A változás bejelentésének 1. számú melléklete, nyilvántartási száma: 2017/06228-Z1A
AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Immunátum 1000 NE FVIII/750 NE VWF
por és oldószer oldatos injekcióhoz
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Gyógyszerek: Humán VIII-as koagulációs faktor/Humán von Willebrand-faktor
Minden injekciós üveg névlegesen 1000 NE humán VIII. Véralvadási faktort és 750 NE humán von Willebrand faktort tartalmaz (VWF: RCo).
Feloldás után az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF-et tartalmaz, körülbelül 100 NE/ml humán VIII-as véralvadási faktort és 75 NE/ml humán von Willebrand-faktort.
A VIII. Faktor (NE) hatásosságát az Európai Gyógyszerkönyv szerinti kromogén vizsgálattal határozzuk meg. Az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF fajlagos aktivitása 70 ± 30 NE FVIII/mg fehérje 3. A VWF (NE) hatékonyságát az Európai Gyógyszerkönyv ristocetin kofaktor teszt (VWF: RCo) alapján határozzák meg.
Emberi donor plazmából készült.
Ismert hatású segédanyagok:
1 injekciós üveg körülbelül 9,8 mg nátriumot tartalmaz
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Por és oldószer oldatos injekcióhoz.
Fehér vagy sárgás por vagy habos szilárd anyag.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Vérzés kezelése és megelőzése veleszületett VIII-as faktorhiányban (hemofília A) vagy szerzett VIII-as faktorhiányban szenvedő betegeknél.
Vérzés kezelése VIII-as faktorhiányos von Willebrand-kórban, ha hasonló gyógyszer nem áll rendelkezésre a von Willebrand-kór ellen, és ha a dezmopresszin (DDAVP) kezelése önmagában hatástalan vagy ellenjavallt.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
A kezelést a haemostaticus rendellenességek kezelésében jártas orvosnak kell felügyelnie.
Adagolás haemophilia esetén
A szubsztitúciós terápia dózisa és időtartama a VIII-as faktor hiányának súlyosságától, a vérzés helyétől és mértékétől, valamint a beteg klinikai állapotától függ.
Az alkalmazott VIII. Faktor egységeinek számát nemzetközi egységekben (NE) fejezik ki, amelyeket a WHO VIII. Faktoros gyógyszerekre vonatkozó jelenlegi szabványához viszonyítva állapítanak meg. A plazma VIII-as faktor aktivitását százalékban (a normál emberi plazmához viszonyítva) vagy nemzetközi egységekben (a plazma VIII-as faktor nemzetközi standardjához viszonyítva) fejezzük ki.
A VIII. Faktor aktivitásának egy nemzetközi egysége (NE) egyenértékű a normál emberi plazma 1 ml-es VIII-as faktormennyiségével.
A VIII. Faktor szükséges dózisának kiszámítása azon empirikus feltételezésen alapul, hogy 1 NE (nemzetközi egység) VIII. Faktor/testtömeg-kilogramm a plazma VIII-as faktor aktivitását a normál aktivitás körülbelül 2% -ával emeli.
A szükséges dózist a következő képlet alapján határozzuk meg:
Szükséges egységek = testtömeg (kg) x szükséges VIII-as faktor emelkedés (%) x 0,5
Az adagolandó mennyiséget és az adagolás gyakoriságát minden esetben a klinikai hatékonyságnak kell vezérelnie.
Vérzés és műtét
Későbbi vérzéses események esetén a VIII-as faktor aktivitása nem csökkenhet a megadott plazmaaktivitási szint alá (a normál% -ában vagy IU/dl-ben) a megfelelő időszakban.
A következő táblázat adagolási útmutatóként használható vérzés vagy műtét során:
| Vérzés mértéke / A műtéti eljárás típusa | Szükséges VIII-as faktorszint (a normál% -a) (NE/dl) | Adagolás gyakorisága (óra)/A terápia időtartama (nap) |
| Vérzés | ||
| Kezdő hemarthrosis, izomvérzés vagy orális vérzés | 20 - 40 | Ismételje meg az infúziót 12–24 óránként. Legalább 1 nap, amíg a fájdalom elmúlik vagy meg nem gyógyul. |
| Nagyobb hemarthrosis, izomvérzés vagy haematoma | 30–60 | Ismételje meg az infúziót 12–24 óránként 3-4 napig vagy tovább, amíg a fájdalom alábbhagy és a funkció helyre nem áll. |
| Életveszélyes vérzés | 60 - 100 | Ismételje meg az infúziót 8–24 óránként, amíg az életveszély el nem múlik. |
| Műtéti beavatkozások | ||
| Kicsi Beleértve a foghúzást | 30–60 | 24 óránként, legalább 1 napig a gyógyulásig. |
| Nagy | 80 - 100 (műtét előtt és után) | Ismételje meg az infúziót 8-24 óránként, amíg a seb kielégítően meg nem gyógyul, majd legalább 7 napig tartsa a VIII. Faktor aktivitását 30% és 60% (NE/dl) között. |
Az adagolandó mennyiséget és az adagolás gyakoriságát minden esetben a kezelésre adott klinikai válaszhoz kell igazítani. Bizonyos körülmények között (például alacsony inhibitor-titer jelenléte esetén) a képlet szerint számítottnál nagyobb dózisokra lehet szükség.
Javasoljuk, hogy a kezelés során állítsák be a VIII-as faktor szintjét az adagolás és az ismételt infúziók gyakoriságának beállításához. A szubsztitúciós kezelés pontos ellenőrzése koagulációs elemzéssel (a plazma VIII-as faktor aktivitása) elengedhetetlen, különösen nagy műtéti beavatkozások esetén. A VIII-as faktor terápiára adott válasz betegenként eltérő lehet, a különböző felezési idő és a gyógyulás függvényében.
Óvatosan kell alkalmazni olyan 6 év alatti gyermekeknél, akik csak minimális kezelésben részesültek a VIII. Faktorral, mivel ebben a korcsoportban nincs elegendő klinikai adat.
Hosszú távú profilaxis
A súlyos haemophilia A-ban szenvedő betegek vérzésének hosszú távú megelőzésére általában 20–40 NE VIII-as faktor/testtömeg-kg adagok ajánlottak 2-3 napos időközönként. Bizonyos esetekben, különösen fiatalabb betegeknél, rövidebb adagolási intervallumokra vagy nagyobb adagokra lehet szükség.
Adagolás von Willebrand-kórban
Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF szubsztitúciós terápia a vérzés szabályozására a hemofília A irányelveit követi.
Mivel az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF a vWF-hez viszonyítva viszonylag nagy mennyiségű VIII-as faktort tartalmaz, a kezelőorvosnak tisztában kell lennie azzal, hogy a kezelés folytatása a VIII: C faktor túlzott emelkedését okozhatja, ami a trombózis fokozott kockázatához vezethet .
Az alkalmazás módja
Az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF-et lassan, intravénásan kell beadni. A beadás maximális sebessége nem haladhatja meg a 2 ml/perc értéket.
A gyógyszer beadása előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.
4.3 Ellenjavallatok
Túlérzékenység a hatóanyagokkal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szemben.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Allergiás típusú túlérzékenységi reakciók léphetnek fel az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF alkalmazásakor. A betegeket fel kell hívni arra, hogy ha túlérzékenységi tünetek jelentkeznek, haladéktalanul hagyják abba a gyógyszer alkalmazását és vegyék fel a kapcsolatot orvosukkal. A betegeket tájékoztatni kell a túlérzékenységi reakciók kezdeti jeleiről, például csalánkiütésről, generalizált csalánkiütésről, kiütésről, bőrpírról, viszketésről, ödémáról (beleértve az arc és a szemhéj ödémáját), mellkasi szorító érzésről, sípoló légzésről, dyspnoéről, mellkasi fájdalomról, tachycardiaról és anafilaxiás allergiás sokkotól. . Sokk esetén a sokk kezelésére vonatkozó általános orvosi eljárásokat kell követni.
Haemophilia betegek
Az A-hemofíliában szenvedő betegek kezelésének ismert szövődménye a VIII-as faktor semlegesítő antitestek (inhibitorok) kifejlesztése. Ezek az inhibitorok általában IgG immunglobulinok, amelyek a VIII. Faktor prokoaguláns aktivitása ellen irányulnak, és amelyeket módosított vizsgálati módszerrel számolnak Bethesda egységekben (BU)/plazma milliliterenként. Az inhibitorok kialakulásának kockázata összefügg a betegség súlyosságával, valamint a VIII-as faktor expozíciójával, ez a kockázat az expozíció első 20 napjában a legmagasabb. Ritka esetekben inhibitorok előfordulhatnak az expozíció első 100 napja után.
Az inhibitorok (alacsony titer) megismétlődésének eseteit figyelték meg az egyik VIII. Faktor gyógyszerről a másikra való áttérés után a korábban kezelt betegeknél, akiknél több mint 100 napos expozíció volt fenn, és akiknek kórelőzményében korábban már kialakult inhibitor. Ezért ajánlott minden beteget szigorúan ellenőrizni az inhibitorok kialakulása után, miután egyik gyógyszerről a másikra váltottak.
Az inhibitorképződés klinikai jelentősége az inhibitor titerétől függ, alacsonyabb az elégtelen klinikai válasz kockázata az alacsony titerű inhibitorok esetében, amelyek átmenetileg jelen vannak vagy tartósan alacsony szinten maradnak, mint a magas titerű inhibitorok esetében.
Általánosságban elmondható, hogy a VIII. Véralvadási faktor gyógyszerekkel kezelt betegeket megfelelő klinikai megfigyelések és laboratóriumi vizsgálatok segítségével szorosan figyelemmel kell kísérni az inhibitorok kialakulása szempontjából. Ha a VIII. Faktor aktivitás várható plazmaszintjét nem érik el, vagy ha a vérzést nem lehet megfelelő dózissal szabályozni, akkor a VIII. Faktor inhibitorok jelenlétét ellenőrizni kell. Magas inhibitorszinttel rendelkező betegeknél a VIII-as faktor terápia nem biztos, hogy hatékony, és más kezelési lehetőségeket kell mérlegelni. Az ilyen betegek kezelését a hemofília és a VIII-as faktor inhibitorok kezelésében jártas orvosoknak kell irányítaniuk.
Von Willebrand-kórban szenvedő betegek
A von Willebrand-faktorral szemben semlegesítő antitestek (inhibitorok) kialakulhatnak von Willebrand-kórban, különösen a 3-as típusban. Ha a várt VWF: RCo plazmaaktivitás nem érhető el, vagy ha a vérzést nem lehet megfelelő dózissal szabályozni, akkor megfelelő vizsgálatot kell végezni a von Willebrand faktor gátlók jelenlétének meghatározására. Azoknál a betegeknél, akiknél magas az inhibitorszint, a von Willebrand faktorral történő kezelés hatástalan lehet, és más terápiás lehetőségeket kell mérlegelni.
A trombotikus események kockázata fennáll, különösen ismert klinikai vagy laboratóriumi kockázati tényezőkkel rendelkező betegeknél. Ezért a betegeket ellenőrizni kell a trombózis korai jelei szempontjából. A vénás tromboembólia profilaxisát a jelenlegi ajánlásoknak megfelelően kell megkezdeni. Mivel az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF a VWF-hez képest viszonylag nagy mennyiségű VIII-as faktort tartalmaz, a kezelőorvosnak tisztában kell lennie azzal, hogy a kezelés folytatása az FVIII: C túlzott növekedését eredményezheti. Az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF-et kapó betegeknél ellenőrizni kell az FVIII: C plazmaszintjét, hogy elkerüljék az FVIII: C folyamatos, túlzott plazmaszintjét, ami növelheti a trombotikus események kockázatát.
Mivel a maximális napi adag nátriumtartalma meghaladhatja a 200 mg-ot, ezt a tényt figyelembe kell venni alacsony nátriumtartalmú étrendben szenvedő betegeknél.
Óvatosan kell alkalmazni 6 év alatti gyermekeknél, akiket legalább VIII-as faktorral kezeltek, mivel ebben a korcsoportban nincs elegendő klinikai adat.
Az emberi vérből vagy plazmából előállított gyógyszerek használatából eredő fertőzések megelőzésére szolgáló standard intézkedések közé tartozik a donor kiválasztása, az adományozott vér egyedi adományainak ellenőrzése és a fertőzés specifikus markereire összegyűjtött plazmaegységek, valamint a vírusok inaktiválásának/eltávolításának hatékony gyártási lépései. Mindazonáltal a fertőző ágensek továbbadásának lehetősége nem zárható ki teljesen, ha a gyógyszereket emberi vérből vagy plazmából adják be. Ez vonatkozik ismeretlen vagy új vírusokra és egyéb kórokozókra is.
A megtett intézkedéseket hatékonynak tekintik olyan burkolt vírusok esetében, mint az emberi immunhiányos vírusok (HIV), a hepatitis B (HBV) és a hepatitis C (HCV), valamint a burok nélküli hepatitis A vírusok (HAV) esetében. A megtett intézkedések korlátozottan relevánsak lehetnek a burok nélküli vírusok, például a parvovírus B19 szempontjából. A parvovírus B19 fertőzés súlyos lehet terhes nőknél (magzati fertőzés), gyengített immunrendszerrel rendelkező vagy fokozott eritropoezisben szenvedőknél (pl. Haemolyticus anaemia).
Megfelelő oltást (hepatitis A és B) mérlegelni kell azoknál a betegeknél, akik rendszeresen vagy ismételten alkalmazzák a VIII-as faktorból származó, emberi plazmából származó gyógyszereket.
Erősen ajánlott, hogy minden alkalommal, amikor az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF-et beadják egy páciensnek, rögzítsék a termék nevét és tételszámát a beteg-köteg kapcsolat nyilvántartása érdekében.
Az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF vércsoport izoagglutinint (anti-A és anti-B) tartalmaz. A, B vagy AB vércsoportú betegeknél haemolízis fordulhat elő rövid időközönként ismételt adagolás vagy nagyon nagy dózisok beadása után.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Interakciós vizsgálatokat nem végeztek.
Az emberi VIII. Véralvadási faktor gyógyszerek és más gyógyszerek kölcsönhatásáról nem számoltak be.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Emberi VIII-as véralvadási faktorral rendelkező állatokon nem végeztek reprodukciós vizsgálatokat. A nőknél előforduló hemofília A ritka előfordulása miatt a VIII. Faktor terhesség és szoptatás alatti alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok nem állnak rendelkezésre. Ezért az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF terhesség és szoptatás alatt csak egyértelműen indokolt esetben alkalmazható.
A parvovírus B19 fertőzéssel kapcsolatos információkat lásd a 4.4 pontban.
Az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF termékenységre gyakorolt hatását nem igazolták.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Nincs információ az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatásairól.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Az emberi plazmából származó VIII-as faktorral rendelkező gyógyszerekkel lehetséges mellékhatások:
A biztonsági profil összefoglalása
Túlérzékenységi vagy allergiás reakciók (amelyek lehetnek angioödéma, égő vagy szúró érzés az infúzió helyén, hidegrázás, hőhullámok, generalizált csalánkiütés, kiütés, fejfájás, csalánkiütés, viszketés, hipotenzió, letargia, hányinger, nyugtalanság, tachycardia, légszomj, bizsergés, hányás és zihálás) ritkán figyeltek meg, és egyes esetekben súlyos anafilaxiává (beleértve a sokkot is) válhat. A betegeket fel kell hívni arra, hogy lépjenek kapcsolatba orvosukkal, ha ezek a tünetek jelentkeznek (lásd 4.4 pont).
Neutralizáló antitestek (inhibitorok) alakulhatnak ki a VIII-as faktorral kezelt hemofíliában szenvedő betegeknél, beleértve az Immunate-et is (lásd 5.1 pont). Ha ilyen inhibitorok fordulnak elő, az állapot nem megfelelő klinikai válaszként jelentkezik. Ilyen esetekben ajánlott felvenni a kapcsolatot egy speciális haemophilia-központtal.
Von Willebrand-kórban, különösen a 3-as típusú betegeknél a von Willebrand-faktorral szemben semlegesítő antitestek (inhibitorok) nagyon ritkán képződhetnek. Ha ezek az inhibitorok előfordulnak, ez elégtelen klinikai válaszként jelentkezik. Ezek az antitestek anafilaxiás reakciókkal szoros összefüggésben fordulhatnak elő. Ezért az anafilaxiás reakción átesett betegeket meg kell vizsgálni, hogy vannak-e inhibitorok. Mindezen esetekben ajánlott felvenni a kapcsolatot egy speciális hemofília-szakellátóval.
Haemolysis előfordulhat nagy dózisok beadása után az A, B vagy AB vércsoportú betegeknél.
A fertőző ágensekkel kapcsolatos biztonsági információkat lásd a 4.4 pontban.
A mellékhatások klinikai vizsgálatok jelentésein és a forgalomba hozatal utáni tapasztalatokon alapulnak az Immunate 1000 NE FVIII/750 NE VWF alkalmazásával:
Mellékhatások felsorolása
Az alábbi táblázat a MedDRA szervrendszeri osztályozás szerinti