Jóváhagyott szöveg a változásról történő döntéshez, ev. sz .: 2018/00283-ZME, 2018/05242-ZME, 2018/05631-ZME
AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
500 mg klaritromicin Mylan
filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Minden filmtabletta 500 mg klaritromicint tartalmaz.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta.
Sárga, ovális, mindkét oldalán domború filmtabletta, egyik oldalán „C500”, a másik oldalán „G” jelzéssel.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A kezelés során figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő használatára vonatkozó hivatalos ajánlásokat.
A Clarithromycin Mylan felnőttek és 12 éves vagy annál idősebb gyermekek kezelésére javallt.
A Clarithromycin Mylan 500 mg a fogékony mikroorganizmusok által okozott fertőzések kezelésére javallt. A klaritromicin kezelés terápiás javallatai a következők:
Alsó légúti fertőzések, pl. akut és krónikus bronchitis és tüdőgyulladás (az érzékenységi teszteket lásd a 4.4 és 5.1 pontokban).
Felső légúti fertőzések, pl. arcüreg- és garatgyulladás.
A klaritromicin a közösségben szerzett légúti fertőzések kezdeti terápiájára javallt, és in vitro hatékonynak bizonyult mind a mikrobiológiai részben felsorolt, mind az atipikus légúti kórokozókkal szemben.
A klaritromicin javallt enyhe vagy közepesen súlyos bőr- és lágyrészfertőzések (pl. Folliculitis, cellulitis, erysipelák) kezelésére is (lásd az érzékenységi teszteket a 4.4 és 5.1 pontokban).
A klaritromicin gyomorsav-gátlókkal, például omeprazollal vagy lansoprazollal kombinálva szintén alkalmas a Helicobacter pylori felszámolására nyombélfekély esetén. Lásd a 4.2. Szakaszt.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
Napi kétszer 250 mg-os dózisban 250 mg-os tablettákat kell bevenni, mert az 500 mg-os tablettákat nem lehet egyenlő felekre osztani.
Légzőszervi/bőr- és lágyrészfertőzésben szenvedő betegek
A szokásos adag naponta kétszer 250 mg. Súlyos fertőzések esetén azonban az adag napi kétszer 500 mg-ra emelhető. A kezelés időtartama általában 6-14 nap.
12 éves és idősebb gyermekek
Az adagolás megegyezik a felnőttekével.
12 év alatti gyermekek
500 mg klaritromicin alkalmazása 12 év alatti gyermekek számára nem ajánlott.
Klinikai vizsgálatokat végeztek gyermek klaritromicin szuszpenzió alkalmazásával 6 hónapos és 12 éves gyermekek között. Ezért 12 évesnél fiatalabb gyermekeknél klaritromicint kell alkalmazni gyermekszuszpenzió formájában (granulátum orális szuszpenzióhoz). Elegendő adat az i.v. A klaritromicin formái 18 év alatti betegeknél nem állnak rendelkezésre.
Helicobacter pylori felszámolása nyombélfekélyben szenvedő betegeknél (felnőttek)
A kezelés időtartama általában 6-14 nap.
Naponta kétszer 500 mg klaritromicint és naponta kétszer 30 mg lanzoprazolt együtt adnak napi kétszer 1000 mg amoxicillinnel.
Napi kétszer 500 mg klaritromicint és naponta kétszer 30 mg lanzoprazolt együtt adnak napi kétszer 400 mg metronidazollal (érzékenységi teszt ajánlott, ha a metronidazol lehetséges hatékonysága bizonytalan).
Napi kétszer 500 mg klaritromicint és naponta egyszer 40 mg omeprazolt együtt adnak napi kétszer 1000 mg amoxicillinnel vagy naponta kétszer 400 mg metronidazollal (érzékenységi teszt ajánlott, ha a metronidazol potenciális hatékonysága nem biztos).
Naponta kétszer 500 mg klaritromicint és naponta egyszer 20 mg omeprazolt és 1000 mg amoxicillint naponta kétszer.
Az adagolás megegyezik a felnőttekével.
Vesekárosodás
Vesekárosodásban szenvedő betegeknél a kreatinin-clearance 1,
Immunrendszeri rendellenességek
anafilaxiás reakció, angioödéma
Anyagcsere- és táplálkozási rendellenességek
étvágytalanság, csökkent étvágy
pszichotikus rendellenességek, zavart állapotok, deperszonalizáció, depresszió, dezorientáció,
szokatlan álmok, mánia
Idegrendszeri rendellenességek
dysgeusia, fejfájás,
szédülés, aluszékonyság 2, útvonalak
görcsök, étvágytalanság, szaglászavar, szaglásvesztés, paresztézia
A fül és a labirintus rendellenességei
szédülés, halláskárosodás, fülzúgás
Szív- és szívbetegségek
QT-megnyúlás elektrokardiogramon, szívdobogásérzés
torsades de pointes, kamrai tachycardia, kamrai fibrilláció
Emésztőrendszeri rendellenességek
hasmenés 3, hányás, emésztési zavar, hányinger, hasi fájdalom
gyomorhurut, szájgyulladás, glossitis, hasi duzzanat 1, székrekedés, szájszárazság, gargarizálás, puffadás
akut hasnyálmirigy-gyulladás, a nyelv elszíneződése, a fog elszíneződése
Máj- és epebetegségek
szokatlan májfunkciós tesztek
kolesztázis 1, hepatitis 1, emelkedett alanin-aminotranszferáz, emelkedett aszpartát-aminotranszferáz, emelkedett gamma-glutamil-transzferáz 1
májelégtelenség, hepatocelluláris sárgaság
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei
kiütés, túlzott izzadás
Súlyos bőrkárosító reakciók (SCAR) (pl.
akut generalizált kiütés (AGEP), Stevens-Johnson szindróma (SJS), toxikus epidermális nekrolízis (TEN), eozinofiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerkiütés (DRESS)), pattanások
A mozgásszervi és a kötőszövet betegségei
rabdomiolízis 4, myopathia
Vese- és húgyúti rendellenességek
veseelégtelenség, interstitialis nephritis
Általános rendellenességek és az alkalmazás helyén fellépő reakciók
1. rossz közérzet, aszténia, mellkasi fájdalom 1, didergés 1, kimerültség 1
Laboratóriumi és funkcionális vizsgálatok
emelkedett vér karbamid-nitrogén (BUN) szint
megnövekedett kreatininszint a vérben, emelkedett lúgos foszfatázszint a vérben 1, emelkedett laktát-dehidrogenázszint a vérben 1
megnövekedett nemzetközi normalizált arány (INR), protrombin idő megnyúlása, szokatlan vizeletszín
1 Csak azonnali felszabadulású tabletták esetében jelentettek mellékhatásokat
2.4 lásd c) szakaszt
* Mivel ezekről a reakciókról önként jelentkezik egy meghatározatlan méretű populáció, nem mindig lehet megbízhatóan megbecsülni gyakoriságukat vagy megbecsülni az ok-okozati összefüggést a gyógyszer expozícióval. Becslések szerint a klaritromicin expozíciója meghaladja az 1 milliárd kezelési napot.
c. A kiválasztott mellékhatások leírása
A rabdomiolízis egyes jelentéseiben klaritromicint sztatinokkal, fibrátokkal, kolchicinnel vagy allopurinollal együtt adtak (lásd 4.3 és 4.4 pont).
A forgalomba hozatalt követően jelentettek gyógyszerkölcsönhatásokat és központi idegrendszeri (CNS) hatásokat (pl. Aluszékonyság és zavartság) klaritromicin és triazolám egyidejű alkalmazásával. A betegek megfigyelése ajánlott a megnövekedett központi idegrendszeri farmakológiai hatások miatt (lásd 4.5 pont).
Speciális betegpopulációk
Mellékhatások immunhiányos betegeknél (lásd az e szakaszt).
d. Gyermekpopuláció
Klinikai vizsgálatokat végeztek klaritromicin gyermekgyógyászati szuszpenzióval 6 hónapos és 12 éves gyermekek között. Ezért a 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek klaritromicint kell szedniük gyermekgyógyászati szuszpenzióként.
A gyermekeknél a mellékhatások gyakorisága, típusa és intenzitása várhatóan megegyezik a felnőtt betegekével.
e. Egyéb különleges populációk
Csökkent immunitású betegek
AIDS-es betegeknél vagy más, immunhiányos betegeknél, akiket mycobacterialis fertőzés miatt hosszabb ideig nagyobb adag klaritromicinnel kezeltek, gyakran nehéz volt megkülönböztetni a mellékhatásokat.
A napi 1000 mg és 2000 mg klaritromicinnel kezelt felnőtt betegeknél a leggyakrabban jelentett mellékhatások az émelygés, hányás, íz perverzió, hasi fájdalom, hasmenés, kiütés, puffadás, fejfájás, székrekedés, halláskárosodás, a glutamát-tralát-oxalát SGOT (AST)) és glutamát-piruvát-transzamináz (SGPT (ALT)). Egyéb alacsony frekvenciájú események közé tartozik a dyspnoe, az álmatlanság és a szájszárazság. Összehasonlíthatók voltak az 1000 mg és 2000 mg kezeléssel kezelt betegeknél, de általában 3-4 alkalommal gyakoribbak voltak azoknál a betegeknél, akik napi 4000 mg klaritromicint kaptak.
Ezekben az immunhiányos betegeknél a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit értékelték, elemezve azokat az értékeket, amelyek jelentősen meghaladták a specifikus teszt kóros szintjét (azaz rendkívül magas vagy alacsony határértékeket). Ezen kritériumok alapján a napi 1000 mg vagy 2000 mg klaritromicint kapó betegek 2-3% -ának súlyos, rendellenesen magas SGOT- és SGPT-szintje, valamint abnormálisan csökkent fehérvérsejt- és vérlemezkeszám volt. Ebben a két dóziscsoportban a betegek alacsonyabb százaléka emelte a vér karbamid-nitrogénszintjét is. Napi 4000 mg-os kezelésben részesülő betegeknél a fehérvérsejtek kivételével az összes paraméter kismértékű növekedését jelentették.
A feltételezett mellékhatások bejelentése
A forgalomba hozatalt követően fontos jelenteni a feltételezett mellékhatásokat. Ez lehetővé teszi a gyógyszer előny-kockázat egyensúlyának folyamatos nyomon követését. Az egészségügyi szakembereknek minden feltételezett mellékhatást be kell jelenteniük az V. mellékletben felsorolt nemzeti jelentéstételi központnak.
4.9 Túladagolás
A feljegyzések azt mutatják, hogy a gasztrointesztinális tünetek (emésztési zavarok) nagy mennyiségű klaritromicin bevétele után jelentkezhetnek. Egy bipoláris rendellenességben szenvedő beteg esetében, aki 8 gramm klaritromicint kapott, és nyomon követték a mentális állapotot, a paranoid viselkedést, a hipokalaemiát és a hipoxaemiát.
Túladagolással járó mellékhatások esetén a felszívatlan gyógyszer korai eltávolítását gyomormosással és támogató intézkedésekkel kell végrehajtani. Mint más makrolid antibiotikumoknál, a szérum klaritromicin szintjét sem hemodialízis, sem peritonealis dialízis nem befolyásolja jelentősen.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: antibiotikumok szisztémás alkalmazásra, makrolidok. ATC kód: J01FA09
A klaritromicin az eritromicin A félszintetikus származéka. Antibakteriális hatását a fogékony baktériumok 50S riboszóma alegységéhez való kötődés közvetíti, ezáltal elnyomva azok proteozintézisét. Rendkívül hatékony az aerob és anaerob gram-pozitív és gram-negatív organizmusok széles körével szemben. A klaritromicin minimális gátló koncentrációi (MIC) általában kétszer alacsonyabbak, mint az eritromicin MIC-k.
A klaritromicin 14-hidroxi-metabolitjának antimikrobiális hatása is van. Ennek a metabolitnak a MIC-értéke megegyezik vagy kétszer olyan magas, mint az alapvegyület MIC-értéke, a H. influenzae kivételével, amely ellen a klaritromicin 14-hidroxi-metabolitja kétszer olyan aktív, mint az alap gyógyszer.
Határértékek
Az antimikrobiális érzékenység tesztelésével foglalkozó európai bizottság (EUCAST) a klaritromicin következő határértékeit határozta meg, megkülönböztetve az érzékeny mikroorganizmusokat a rezisztens.
Érzékenységi határ (MIC, µg/ml)
A rezisztencia előfordulási gyakorisága változhat a földrajzi elhelyezkedéstől függően, és a kiválasztott fajok esetében az idők folyamán fokozatosan, és kívánatos a rezisztenciával kapcsolatos helyi információk ismerete, különösen a súlyos fertőzések kezelésében. Ez az információ csak durva útmutatást nyújt az adott mikroorganizmus klaritromicin iránti valószínű érzékenységének meghatározásához. Az egyes mikroorganizmusok klaritromicinnel szembeni rezisztenciájának mértéke az Európai Unióban jelentősen változik, ezeket az információkat a következő táblázat tartalmazza.
Általában érzékeny fajok
· Aerob gram-negatív baktériumok
Legionella pneumophila
Azok a fajok, amelyeknél a szerzett ellenállás problémát jelenthet
· Aerob gram-pozitív baktériumok
Staphylococcus aureus (meticillinre érzékeny)
Staphylococcus aureus (meticillin-rezisztens) *
· Aerob gram-negatív baktériumok
* A metrocillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) között a makrolid antibiotikum-rezisztencia előfordulási gyakorisága az Európai Unióban általában meghaladja az 50% -ot, egyes területeken szinte minden törzset érint.
+ Ez a faj mérsékelten érzékenynek tekinthető a klaritromicinre, de a makrolidokkal szemben is nagyfokú rezisztenciát nyerhet.
Ellenállás
A makrolid antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásáért felelős mechanizmusok magukban foglalják az adott antibiotikum célhelyének megváltozását, vagy az antibiotikum módosítását és/vagy aktív kiáramlását. A rezisztencia kialakulását kromoszómák vagy plazmidok közvetíthetik, a rezisztencia indukálható vagy konstitutív lehet. A makrolid-rezisztens baktériumok olyan enzimeket termelnek, amelyek a riboszomális RNS adeninmaradékának metilációját okozzák, ami az antibiotikum riboszómához való kötődésének gátlását eredményezi. A makrolid-rezisztens mikroorganizmusok általában keresztrezisztenciát mutatnak a linkozamidokkal és a sztreptogramin B-vel szemben a riboszómán lévő kötőhely metilációja miatt. A klaritromicin erőteljes induktora ennek az enzimnek. A makrolid antibiotikumok bakteriosztatikus hatást fejtenek ki a riboszóma peptidil-transzferáz gátlása miatt is.
A klaritromicin, az eritromicin és az azitromicin között teljes keresztrezisztencia áll fenn. A meticillin-rezisztens staphylococcusok és a penicillin-rezisztens Streptococcus pneumoniae szintén rezisztensek a makrolid antibiotikumokkal, például a klaritromicinnel.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A Helicobacter pylori emésztőrendszeri betegségekkel társul, beleértve a nyombél és a gyomorfekélyeket is, amelyekben körülbelül 95, illetve 80% fertőzött a szerrel. A H. pylori-t ezen betegeknél a gyomor és a nyombél megújulásának fő hozzájárulójának tekintik.
A klaritromicint kevés betegnél alkalmazták más adagolási rendben. A lehetséges kinetikus kölcsönhatásokat nem vizsgálták teljes mértékben. Ezek az adagolási rendek a következők:
Klaritromicin tinidazollal és omeprazollal; klaritromicin tetraciklinnel, bizmut szubszaliciláttal és ranitidinnel; klaritromicin önmagában ranitidinnel.
Különböző típusú adagolási rendeket alkalmazó klinikai vizsgálatok a H. pylori felszámolására azt mutatják, hogy a H. pylori felszámolása a fekély kiújulásának megelőzése.
A klaritromicin gyorsan és jól felszívódik a gyomor-bél traktusból a klaritromicin Mylan tabletták orális beadása után. A mikrobiológiailag aktív metabolit, a 14-hidroxi-klaritromicin az első lépésben történő metabolizmus során keletkezik. A Clarithromycin Mylan tabletta ezért étrendtől függetlenül is bevehető, mivel az étel nem befolyásolja a Clarithromycin Mylan tabletta biohasznosulásának mértékét. Az étel azonban kissé lelassítja a klaritromicin felszívódásának és a 14-hidroxi-metabolit képződésének kezdetét. A klaritromicin farmakokinetikája nem lineáris, de az egyensúlyi állapot a kezelés megkezdésétől számított 2 napon belül elérhető. Napi kétszer 250 mg klaritromicin dózisban a változatlan gyógyszer 15-20% -a ürül a vizelettel. Napi kétszer 500 mg klaritromicin dózis esetén nő a vizelettel kiválasztott gyógyszer mennyisége (körülbelül 36% -ra). A fő vizelettel kiválasztott metabolit a 14-hidroxi-klaritromicin, amely a beadott dózis körülbelül 10-15% -át teszi ki. A fennmaradó adag nagy része a széklettel ürül, főleg az epével. Az eredeti gyógyszer 5-10% -a visszaszívódik a székletből.
Napi háromszor 500 mg klaritromicin dózis esetén a klaritromicin plazmakoncentrációja magasabb, mint a napi kétszer 500 mg klaritromicin dózisa.
A klaritromicin eléri a szöveti koncentrációt, amely többszörösen magasabb lehet, mint a keringő gyógyszerszint. A klaritromicin emelkedett szintjét találták a mandulában és a tüdőszövetekben. Terápiás gyógyszerszintnél a klaritromicin 80% -a kötődik a plazmafehérjékhez.
A klaritromicin átjut a gyomor nyálka rétegén is. A klaritromicin szintje a gyomor nyálkájában és a gyomorszövetben magasabb, ha a klaritromicint omeprazollal együtt adják, mint önmagában.
5.3 A preklinikai biztonságossági adatok
Egereken és patkányokon végzett akut toxicitási vizsgálatokban az LD50 (a halál halálának középértéke) magasabb volt, mint a maximálisan megengedett dózis (5 g/kg).
Az ismételt dózisú toxicitás összefüggött az adagolással, a kezelés időtartamával és a fajokkal. A kutyák érzékenyebbek voltak a klaritromicinre, mint a főemlősök vagy a patkányok. A toxikus dózisok fő klinikai megnyilvánulása a hányás, gyengeség, csökkent táplálékfelvétel, súlygyarapodás, túlzott nyálasodás, kiszáradás és hiperaktivitás volt. Minden állatfajban a máj volt a toxikus dózisok elsődleges célszerve. A májtoxicitást korai megemelt májfunkciós tesztek alapján igazolták. A gyógyszer abbahagyása általában a normál értékek kiigazítását vagy megközelítését eredményezte. Más szövetek, például a gyomor, a csecsemőmirigy és más nyirokszövetek és vesék ritkábban érintettek. A terápiás dózisokhoz közeli dózisokban csak kutyáknál mutattak kötőhártya injekciót és könnyezést. Hatalmas, 400 mg/kg/nap dózis mellett egyes kutyáknál és majmoknál szaruhártya-fedettség és/vagy ödéma alakult ki.