1. sport. az a lépés, amelyet a hegymászók az emelkedéskor a falba vágnak, az a hely, ahol a lábat az emelkedőn helyezik el;
2. dil. állvány, testtartás: [A kutya] szépen várja az éles lépésben lévőket. (Rozs.)
stup és 1, -y, stupas nők. r. kicsit elavult.
1. egy tartály módjára elrendezett (széles nyílású) fatörzs, amelyben mákot, cukrot, gabonát stb., Fából készült habarcsot törnek össze: beszélgetés. kifejez olyan lába vagy lépte van, mint erős, hatalmas;
2. mn. nem. a sztupákban számos nagy sztúpából álló primitív gépezetben, kemény anyagok (ércek, kövek, kéreg, magvak stb.) összetörésére használják al. gyapjúverésért a durva kelmék hazai előállításában: Az olvasztók folyamatosan füstöltek, a sztúpák folyamatosan kopogtak. (Hor.);
lépésekben, ahol a tölgyet csépelik (Kuk.);
A molnár lejjebb engedi a lépcsőket, hogy azok a tekercset gurulni tudják. (Švant.);
hülye adj. m.: s-é készülék
stup és 2, -y, stupa nő. r. nar. láb, lépés: Ne mássz fel a lábujjakig, feküdj egész lépcsőn. (Fecsegés.)
emelkedések, -ia, -ie adj. m. tálalás, emelkedésre szánt: állapot. s-azaz a víz, a gáz és az áram fővezetékének vezetése a földszinttől a felső emeletig;
repülési. s-ia a repülőgép sebességének függőleges összetevője emelkedő repülés közben, függőleges sebesség
1. lépés (kocsin, kocsin, gépen stb.): Mozgatható s.;
2. (a pl. Számban) Stav. a falba épített és létra képző vas válaszfalak (általában a kéményeken);
3. stav. szleng. emelkedő víz, gáz, áram a földszintről a legfelső emeletre;
4. (általában pl. Sz.) A cipőkre szerelt hajlított vas, amelyet elektromos, távíróoszlopokhoz való emelkedésre használnak al. a fákon
1. kicsi terület, lépcsőként szolgáló emelő, emelő (autóra, autóra, gépre stb.): P. autók, autók;
Kihúzott lovak állnak az udvaron, Samko pedig mellettük áll - lábával vaslépcsőn. (Igen.) A karmesterek a lépcsőre ugrottak. (Kuk.) A kocsi alsó fokán kellett lovagolnom. (Zúb.)
2. (a pl. Számban) Stav. vas válaszfalak, a falba épített létrák (általában kéményeken), emelkedők;
3. tech. eszköz a lábak mozgatásához, egy lábgomb;
4. dil. láb
A láb 1. része, amelyre járás közben lépnek, láb: Itt a járás nehezebbé válik, a lépések m égnek (Izzás) A széles síkon nem lenne olyan hely, ahol ne tette volna a lépését. (Tat.) Borjaival megtisztította a lábát. (Zúb.)
2. lábnyom, lábnyom, futófelület: A falakon mindenfelé havazás, és sehol sem emberi lépések. (Dobš.) Jerguš kivezette a kemény járdákra, hogy ne maradjon le. (Ondr.) Léptei továbbra is eltörtek egy porrétegben a földön. (Ábra.);
pren. Janko Kráľ birtokának (Piš.) Léptei után ment, és a birtokot kereste.
● híg. bemenni s-i-ben valakit követni, utánozni valakit, folytatni valaki tevékenységét;
3. lépcső, lépcső, emelkedő, lépcső: A fény a lépcsőhöz is eljutott, különösen a legmagasabb lépcsőkig. (Kuk.) Utána ereszkedett le a következő lépésre. (Kuk.) Kocsi ugrott a kapu lépcsőin. (Kisteherautók.)
4. dil. (általában többes számban) lépés, lépések: Az öregember lépései eltűntek a lovak bélyegében. (Ábra.)
A harisnya 5. része al. talpán hordott zokni: Tegye fel a harisnyát úgy, hogy a lépések rendben legyenek. (Šolt.);
lépés hozzáadása. m. k 1: s-á terület
1. növekvő, növekvő, növekvő, növekvő: s-a hőmérséklet, s-a drága;
val vel. valaminek száma;
s-a tendencia, s-e követelmények;
s-a szint;
2. Felfelé emelkedés, emelkedés: s-pálya;
val vel. hegy (Tomašč.)
emelkedés, -ia közép. a két hely magasságkülönbségének és vízszintes távolságuk, dőlésük aránya: enyhe, meredek, meredek s.
val vel. utak, vágányok;
tech. val vel. ék, cérna;
szög s-ia;
repülési. a repülés fázisa a légi jármű leválásának pillanatától a megadott magasság eléréséig;
tilalom. emelőréteg, a vénák egy bizonyos szögben a vízszintes síkhoz képest
stup ár, -a ember. r. kunyhó. munkás dolgozik a lépéseket
fokozz, -és, -hej, rozk. mászni ned.
1. menni, felsétálni, felmenni, felemelkedni: s. fel a lépcsőn, fel a lépcsőn, fel a lépcsőn, fel az erdőre;
Meredek utcára másztam. (Izzás) Meredek lejtőn mászva követték. (Úszó) A mozdony küzdött a dombok megmászásával. (Sev.);
pren. Magas rangú ember támogatásával felment a lépcsőn a lépcsőig (Vaj.) És kiszolgáló pozícióban haladt előre.
2. (úton, lejtőn stb.) Vezet felfelé, lassan al. meredeken emelkedni, mászni: Jobb oldalon egy alig látható járda emelkedik ferdén egy alacsony bokoron keresztül. (Vaj.) Felmegy az út. (Al.) Piľska lengyel lejtői a határig emelkedtek. (Urb.) A mezők szinte az ég boltozatáig emelkedtek. (Švant.)
3. haladjon felfelé, emelkedjen fel, magasabb pozíciót vegyen fel: A nap lassan felemelkedett a dombokra. (Ábra) Az Aero [sík] felemelkedik. (Kőedénykorsó.);
víz, a vízszint emelkedése;
gőz, füst, köd emelkedik;
a higany emelkedik (hőmérőben);
Meleg, száraz levegő szállt fel a radiátorokról. (Min.) Nedves szag szállt fel a megművelt mezőkről. (Zel.);
pren. a bor fejre emelkedik (Kuk.) szédülést okoz;
A vörös az arcra emelkedik (Kuk.) Az arc vörös, felmelegszik. Az erő (Glow) erősebben emelkedik az izmaiban. A boldogság öröme felemelkedett a fiú fejében. (Švant.)
4. szám, mennyiség, ár, intenzitás, erő, fontosság stb. Növekedése: bérek, fizetések, árak emelkednek, készletek emelkednek;
emelkedik az életköltség, emelkedik az életszínvonal;
a munka termelékenysége növekszik;
hőmérséklet, nyomás, láz emelkedik;
értékes emelkedés (Švant.);
Svätopluk neheztelést és haragot érzett benne a németek ellen. (Jégé) A dolgozó emberek felháborodása növekszik. (Fr. King) Óráról órára emelkedett a hangulat. (Letz) Ágnes aggodalma a fia iránt növekszik és zuhan, mint a hullámok. (Vő.);
pren. Eduš úr felemelkedik a köntös mellett (Kuk.) És egyre nagyobb kegyet élvez. Az uradalom tulajdonosa felkelt a széklet szemében (Kuk.) Komolyságra tett szert.
5. járni, járni, mozogni: Közömbösen emelkedik lábról lábra, valamit az orra alatt dobbant. (Kuk.) A testvérek három napig és három éjszakáig együtt szálltak fel, míg el nem értek a kereszt állomásain- (Dobš.) Vidáman felment a rétekre. (Vaj.) Vakondokban olyan könnyen emelkedik. (Csillag)
6. (mire, mire, mire, utána) tegye a lábát valamire, valamire, taposjon, taposjon: p. valakinek a lábán, a lábán;
És nem mássz fel a csizmámra. (Ráz.) A beszélgetés során az unió Maroš vásznáig emelkedik. (Hirtelen.) Hatalmas lába nem szűnt meg rendszeresen felemelkedni. (Vaj.)
● s. valakinek a sarkára a) mozdulatlanul lenni valakivel, hibáztatni valakit: Körbejárta őket, megfordult, a sarkukra lépett. (Ráz.-Mart.) Melyik lányra léptél? (Fr. király);
b) üldözni, üldözni valakit, elnyomni valakit: A Vörös Hadsereg már a sarkán van. (Mor.);
kifejez val vel. elnyomni valakinek a torkát, elnyomni valakit, megfékezni valakit, erőszakot okozni valakinek;
telefon hívás. val vel. valakit hibáztatni lelkiismeretért, valakit bűnt okozni;
telefon hívás. val vel. őszintén sértegetni valakit;
felmenő m. növekvő tendenciájú, növekvő, növekvő (op. csökkenő): p. terep, p. repülési;
val vel. hang (Zát.) egyre hangosabb;
lingv. s-á dvojhláska, p. hosszúkás (pl. azaz);
s-á intonáció;
mászóképesség, nők. r. növekvő trend
1. két derékszögben összekötött és lépcsős kiemelkedést képező terület, a lépcső része, lépcső: Két lépcsőn ment le a várkápolnáig. (Jégé) Bizonyos fokig leült a folyosóra. (Jil.) Nem tudta, hogy marad-e, vagy a vonat lépcsőjére ugrik. (Vaj.);
pren. Nos, a következő szakaszban (Kuk.) Nem lehet továbbmenni, dönteni kell. A nap a legmagasabb fokig (Cal.) Emelkedett fel a zeniten;
geol. a geológiai képződés része: p. hegyek;
predhorský s.;
2. vodohosp. természetes al. az alsó szint mesterséges csökkenése al. és a vízszint a patakokban, folyókban, csatornákban, csatornákban, lefolyókban stb.
keresztirányú szerkezet a meder alján, amely enyhíti a relatív lejtést és stabilizálja a feneket: Vážské s-e (kaszkádok);
3. periódus, szakasz egy bizonyos fejlődési tartományban: p. fejlesztés, fejlesztés, fejlesztési, fejlesztési s.
Ennek az evolúciónak a szakaszait nem lehet részletesen figyelembe venni. (Luby) Tribality, amely nálunk magasabb és fejlettebb. (Štúr) A hungarizmus elleni új védelmi szint volt. (Skult)
4. arány (összehasonlítás, értékelés alapjaként), magasság, szint: alacsony, magas, alacsonyabb, magasabb p. valami (pl. kultúra, élet, oktatás, tudatosság, teljesítmény, érettség, érettség stb.);
Természetes veszekedései elviselhetetlen szintet értek el. (Vaj.) Abban az időben a magyar ország dicsőségének magas fokára emelkedett. (Cal.);
chem. val vel. vízkeménység az ásványi anyagok relatív mennyisége a vízben;
min. val vel. keménység (ásványi anyagok, ásványi anyagok);
disszociatív s. a hasított molekulák és az alapmolekulák aránya;
bőr. val vel. hangtartomány (ambit) az a hely, amely a skála hangszínéhez tartozik az alapszínhez képest;
gramm. első, második, harmadik s. a minőségi juttatások nyelvtani formái. a minőségi fokot kifejező nevek és határozószók, pozitív, összehasonlító, felsőbbrendűek;
5. jogi besorolás, egy bizonyos hely érték szerint, fontosság egy bizonyos társadalmi rendszerben, szervezetben, intézményben al. rangfokozatban: I. fokú Hazafias Háború Partizánjának kitüntetése volt. (Tomašč.) Őseit méltán emelték nemesi rangra. (Al.) Nagy figyelmet fordított a társadalmi fokozatok rendjére. (Count) Minden szint dolgozói elfoglaltak. (Šolt.);
rokon s.
alsó, magasabb s-a iskolái;
az első s-a szakembere;
kereskedelmi (kereskedelmi) vállalkozás nagy- és kiskereskedelmi s-o-val;
jogokat. az első, a második s-a bírósága;
az első s-a (apa és fiú), a második s-a (nagyapa és unoka), a harmadik s-a (nagybácsi és néni unokaöccseivel és unokahúgával), a negyedik s-a (unokaöccse unokatestvérével) kapcsolata;
geom. a harmadik s-a görbéje;
6. furcsa egyes mértékek egysége;
a skála egy része egy bizonyos mértékegységként (más mérőeszközökön hőmérőn, barométeren stb.): s. hőmérsékletek;
melegítsen vizet néhány s-ért. hőmérsékletek;
fiz. 15 Celsius fok (15 ° C);
geom. szögletes s. alapszög a szögek, a szén-dioxid-sebesség mérésére, a teljes szögmennyiség háromszázada;
geogr. val vel. hosszúság (két meridián közötti távolság), p. szélesség (a párhuzamok közötti távolság);
geol. geotermikus s. az a mélység, amelynél a föld hőmérséklete 1 ° C-kal (kb. 33 m) változik;
mennyiségű alkohol az italban, hívjon. grad: bor minőség nélkül (Kuk.)
● könyv. változtatni, teljesen meggondolni 180 fokkal, pont az ellenkezőjére;
fokozat hozzá. m.: s-é különbségek (A. Mat.) társadalmi;
tech. s-á remenica, s. egy lemez, amelyet különböző sebességek elérésére használnak;
chem. az acél keménysége 14 fok;
45 fokos alkohol;
geom. 90 fokos derékszög;
2. dil. az iskolában al. az előadótermekben, emelt hely, dobogó: Csak az, akit a pad előtti lépcsőn hívunk. (Gab.) A homlokát ráncolva állt az alkóma lépcsőjén. (Karv.)
stúp enec, -nca, mn. nem. -Férfi vagyok. r. aki kiáll valaki érdekeiért, valamiért, támogat valakit al. valami, támogató, támogató: p. béke;
val vel. forradalom (Frost);
val vel. politikai párt (Jil.);
val vel. szocialista realizmus (Lajč.);
Lelkes támogatója volt Štúrnak. (Kisteherautók.) Hozok egy másik hallgatót vagy legalábbis követőt benned. (Zab.);
fokozat nincs adj. m. korlátozott, tompa, ostoba: s-egy propaganda, s. regény, p. kifejezés, p. Kilátás;
Aztán megnéztem a hülye rajzot. (Bedn.);
iť, -í, -ia dok lépés. hígított. (mit) unalmassá tenni, megszabadulni az élességtől, a pengéktől, unalmas, unalmas: s. y fejsze, kés
|| lépjen le tompa, unalmas, elveszíti a pengét;
pren. Az idő múlásával (az emlékek) élessége legalább annyira megnő, hogy ne okozzon szenvedést. (Zúb.)
1. (mire, hígítson rá kit anélkül is), hogy a talpát, a lábát valamire, valakire helyezze: p. valaki lábán, lábujjain, sarkain;
val vel. a nyomáson;
A fejszére lépett. (Mih.) Ráléptem az üvegre. És nem léptem rád? (Kuk.) A felkelésben a bányához emelkedett, és vége volt. (Boksz) Minden lépésnél azon gondolkodott, hogyan lépjen fel. (Kal.)
● s. valakinek a lábujjain, a nyakán, hogy megszüntesse valaki barnulását, megakadályozza valakinek a barnulását;
val vel. valakinek a nyakába (A. Mat.), hogy legyőzzen valakit;
2. készítsen, tegyen egy lépést, lépjen, mozogjon egy helyről, jöjjön: s. előre, balra, jobbra;
Virágzó mezőkkel benőtt, a tavaszon túl mászott. (Tim.) Ahol felmegyek, fű nő. (J. Mat.) Nem fogom megnézni, hová menjek. (Kuk.)
● pl. nem tudja, melyik lábra lépjen (Kuk.) mind összezavarodott, kiegyensúlyozatlan;
3. (mire, mire) lépni, belépni, belépni: Két lábbal felemelkedett a patakba. (Ondr.) Fel akart menni a hóba, mert a járda keskeny. (Kuk.) El fog veszni, ha felmegy a rétre. (Ondr.) Soha nem mert lépni a járdára. (Úszó)
● hívás. val vel. őszintén sértegetni valakit;
val vel. nyomatékosan valakit hibáztatni lelkiismeretért, bűnért;
val vel. valakinek a kollégiumban, a nyomában (Kuk., Záb.), hogy kövessen valakit;
neos. fejében emelkedett a dicsőség (Tat.), fejében emelkedett a dicsőség (Jes.);
lépés ka 1, -y, -piek nők. r. kicsit elavult. kicsi, kisebb sztúpa, fa habarcs: s. a só elnyomására (kisteherautók);
A tölcsér a földre csapódott, mintha egy mák egy lépésben kalapálna. (Kuk.) A legidősebb lépett a lépcsőre, és a farkas nem találta ott. (Dobš.)
2. lépés, -y, -piek nők. r. kicsit elavult. lépcső, lépcső, lépcső;
stebel: Jön két lépést ugrani. (Taj.) Óvatosan átvitték a boncoláson az udvarra vezető lépcsőn. (Šolt.);
pren. Apja halála után Ondrej (Taj.) Lépte lett, folytatta apja munkáját, utódja lett-
3. lépés, -y, -piek nők. r. kifejez hígított. láb, láb: Megvan a lépése, közeledjen hozzá. (Csillag)
stup kať, -á, -ajú ned. kifejez menni, járni egy kis lépést, pohárba, pohárba, szétmorzsolódni, pohárba lépni: Lábról talpra lépett. (Jégé) Mezítlábas fiú Ondrej követte az apát. (Tat.) Magas sarkú lányok lépnek. (Tat.)
šup lučký i šúplušký příd. m. kifejez nagyon csikorgott: Tarasz ideges volt, nyikorgó rétes. (Igen) egyfajta ismeretlen, nyálkás fiatalember volt. (Pont.)
šúp ly příd. m. kicsi és vékony, kicsi: w. legény, š-e lány;
š-e tank teteje, š-a figura;
š-a fű, š-a vňať, š-e gabona;
š-e fák;
csipet/kiegészítő: Talajhasítás (Csillag) lucfenyő;
1. mennyiségek, értékek, fokok sorozata egy bizonyos sorrendben, megkülönböztetve al. értékelés, skála, tartomány: p. színek;
szín s.
Šolochov művészete széles skálát képvisel. (Piš.) Az ország rangsorában az első helyre emelkedett. (Zúb.) A társadalmi léptékben igyekezett feljebb lépni (Kuk.) Helyzetben, a társadalomban;
iskolák. val vel. négyszintű bélyegzők.;
bőr. egymást követő hangok sora, bizonyos sorrendben. belül. egy oktáv: major (kemény), minor (lágy) s, kromatikus, diatonikus s, lydic, doric, phryg s.
pentaton s. ötszínű (természetes);
kereskedelmi ár o.;
min. val vel. keménység, Mohsova s. amely szerint megmérik az ásványi anyagok keménységét;
könyvelés, pénz rövidített név a skála folyószámlahitel kamatláb kiszámításához (folyószámla);
2. mérőeszközök mérete, méretaránya, mérője és alakja al. eszközök: p. hőmérő, barométer;
geom. szögletes s. szögek mérésére;
rádió. berendezések, amelyeken hullámhosszakat és rádióállomásokat rögzítenek;
skála hozzáadása. m. dil.: hud. val vel. munka;
könyvelés, pénz s-á elszámolási forma;
skála, -y, -szűk nő. r. zdrob. k 2
stup ník, -a ember. r. kicsit elavult. fokozat: Az egyház csak egy lépés a világi soraikhoz. (Bodic.) Ismerkedjen meg azzal, ami legalább egy lépéssel magasabb. (Jes-á) Egyszer barátságba léptek a barátság skáláján (Kuk.).