kaszál 1. éles tárggyal, hogy megzavarja valaminek az integritását • vágás • vágás: vágás, vágás, baltával fába vágás, késsel a fa felvágása • vágás (baltával osztva): hasábot vágni • állapot . szleng. Szár: Szárfuratok a falban
2. osszuk apró darabokra • aprítsuk: aprítsuk, vágjuk káposztafejjel, jégkockákkal • olvasztjuk meg (nagyobb szerszámmal): olvassuk fel a csontokat • vágjuk le • vágjuk le • vágjuk le (különálló darabok valamiről) pl.: elvágja, levágja a szavakat • árnyék (valamiből nagyobb eszközzel): árnyék egy húsdarabtól
3. o. verte 1, 2 4. o. csinál 1 5. o. kártya
ütés 1. kemény, ütés valamihez, ütés valamihez • ütés • verés • verés • ütés: ütés, ütés, ütés az asztalhoz; ütések, thrashek, kalapácsok kalapáccsal • rázás • sztrájk • font: rázás, ütés az ajtón • pl.: forgácsolás • nyikorgás • nyikorgás • nyikorgás: bottal repedés a falhoz; fogja meg a dugattyút; razsd meg a szárnyad a földön • pl.: aprítás • aprítás (általában vágófegyverekkel): aprítás, darabolás karddal, bot megragadása • kifej.: mosás • dübörgés: mennydörgés mossa, fákba dübörög • dob (üreges hangokat dobogtatva): dobok a hátán ütővel héj (finoman verni) • pl. dübörgés (Šikula)
2. sztrájkol és testi fájdalmat okoz, csatával büntetik • sztrájk • kifej.: szétverés • szétverés: a gyermek ütése, ütése, szétverése, szétverése fej-fej mellett • kifej.: forgácsolás • szippantás • vakarózás • vakarózás: repesztés, kiragadás, kaparás valaki keresztben • kifej.: összetörni • dörzsölni • összetörni • ásni • összetörni • törni • aprítani • vágni: könyörtelenül fiúkendő, lyukak, törések, vágások • pl.: fülsiketítő • varrás • festés • kenőcs • szappan • fésülés • fésülés • oltás: süket, kutya seprűvel történő varrása • ostorozás • fütyülés • ostorozás • pofozkodás • repedés. doboz (ököl) • ütés • hívás.: pofon • pofon • pl.: link • szorít • csapolj • csapolj • tapsolj • légy (verd meg a kezed az arcon): nyers agglegényfalatok, pofonok, kupakok, palackok • hívás.: ütés • font (ütés hátul) • kifej.: kiragad • csaj ki • suhog (nagyon, kemény verés) • mosás (általában amikor munkára ösztönzik): lemossa a lovakat • beszél. kifejez gép: gépelje a fiút öklével • pl. tasať (Tatarka) • pl.: tantušiť • tentušiť: földre döntötték és tantušili • zje mn. al. azt.: szopás • ostor: nem szabad kutyát szívni • kifej.: dadogás • pofon • fraz. vége. írj a hátadra
3. ütéskor sötét hangot ad ki • üt: az óra üt, üti • kopogtat • kopogtat • kopogtat • kopogtat • kopogtat • kopog (szív körül) • ugrik (hangosan dobog; a szív körül) • lüktet: ver • ver: erei erősen lüktetnek, a vér dobog; a szíve hevesen dobog
4. halált okoz • megöli • megöli: megveri, megöli a legyeket • kifejez.: süketek • sikló: süketek, sült patkányok • mészárlás (tömegverés)
kártya élesen és rövid ideig húzza meg ismételten • vigyorog • könny: a kutya kártolt, megrángatta a láncot; a hüvelynél fogva tépte • pl.; megrázta a fiú kezét; hegal fogantyú; ökrök rázzák a fejüket • hív. kifejez: kártolás • kártolás • kártolás • pl. hígított. omladozik • kifejez zje mn. pislog: zsinórral kártolt a harangból; figyelmetlenül pislogott a vállával • nar. mosni (J. Chalupka) • sziszegni (Dobšinský) • rázni • aprítani (rángató mozdulatot tenni): a kutya megrázta a farkát; izgalmában kezével vágott • szakad • szakad • szakad • tüsszent • dobál • húzza • gúnyolódni (időnként vagy többször): a ló elszakadt, feldobta a fejét; húzta a fülét rángatva • pl. tüsszentés • nat. suttogás: olykor tüsszentett, suttogta a kantár • ropogás • rázás • rázás • rázás (gyorsan és hevesen gyorsan): a vihar ugatott, megrázta a fákat; megrázta a gyereket a babakocsiban • pl. drgľovať • nár. kifejez kitartó: hidegrázás fecsegett általa; táncolt a tánc alatt. áztatás (Timrava)