Számú melléklet 1. a változás bejelentésére, ev. sz .: 2018/03945-Z1B
AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
SILANDYL 25 mg szájban diszpergálódó film
SILANDYL 50 mg szájban diszpergálódó film
SILANDYL 75 mg szájban diszpergálódó film
SILANDYL 100 mg szájban diszpergálódó film
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Minden szájban diszpergálódó film 35,1 mg szildenafil-citrátot tartalmaz, ami 25 mg szildenafilnak felel meg.
Minden szájban diszpergálódó film 70,2 mg szildenafil-citrátot tartalmaz, ami 50 mg szildenafilnak felel meg.
Minden szájban diszpergálódó film 105,3 mg szildenafil-citrátot tartalmaz, ami 75 mg szildenafilnak felel meg.
Minden szájban diszpergálódó film 140,4 mg szildenafil-citrátot tartalmaz, ami 100 mg szildenafilnak felel meg.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Téglalap alakú, rugalmas, átlátszatlan világoskék filmcsíkok (30 mm x 15 mm).
Szögletes, hajlékony, átlátszatlan világoskék filmcsíkok (30 mm x 30 mm).
Téglalap alakú, hajlékony, átlátszatlan világoskék filmcsík (30 mm x 45 mm).
Téglalap alakú, hajlékony, átlátszatlan világoskék filmcsík (40 mm x 45 mm).
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A SILANDYL erectilis diszfunkcióval rendelkező felnőtt férfiaknál javallt, ami képtelenség elérni vagy fenntartani a megfelelő szexuális teljesítményhez elegendő pénisz-erekciót.
A SILANDYL hatékonyságát a szexuális stimuláció határozza meg.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
Felnőtteknél alkalmazható
Az ajánlott adag 50 mg, szükség szerint, körülbelül egy órával a szexuális tevékenység előtt.
A hatékonyságtól és a toleranciától függően az adag 100 mg-ra emelhető vagy 25 mg-ra csökkenthető. A maximális ajánlott adag 100 mg. A maximális ajánlott adagolási gyakoriság naponta egyszer. Ha a SILANDYL étellel együtt kerül bevételre, a hatás kezdete késleltethető lehet az éhomi alkalmazás utáni hatás megjelenéséhez képest (lásd 5.2 pont).
Speciális betegcsoportok
Idős betegeknél (≥65 év) nem szükséges az adag módosítása.
Vesekárosodásban szenvedő betegek
Az „Alkalmazás felnőtteknél” részben megadott ajánlott adag enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegekre vonatkozik (kreatinin-clearance = 30–80 ml/perc).
Mivel vesekárosodásban szenvedő betegeknél a citokróm P450 1A2, 2C9, 2C19, 2D6, 2E1 és 3A4 izoformák csökkentik a szildenafil clearance-ét (150 μmol kreatinin-clearance). A SILANDYL azonban nem valószínű, hogy megváltoztatja ezen izoenzimek szubsztrátjainak clearance-ét, mivel a szildenafil maximális koncentrációja körülbelül 1 μM az ajánlott dózisok mellett.
Nincsenek adatok a szildenafil és nem specifikus foszfodiészteráz inhibitorok, például teofillin vagy dipiridamol kölcsönhatásáról.
A nitrogén-oxid/cGMP metabolikus útvonalra gyakorolt ismert hatásának megfelelően (lásd 5.1 pont) a szildenafil kimutatták, hogy erősíti a nitrátok vérnyomáscsökkentő hatását, ezért ellenjavallt együttes alkalmazása nitrogén-monoxid-donorokkal vagy bármilyen formájú nitrátokkal (lásd szakasz 4.3).
Riociguate: Amikor a PDE5 inhibitorokat riociguate-dal kombinálták, a preklinikai vizsgálatok additív szisztémás vérnyomáscsökkentő hatást mutattak. Klinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy a riociguate meghosszabbítja a PDE5 gátlók hipotenzív hatását. A vizsgált populációban nem találtak bizonyítékot a kombináció jótékony klinikai hatására. A riociguate és a PDE5 inhibitorok, köztük a szildenafil együttes alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
Az alfa-blokkolókat szedő betegek szildenafil együttes alkalmazása tünetekkel járó hipotenzióhoz vezethet néhány fogékony egyénnél. Leginkább a szildenafil alkalmazását követő 4 órán belül jelentkezik (lásd 4.2 és 4.4 pont). Három specifikus gyógyszerkölcsönhatás-vizsgálatban az alfa-blokkoló doxazozint (4 mg és 8 mg) és a szildenafilt (25 mg, 50 mg vagy 100 mg) együtt adták olyan betegeknél, akik benignus prosztata hiperpláziában (BPH) stabilizálódtak a doxazosin kezelés alatt.
Ezekben a vizsgálatokban a fekvő vérnyomás további 7/7 Hgmm, 9/5 Hgmm és 8/4 Hgmm, valamint az állóvérnyomás további 6/6 Hgmm, 11/4 Hgmm és 4/5 Hgmm. Amikor a szildenafilot és a doxazosint együtt adták a doxazosin-kezeléssel stabilizált betegeknek, ritkán jelentettek tüneti poszturális hipotenziót a betegeknél. Ezek a jelentések szédülést és egyensúlyvesztést eredményeztek, de nem szinkront.
Nem figyeltek meg szignifikáns interakciókat, amikor a szildenafilot (50 mg) együtt adták tolbutamiddal (250 mg) vagy warfarinnal (40 mg), amelyeket a CYP2C9 metabolizál.
A szildenafil (50 mg) nem növelte a vérzési idő meghosszabbodását az acetilszalicilsav (150 mg) miatt.
A szildenafil (50 mg) nem erősítette meg az alkohol hipotenzív hatását egészséges önkénteseknél, akiknek az átlagos maximális véralkoholszintje 80 mg/dl volt.
A vérnyomáscsökkentő szerek következő csoportjainak, például a vizelethajtóknak, a béta-blokkolóknak, az ACE-gátlóknak, az angiotenzin II-antagonistáknak, az egyéb vérnyomáscsökkentőknek (értágítók és központi szerek), az adrenerg neuron blokkolók, a kalciumcsatorna-blokkolók és az alfa-blokkolók eredményeinek elemzése nem különbséget mutatnak a szildenafil hatása és a placebót szedő betegek között. Az amlodipint és a szildenafilt (100 mg) szedő, magas vérnyomásban szenvedő betegeknél végzett specifikus interakciós vizsgálatban a nyugalmi szisztolés vérnyomás további 8 mmHg-os csökkenését figyelték meg. A diasztolés vérnyomás megfelelő további csökkenése 7 Hgmm volt. A vérnyomás ezen további csökkenése hasonló volt ahhoz, mint amikor egészséges önkénteseknek önmagában adták a szildenafilot (lásd 5.1 pont).
A szildenafil (100 mg) nem befolyásolta a CYP3A4 szubsztrátjai, a szakvinavir és a ritonavir HIV proteáz inhibitorok egyensúlyi állapotú farmakokinetikáját.
Egészséges férfi önkéntesekben a szildenafil egyensúlyi állapotban (80 mg naponta háromszor) 49,8% -kal, a bosentán Cmax 42% -kal (napi kétszer 125 mg) növelte a bozentán AUC-értékét.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
A SILANDYL nem javallott nők számára.
Nincs megfelelő és jól kontrollált vizsgálat a gyógyszer terhes vagy szoptató nőknél történő alkalmazásáról.
Patkányokon és nyulakon végzett reprodukciós vizsgálatok során a szildenafil orális beadása után nem figyeltek meg releváns mellékhatásokat.
100 mg szildenafil egyszeri orális adagját követően egészséges önkénteseknél nem figyeltek meg spermiumok motilitását vagy morfológiáját (lásd 5.1 pont).
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatásokra vonatkozóan nem végeztek speciális vizsgálatokat.
Mivel a szildenafillal végzett klinikai vizsgálatok során szédülésről és megváltozott látásról számoltak be, a betegeknek tudniuk kell, hogyan reagálnak a SILANDYL-re, mielőtt gépjárművet vezetnek vagy gépeket kezelnek.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonsági profil összefoglalása
A szildenafil biztonsági profilja 9470 kettős-vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatban 9 570 betegen alapul. A szildenafillal kezelt betegeknél végzett klinikai vizsgálatok során a leggyakrabban jelentett mellékhatások a következők voltak: fejfájás, kipirulás, dyspepsia, orrdugulás, szédülés, émelygés, hőhullámok, látászavarok, cyanopsia és homályos látás.
A forgalomba hozatalt követő felügyeleti mellékhatások körülbelül 10 év alatt halmozódtak fel. Mivel nem minden mellékhatást jelentettek a forgalomba hozatali engedély jogosultjának, és nem vették fel a biztonsági adatbázisba, e reakciók gyakoriságát nem lehetett megbízhatóan meghatározni.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az alábbi táblázatban a klinikai vizsgálatok során előforduló, a placebónál nagyobb gyakorisággal előforduló összes klinikailag fontos mellékhatást szervrendszer és gyakoriság szerint nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100-70% stenosis) legalább egy koszorúér) a nyugalmi szisztolés vérnyomás átlagos értéke 7% -kal, a diasztolés vérnyomás pedig 6% -kal csökkent a kiindulási értékhez képest. Az átlagos pulmonalis szisztolés vérnyomás 9% -kal csökkent. A szildenafil nem volt hatással a szívteljesítményre, és nem befolyásolta a beszűkült koszorúereken keresztüli véráramlást.
Kettős-vak, placebo-kontrollos edzésvizsgálat során 144 merevedési zavarban és krónikusan stabil anginában szenvedő beteget értékeltek, akik rendszeresen antianginális terápiát kaptak (a nitrátok kivételével). Az eredmények nem mutattak klinikailag releváns különbségeket a szildenafil és a placebo között az angina korlátozásának idejében.
Egyes alanyoknál a színfelbontás (kék/zöld) enyhe és átmeneti különbségeket figyeltek meg a Farnsworth-Munsell 100 színteszt alkalmazásával, egy órával a 100 mg-os szildenafil adagolása után, 2 óra múlva nem voltak látható hatások. A színdiszkrimináció ezen változásának lehetséges mechanizmusa a PDE6 gátlásához kapcsolódik, amely szerepet játszik a retina fototranszdukciós kaszkádjában. A szildenafil nincs hatással a látásélességre vagy a kontrasztérzékenységre. Egy, a korai stádiumban az életkorral összefüggő makula degenerációban szenvedő betegek (n = 9) kisszámú, placebo-kontrollos vizsgálatában a szildenafil (egyszeri adag, 100 mg) nem mutatott szignifikáns változást a látásélességi tesztekben (látásélesség, Amsler-féle (rács, mesterséges fény)., Humphrey kerülete és fotófeszültség).
100 mg szildenafil egyszeri orális adagját követően egészséges önkénteseknél nem figyeltek meg spermiumok motilitását vagy morfológiáját (lásd 4.6 pont).
Tudjon meg többet a klinikai vizsgálatokról
Klinikai vizsgálatok során a szildenafilt több mint 8000 19-87 éves betegnek adták be. A következő betegcsoportok képviseltették magukat: idős betegek (19,9%), magas vérnyomásban szenvedő betegek (30,9%), diabetes mellitus (20,3%), ischaemiás szívbetegségek (5,8%), hiperlipidémia (19,8%).), Gerincvelői sérülések ( 0,6%), depresszió (5,2%), a prosztata transzuretrális reszekciója (3,7%), radikális prosztatektómia utáni betegek (3,3%). A következő betegcsoportokat alulreprezentálták vagy kizárták a klinikai vizsgálatokból: kismedencei műtétet, sugárterápiát követően, súlyos vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegeket, valamint bizonyos kardiovaszkuláris rendellenességekkel rendelkező betegeket (lásd 4.3 pont).
A fix dózisú vizsgálatokban javult erekcióval járó kezelés aránya 62% (25 mg), 74% (50 mg) és 82% (100 mg) volt, szemben a placebót szedő betegek 25% -ával. Kontrollált klinikai vizsgálatokban a szildenafil abbahagyásának aránya alacsony volt, és hasonló volt a placebóhoz.
Az összes klinikai vizsgálat adatainak összefoglalása azt mutatja, hogy a szildenafil után javulást jelentő betegek aránya a következő volt: pszichogén erekciós diszfunkció (84%), vegyes erekciós diszfunkció (77%), szerves merevedési zavar (68%), idős betegek Diabetes mellitus (59%), ischaemiás szívbetegség (69%), magas vérnyomás (68%), TURP (61%), radikális prosztatektómia (43%), gerincvelő sérülés (83%), depresszió (75) %). A szildenafil biztonságosságát és hatékonyságát hosszú távú vizsgálatok igazolták.
Az Európai Gyógyszerügynökség lemondott arról a kötelezettségről, hogy benyújtják a szildenafilot tartalmazó referencia-gyógyszerrel végzett vizsgálatok eredményeit az erekciós diszfunkcióban szenvedő gyermekpopuláció minden alcsoportjában. A gyermekpopulációban történő alkalmazással kapcsolatos további információkat lásd a 4.2 pontban.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A szildenafil gyorsan felszívódik. Az éhomi állapotban történő orális beadást követően a maximális plazmakoncentráció 30–120 perc (medián 60 perc) alatt alakul ki. Az átlagos abszolút orális biohasznosulás 41% (25-63% tartomány). A szildenafil AUC és Cmax dózissal arányosan nő az ajánlott dózistartományt meghaladó mértékben (25-100 mg) a szildenafil orális beadása után.
A szildenafil étellel történő bevétele esetén a felszívódás mértéke csökken, a tmax átlagos késleltetése 60 perc, a Cmax átlagos csökkenése 29%.
A szildenafil átlagos eloszlási térfogata egyensúlyi állapotban (Vd) 105 l, ami a szövetek eloszlását jelzi. 100 mg egyszeri orális dózist követően a szildenafil átlagos maximális plazmakoncentrációja körülbelül 440 ng/ml (CV 40%). A szildenafil (és fő keringő N-dezmetil-metabolitja) plazmafehérjéhez való kötődése, amely 96%, a szabad szildenafil átlagos maximális koncentrációja 18 ng/ml (38 nmol). A fehérjekötés független a gyógyszer teljes koncentrációjától.
Egészséges önkéntesekben a beadott adag kevesebb, mint 0,0002% -a (átlagosan 188 ng) ejakulátumban 90 perccel a szildenafil (100 mg egyszeri adag) után.
A szildenafil elsősorban a máj mikroszomális izoenzimjein keresztül metabolizálódik, a CYP3A4 (fő metabolikus út) és a CYP2C9 (kisebb metabolikus út). A fő keringő metabolit a szildenafil N-demetilezésével képződik.
Ez a metabolit hasonló foszfodiészteráz-szelektivitási profilt mutat, mint a szildenafil, és az in vitro PDE5-re gyakorolt hatás körülbelül 50% az eredeti gyógyszerhez képest. Ennek a metabolitnak a plazmakoncentrációja a szildenafil-koncentráció körülbelül 40% -ának felel meg. A β-dezmetil-metabolit tovább metabolizálódik, a végidő körülbelül 4 óra.
A szildenafil teljes test clearance-e 41 l/h, a terminális plazma felezési ideje 3-5 óra. Orális és intravénás alkalmazást követően a szildenafil metabolitként elsősorban a széklettel ürül (a beadott orális dózis körülbelül 80% -a) és kisebb mértékben a vizelettel (a beadott orális dózis körülbelül 13% -a).
Farmakokinetika speciális betegcsoportokban
Idős, egészséges önkéntesekben (65 éves vagy annál idősebb) a szildenafil clearance-e csökkent, ami a szildenafil és az aktív N-dezmetil-metabolit körülbelül 90% -kal magasabb plazmakoncentrációját eredményezte, mint a fiatalabb egészséges önkénteseknél (18-45 év). A plazmafehérje-kötődés korfüggő különbségei miatt a szabad szildenafil plazmakoncentrációjának megfelelő növekedése körülbelül 40% volt.
Enyhe vagy közepes veseelégtelenségben szenvedő önkéntesekben (kreatinin-clearance = 30-80 ml/perc) a szildenafil farmakokinetikája nem változott 50 mg egyszeri orális dózis után. A dezmetil-metabolit átlagos AUC N- értéke 126% -kal, az átlagos Cmax-értéke 73% -kal nőtt a vesekárosodás nélküli, életkornak megfelelő önkéntesekhez képest. Azonban az egyének közötti nagy változatosság miatt ezek a különbségek nem voltak statisztikailag szignifikánsak. Súlyos veseelégtelenségben szenvedő önkéntesekben (kreatinin-clearance) Használati feltételek Segítség Visszajelzés Adatvédelmi sütik