Jóváhagyott szöveg a változásról történő döntéshez, ev. Sz .: 2017/03732-ZME
Számú melléklet 2. a változás bejelentésére, ev. sz .: 2019/03013-Z1B
AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
CHIROCAINE 5 mg/ml
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
1 ml 5 mg levobupivakaint tartalmaz levobupivakain-klorid formájában.
Minden ampulla 50 mg-ot tartalmaz 10 ml-ben.
Ismert hatású segédanyagok: nátrium 3,5 mg/ml
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Tiszta, színtelen oldat
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
- csábító, pl. epidurális (beleértve a császármetszést is), intrathecalis érzéstelenítés, perifériás ideg blokkolás
- helyi, pl. helyi beszivárgás, peribulbar blokád a szemsebészetben
- folyamatos epidurális infúzió, egyszeri vagy ismételt epidurális bolus a fájdalom kezelésére, különösen a posztoperatív és a szülészeti fájdalomcsillapítás során.
Fájdalomcsillapítás (ilioinguinalis vagy iliohypogastricus blokk). (lásd a 4.2. szakaszt).
6 hónapnál fiatalabb gyermekekről nem állnak rendelkezésre adatok.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
A levobupivacaint csak szakképzett orvos adhatja be, vagy felügyelete mellett.
Az alábbi táblázat a leggyakrabban használt elzáródások dózisait sorolja fel. A fájdalomcsillapításhoz alacsonyabb koncentrációk és alacsonyabb dózisok ajánlottak (pl. Epidurális beadás a fájdalom kezelésére). Nagyobb koncentráció alkalmazható a motoros blokád magas fokának elérésére (pl. Epidurális vagy peribulbar blokád). Az intravaszkuláris beadás elkerülése érdekében az alkalmazás előtt és alatt körültekintően kell eljárni.
Ha nagyobb mennyiségű gyógyszert kell beadni, pl. epidurális blokád esetén először 3-5 ml lidokain és adrenalin tesztadagját kell adni. A nem szándékos intravaszkuláris beadás a pulzus átmeneti növekedésével és a véletlen intrathecalis beadással, a gerinc blokád jeleivel jár.
A bolus adag beadása előtt és alatt meg kell ismételni az aspirációt, és a bolust lassan, fokozatosan növekvő dózisokban kell beadni, 7,5-30 mg/perc sebességgel. Az alkalmazás során ellenőrizni kell a beteg létfontosságú jeleit és fenn kell tartani a verbális kapcsolatot.
Ha a toxicitás jelei jelentkeznek, az alkalmazást azonnal le kell állítani.
A maximális dózist a beteg súlya és fizikai állapota, a gyógyszer koncentrációja, a beadás helye és útja alapján kell meghatározni. A hatás kezdete és a blokád időtartama betegenként eltérő. A klinikai vizsgálatok tapasztalatai megerősítik, hogy a műtét megindításának hatása 10-15 perccel az epidurális beadás után jelentkezik, és 6–9 óra múlva megszűnik.
Az ajánlott maximális egyszeri adag 150 mg. Ha az eljárás hosszan tartó motoros és érzékszervi blokkolást igényel, további adagok adhatók. A maximális ajánlott adag 24 órán át 400 mg. A posztoperatív fájdalom kezelésére szolgáló gyógyszer dózisa nem haladhatja meg a 18,75 mg/h-t.
A császármetszéses érzéstelenítéshez legfeljebb 5,0 mg/ml koncentrációjú oldatot kell használni (lásd 4.3 pont). A maximális ajánlott adag 150 mg.
A szülészeti fájdalomcsillapításban az epidurális alkalmazás dózisa nem haladhatja meg a 12,5 mg/h-t.
A fájdalomcsillapítás maximális ajánlott adagja gyermekeknél (ilioinguinalis/iliohypogastricus blokk) 1,25 ml/kg a test mindkét oldalán.
Más indikációkban a levobupivacain biztonságosságát és hatékonyságát gyermekeknél nem igazolták.
Speciális betegcsoportok
A legyengült, idős és akut betegeknek alacsonyabb adagokat kell adni, a beteg fizikai állapotához igazítva.
A műtét során alkalmazott dózist a posztoperatív fájdalom kezelésében is figyelembe kell venni.
A levobupivacaint óvatosan kell alkalmazni szív- és érrendszeri betegségekben.
Májkárosodásban szenvedő betegekről nem állnak rendelkezésre releváns adatok (lásd 4.4 és 5.2 pont).
Adagolás
Koncentráció mg/ml
Motorelzáródás
Anesztézia a műtétben
Lassú epidurális bolus felnőtteknél 2
Közepes befejezésig
Lassú epidurális alkalmazás 3 császármetszésben
Közepes befejezésig
Közepes befejezésig
Perifériás idegblokk
Közepes befejezésig
Ilioinguinalis/iliohypo-gyomorblokk 12 év alatti gyermekeknél 4
Közepes befejezésig
Helyi beszivárgás felnőtteknél
Fájdalomkezelés 5
Szülészeti fájdalomcsillapítás (epidurális bolus 6)
Minimális és közepes
Szülészeti fájdalomcsillapítás (epidurális infúzió)
Minimális és közepes
Műtét utáni fájdalom (epidurális infúzió)
Minimális és közepes
Minimális és közepes
1 Levobupivacaine oldatos injekció/infúzió 2,5 mg, 5,0 mg és 7,5 mg/ml mennyiségben kerül forgalomba.
2 A beadás ideje legalább 5 perc.
3 Tálalási idő 15 - 20 perc.
4 A 6 hónaposnál fiatalabb gyermekekről nincsenek adatok.
5 Ha a levobupivacaint egy másik anyaggal kombinálják a fájdalom kezelésére, pl. Az opioid adagját csökkenteni kell, és alacsonyabb koncentrációjú oldatot (pl. 1,25 mg/ml) kell használni.
Az injekciók közötti minimális ajánlott intervallum 15 perc.
7 A hígítással kapcsolatos információkat lásd a 6.6. Szakaszban.
A levobupivacain 24 óránál hosszabb ideig nem ajánlott (lásd 4.4 pont).
4.3 Ellenjavallatok
A levobupivacain alkalmazása a helyi érzéstelenítés általános ellenjavallatainak függvénye, amelyek minden helyi érzéstelenítőnél közösek.
A levobupivacain ellenjavallt olyan betegeknél, akiknél ismert túlérzékenység a gyógyszerrel, az amid típusú helyi érzéstelenítőkkel vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szemben (lásd 4.8 pont).
A levobupivacaine ellenjavallt a szülészeti paracervicalis blokádban és az intravénás regionális érzéstelenítésben (Bier blokád).
A levobupivacaine ellenjavallt súlyos hipotenzióban szenvedő betegeknél, pl. kardiogén vagy hipovolémiás sokk esetén (lásd 4.4 pont).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A levobupivacain alkalmazása a helyi érzéstelenítés általános figyelmeztetéseire vonatkozik, amelyek minden helyi érzéstelenítőre vonatkoznak.
Kardiovaszkuláris betegségben szenvedő betegeknél pl. súlyos ritmuszavar esetén a levobupivacaint óvatosan kell alkalmazni (lásd 4.3 pont).
Mivel a levobupivacain a májban metabolizálódik, ezért körültekintően kell alkalmazni májbetegségben vagy csökkent máj véráramlásban szenvedő betegeknél, pl. alkoholfüggő betegeknél vagy cirrhosisban szenvedő betegeknél.
Óvatosan kell eljárni, ha magasabb koncentrációjú levobupivacain kerül alkalmazásra, ha figyelembe vesszük a perifériás ideg blokkolását, ahol nagy mennyiségű helyi érzéstelenítő szükséges. Állatkísérletek dózisfüggő központi idegrendszeri és kardiovaszkuláris toxicitást mutattak ki, ezért valószínű, hogy azonos térfogatú, de nagyobb koncentrációknál nagyobb a toxikus hatások kockázata.
A levobupivacain blokád alatt nem szándékos intravénás alkalmazás fordulhat elő, ami szívmegálláshoz vezethet (egyes esetek halálos kimenetelűek voltak). Azonnali újraélesztésre lehet szükség a gyors diagnózis és a megfelelő kezelés ellenére. Az újraélesztés sikere ismeretlen, mivel nem vizsgálták. Mint minden amid típusú helyi érzéstelenítőt, a levobupivacaint is fokozatosan növekvő adagokban kell beadni. Súlyos bradycardia, hipotenzió és szívmegállás (néhány halálos kimenetelű) esetekről számoltak be helyi érzéstelenítők, ideértve a levobupivacaint is. Mivel a levobupivacaint nem szabad gyorsan nagy dózisban beadni, ez nem alkalmas olyan vészhelyzetekre, ahol a műtéti érzéstelenítés gyors kezdete szükséges.
A regidurális érzéstelenítés, függetlenül az alkalmazott érzéstelenítő típusától, mindig társul a hipotenzió és a bradycardia kockázatával. Minden betegnek biztonságos intravénás hozzáféréssel kell rendelkeznie. Újraélesztési felszerelések, személyzet és megfelelő iv. oldatok, érszűkítők, görcsoldó érzéstelenítők, izomlazítók és atropin (lásd 4.9. szakasz).
Csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre a levobupivacain több mint 24 órán át tartó klinikai vizsgálatokból. A forgalomba hozatalt követően beszámoltak caudae equina szindrómáról (ló farok szindróma) és neurotoxicitásra utaló eseményekről (lásd 4.6 pont), amelyek a levobupivacain epidurális fájdalomcsillapításhoz való alkalmazásához 24 órán át vagy hosszabb ideig társultak. Ezek az események súlyosabbak voltak, és egyes esetekben tartós következményekkel jártak, amikor a levobupivacaint több mint 24 órán át alkalmazták. Ezért a levobupivacain alkalmazása 24 óránál hosszabb ideig nem ajánlott.
Az intravaszkuláris vagy intrathecalis adagolás elkerülése érdekében a helyi érzéstelenítő injekció beadása előtt, a kezdeti adag beadása előtt és az azt követő adagok beadása előtt (ha van ilyen) vér- vagy cerebrospinalis folyadék aspirációt kell végrehajtani. A negatív aspiráció azonban nem garantálja az érzéstelenítő intravaszkuláris vagy intratekális beadását. A levobupivacaint körültekintően kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akik egyéb helyi érzéstelenítőket vagy az amid típusú helyi érzéstelenítők szerkezetére hasonló gyógyszereket kapnak, mivel ezeknek a gyógyszereknek a toxikus hatása additív.
Használja a fej és a nyak területén
A fejbe és a nyakba fecskendezett helyi érzéstelenítők alacsony dózisa olyan mellékhatásokhoz vezethet, amelyek hasonlóak a szisztémás toxicitáshoz, amelyet nagyobb dózisok akaratlan intravaszkuláris beadása esetén észleltek. Az injekciós eljárások maximális figyelmet igényelnek. Zavartságról, görcsrohamokról, légzési depresszióról és/vagy légzésmegállásról, valamint kardiovaszkuláris ingerlésről vagy depresszióról számoltak be. Ezek a reakciók oka lehet az agy véráramába történő retrográd áramlás helyi érzéstelenítő intraarteriás injekciója esetén. Az ilyen elzáródásokon átesett betegeket folyamatosan figyelemmel kell kísérni, valamint vérkeringésüket és légzésüket ellenőrizni kell. Az újraélesztési felszerelésnek és a mellékhatások kezelésére szolgáló személyzetnek azonnal rendelkezésre kell állnia. Az ajánlott adagot nem szabad túllépni (lásd 4. pont).
A forgalomba hozatalt követően chondrolysis eseteiről számoltak be olyan betegeknél, akik intraartikulárisan folyamatos helyi érzéstelenítőket kapnak. A jelentett chondrolysis esetek többsége a vállízületet érintette. A cselekvési mechanizmusra vonatkozó számos tényező és a tudományos szakirodalomban következetlen adatok miatt az ok-okozati összefüggést nem sikerült megállapítani. Az intraartikuláris folyamatos infúzió nem jóváhagyott javallat a levobupivacain számára.
Ez a gyógyszer 3,5 mg/ml oldatot tartalmaz. Ezt csökkentett nátriumtartalmú étrendben lévő betegeknél figyelembe kell venni.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
In vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a CYP3A4 és CYP1A2 izoformák közvetítik a levobupivacain metabolizmusát. A levobupivacain metabolizmusát befolyásolhatják a CYP3A4 inhibitorok, pl. ketokonazol és CYP1A2 inhibitorok, pl. metilxantinok.
A levobupivacaint körültekintően kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akiket helyi érzéstelenítő hatású antiaritmiás szerekkel, pl. mexiletin vagy antiaritmiás szerek III. osztályba tartozik, mert toxikus hatásuk additív lehet.
Nem végeztek klinikai vizsgálatokat az adrenalinnal együtt alkalmazott levobupivakain hatásainak értékelésére.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
A levobupivacaine ellenjavallt a szülészet paracervicalis blokádjában. A bupivacain tapasztalatai alapján a paracervicalis blokád után magzati bradycardia fordulhat elő (lásd 4.3 pont).
Korlátozott klinikai adatok állnak rendelkezésre az amid típusú helyi érzéstelenítők, köztük a bupivacain terhesség korai szakaszában történő alkalmazásáról. Reprodukciós toxicitást figyeltek meg a levobupivacaint alkalmazó állatokban. Ezen eredmények jelentősége az emberi felhasználás biztonsága szempontjából nem ismert. A levobupivacain csak terhesség korai szakaszában alkalmazható, kivéve, ha erre egyértelműen szükség van.
Nem ismert, hogy a levobupivacaine kiválasztódik-e az anyatejbe.
A bupivacainhoz hasonlóan a levobupivacaine valószínűleg kis mértékben átjut az anyatejbe. Ezért lehetséges a helyi érzéstelenítés utáni szoptatás.
Tekintettel az amid típusú helyi érzéstelenítők, ideértve a bupivacaint is, szülészeti műtétek terén szerzett széles körű tapasztalatokra, az ilyen használat biztonságossága megalapozottnak tekinthető.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A levobupivacaine nagy hatással lehet a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre. A betegeket meg kell utasítani, hogy addig ne vezessenek gépjárművet és ne kezeljenek gépeket, amíg az anesztézia minden hatása és a műtét közvetlen következményei megszűnnek.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Az amid típusú helyi érzéstelenítők mellékhatásai ritkák, de túladagolás vagy véletlen intravaszkuláris beadás következményei lehetnek, és súlyosak is lehetnek.
A klinikai vizsgálatok során a leggyakoribb mellékhatások (az okuktól függetlenül) a következők voltak: hipotenzió (31%), hányinger (21%), műtét utáni fájdalom (18%), pyrexia (17%), hányás (14%), vérszegénység (12%), viszketés (9%), fájdalom (8%), fejfájás (7%), székrekedés (7%), szédülés (6%), magzati sokk (6%).
A spontán vagy klinikai vizsgálatok során jelentett mellékhatásokat az alábbi táblázat sorolja fel. Az egyes szervrendszereken belül a mellékhatásokat a gyakoriság szerint osztályozzák az alábbi megegyezés szerint: nagyon gyakori ≥ ≥ 1/10; gyakori ≥ ≥ 1/100 a kapcsolattartáshoz Felhasználási feltételek Segítség Visszajelzés Adatvédelmi sütik