tudták hogy

Feszültség. A jelenleg minden esetben ragozott szó, amely újságcímeket tölt be, és amelyről több tucat, sőt, akár több száz könyvet írtak. Bár a viktoriánus angliai emberekről már ismert, hogy krónikus stressztől szenvednek, ez modern jelenségnek számít. Mi áll pontosan a kifejezés mögött? És milyen reakciók váltják ki a stresszt a testünkben?

Kezdjük a stressz meghatározásával. A pszichológusok a külső nyomásra adott azonnali válaszként írják le. Megfelelő stresszmennyiség jó: Azok az emberek, akiket egyáltalán nem stresszelnek, nem ismételgetik a vizsgák előtt, vagy nem tartják be a munkahelyi határidőket. A legtöbb mindennapi esetben, amikor a külső nyomás megszűnik, a stressz is eltűnik. Így a stressz kezelésének legegyszerűbb módja, ha lehetséges, egyszerűen: okának megszüntetésével. Tehát, ha kihívást jelentő feladatot hajtunk végre a munkahelyen, beszélgetünk a párkapcsolat problémáiról, vagy szünetet tartunk egy olyan embertől, akit nem tudunk elviselni, akkor az azonnali stressz elmúlt. De ez más a krónikus és a tartós stressznél.

Azonnali vagy késleltetett hatások

Honnan jött a stressz mechanizmusa? Gyökerei az emberi történelem mélyén nyomon követhetők. Az őskori emberek, mint minden más emlős, "azonnali visszatérési környezetben" éltek, vagyis döntéseiknek azonnali hatása volt. Például, amikor megláttak egy ragadozót, a szorongás hulláma söpört végig rajtuk, és tudták, hogy menekülniük kell. Vagy amikor túl éhesek voltak, a stressz arra kényszerítette őket, hogy összpontosítsanak arra, hogy gyorsan találjanak valamit. Amikor a fenyegetés megszűnt, a stressz is eltűnt. A modern emberek viszont "későn visszatérő környezetben" élnek: döntéseink eredményeinek és hatásainak megvalósulása eltarthat egy ideig. Például a munka végéig csak a hónap végéig kapunk jutalmat, a tanulmány hatása, amelynek köszönhetően megszerezzük a szükséges képesítéseket, több éven át nem nyilvánulhat meg, és spórolás/megtakarítás esetén pénzt, érezni fogjuk ennek a döntésnek az eredményét. Ennek eredményeként a stressznek gyakran nincs hova mennie, és felhalmozódik.

Stresszelmélet

Bár a betegek stresszét az orvosok már a 19. század második felében felfigyelték, Hans Selye magyar-kanadai fiziológus és endokrinológus (aki egyébként orvosi diplomát szerzett a Károly Egyetemen Prága). Az 1930-as években előállt a stressz elméletével. Szerinte a stressz a szervezet nem specifikus reakciója a stressz ingerekre, ami azt jelenti, hogy az állatok a káros hatásokra (például sérülésekre vagy fertőzésekre) mindig ugyanazzal a fiziológiai reakcióval reagálnak - a stresszhormonok kiválasztódása a vérbe. Később más kutatók kimutatták, hogy a stressz nemcsak a fiziológiai impulzusokra adott válasz, hanem a mentális stresszre is: például költözés, munkahelyváltás vagy szerettünk elvesztése.

A krónikus stressz egészségtelen

Talán mindenki megtapasztalta, akinek valaha volt nehéz vizsgája, állásinterjúja, vagy embercsoport előtt kellett beszélnie. Lehet, hogy a kezed izzadt, a szíved dobogott, irritálódhatott vagy a gyomrod olyan, mint a víz. A rendkívüli vagy hosszú távú stressznek számos más, egészségünkre veszélyes tünete és következménye lehet. Ha krónikus stresszt szenvedünk, aludj rosszabbul, kevesebb energiánk van és kedvetlenek lehetünk. A stressz növeli a vérnyomást, ami hosszú távú szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. Túlevéssel, dohányzással és túlzott alkoholfogyasztással is társul, ami más egészségügyi problémákhoz vezethet. Például azoknak a japán férfiaknak, akiknek rendkívüli túlórájuk van a munkahelyen (havi 50 óra), nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség, mint kollégáiknál, akik nem dolgoztak annyit. Nem bizonyított azonban, hogy ezek a kockázatok kizárólag stresszből vagy a testmozgás hiányából, az egészségtelen táplálkozásból vagy egyéb tényezőkből fakadtak-e.

Segítség a természettől

De ne lógd a fejed, a stressz ellen lehet küzdeni! Számos recept létezik. Rövid ideig egy séta, zenehallgatás vagy légzőgyakorlatok vagy masszázs tehermentesíti. Például hosszú távú kiegyensúlyozott étrend, rengeteg pihenés és alvás, valamint az a tudat, amelyet soha nem lehet mindenkinek megköszönni. A gyógynövények szintén nagy segítséget nyújtanak a szorongás vagy a pihenés ellen. Nagyanyáink már tudták, hogy az orbáncfű és a valerian az idegeket segíti a legjobban. A szerelem szereti a félelmet és az idegességet, és ellensúlyozza a túlzott érzelmi feszültség érzését, a valerian nyugtató hatású és segít a szorongás ellen. Mindkét növényi kincset a GS Anxiolan tartalmazza. Ezen kívül magnéziumot és B6-vitamint is találunk benne. Ezek az anyagok segítenek csökkenteni a fáradtságot és kimerültséget, és pozitív hatással vannak az egész idegrendszerünkre.