szédülés, -u ember. r. egyensúlyérzet: van, kikerülni, szenvedni tőlem

kiabálást kiabálást

visszatérni, -i, -ia doc. hígított. megfordulni, visszafordulni: A feje megfordult. (Skult.)

1. (mit, kit) megállítani, visszatartani és visszatérésre kényszeríteni;
visszahajtás: z. juhok, tehenek;
Elment (Marina), de a hölgy megfordította. (Egy csapat.)

2. kifej. (kit) kiáltással, hogy szemrehányást, kiabálást, kiabálást, kiabálást tegyen: A nénik soha nem adták vissza. (Šolt.) Az olajos visszaküldi: "Ne keverd össze, fiú!" (Ráz.-Mart.);

ned. return 1, -ia, -ajú

1. felkavaró, szédülést okoz: z. mámor (Hviezd.);

2. szédülésben szenved;
szédül: z-á fej (csillag)

szédülés ník, -a, mn. nem. -Férfi vagyok. r. elavult. felforgató, erőszakoskodó: Pelmany csaló, szédült. (Vaj.);

szédítő advent. m.: z-e események (Vaj.) szédülnek, -a húros. zavar, erőszak (Vaj.)