol és ketokonazol) egyidejű alkalmazása növelheti a diazepám vérszintjét és mellékhatásokat okozhat.
Az orális fogamzásgátlók lassíthatják a diazepam metabolizmusát.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
A Diazepam alkalmazása terhes nőknél nem ajánlott. Csak sürgős esetekben javallt, amikor a kezelés várható előnye meghaladja a kockázatot.
A diazepám kiválasztódik az anyatejbe, ezért csak akkor adható szoptató anyáknak, ha erre egyértelműen szükség van. A kezelés alatt le kell állítani a szoptatást.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az Apaurin jelentős mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket, ezért a kezelés ideje alatt tilos a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket alkalmazni.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A diazepám-kezelés során előforduló mellékhatások gyakoriságuk szerint a következő csoportokba sorolhatók: