amelyből

A szlovák divat nem fog elveszni a világon. Ezt megerősítették a pozsonyi Képzőművészeti Akadémia legénységei és diplomázói is, akik néhány napja bemutatták végleges gyűjteményeiket.

A meghívott vendégek öt legénységtől és hét diplomástól kaptak munkát, akik gyűjteményeikkel nemcsak megpróbálták feltárni saját gondolataikat a körülöttük lévő világról, hanem bizonyítékot is szolgáltattak arra, hogyan képesek megvalósítani munkájuk szakmai bemutatását.

Martin Hrča agglegény munkája jó ideje híres lett a Brillance Fashion Talent versenyen elért győzelmének köszönhetően. Hrča megerősítette tehetségét az X kollekcióban: lila, kék és rózsaszín.

Végül, de nem utolsósorban a Slavomíra Vlasová által készített Vörös vonal gyűjtemény az állatok megölését tükrözte. A ruhát nem hagyományos "véres" ékszerekkel és műszőrme darabokkal díszítették. Gyűjteményével a szerző el akarta fejezni a prémek használatának elutasítását. Barbora Krempaská robotjai ismét reakciót jelentettek a technikai fejlődésre és annak társadalomra gyakorolt ​​hatására. A humanoid robotok tervezéséből adódóan az alak volt a kiindulópont a gyűjtemény számára. Anyagilag az ötlet puha és kemény anyagok, valamint a szitanyomás kombinációjával kerül át a gyűjteménybe, amelyet a mikrochipek architektúrája ihletett.

Például Markéta Martišková és Pretvářka vagy Dominika Hladká a Vintage kollekcióval élénkebb és vidámabb divatformát kínáltak. Szövetekre szublimált nyomtatása nagy érdeklődést váltott ki a közönségben, és jelentős sikereket ért el a retro divaton és a nőiesség klasszikus elemein alapuló alkotások terén.

A kísérletek váltogatták a kényelmet és a viselhetőséget. Pavla Tobková, Blaženka Ostrovská és Lucia Ivanová "alkalmi" darabjaikkal ütöttek, amelyekből nem hiányzott az átgondolt részletek, a kézimunkára vagy a finom kifinomultságra helyezett hangsúly aláhúzta az ismert ruházati cégek esetleges jövőbeli alkotóinak technikai hozzáértését. A bemutató során Elena Petrušková a Balett és Ondřej Adámek gyűjteményével is bemutatkozott. Ő volt az egyetlen, aki nem személyesen mutatta be műveit. Jelenleg egyidejűleg a londoni Central Saint Martins-ban és a VŠVU-nál tanul. Sikere bizonyítja azt is, hogy a szlovák formatervezésből nem hiányzik az eredetiség és a tehetség a nem hagyományos, váratlan, inspiráló, de mégis nagyon viselhető ruhadarabok létrehozásához. Csak remélni tudjuk, hogy ezek a ruhák hamarosan eljutnak a szlovák vásárlók szélesebb köréhez.