Ez azt jelenti, hogy közép-európai nyári idő szerint (közép-európai idő szerint) hajnali 3.00 órakor az óra közép-európai idő szerint (közép-európai idő szerint) 2.00 órára tolódik. Tehát az emberek egy órával tovább alszanak. A nyári időszámítás 2020-ban volt érvényes március 29-től, vasárnaptól Szlovákia és más, a közép-európai időzóna részét képező európai országok területén.
Benjamin Franklin amerikai politikus már 1784-ben fontolóra vette a nappali fény hatékonyabb felhasználását, 1907-ben pedig William Willet londoni építtető javaslatot fogalmazott meg az idő megváltoztatására. Svédország, Németország és Ausztria-Magyarország az első világháború idején bevezette a nyári időt, de az intézkedés nem volt népszerű.
Jelenlegi formájában 1979-ben Csehszlovákiában vezették be a nyári időt. Az intézkedés elfogadásához az energiaválság is hozzájárult. Az idő április első szombatján, éjfélkor egy órával előrébb lépett, 1981 óta március utolsó szombata volt, és szeptember utolsó hétvégéjén szombattól vasárnapig hajnali 1 órakor ismét egy órával vissza.
1996 óta az Európai Bizottság (EK) október utolsó hétvégéjéig meghosszabbította a nyári időszakot. Az időeltolódás 2,00, illetve 3,00 órára stabilizálódott, mert ebben az időben a legkevesebb hatással van a forgalomra.
Noha a nyári időt eredetileg az energiatakarékosság érdekében vezették be, ma a fő érv a nappali fény hatékonyabb felhasználása. Például Szlovákiában március végétől szeptember közepéig, azaz majdnem fél évig 19 óra után lemegy a nap. Pozsonyban például ez március 29-től, vagyis attól a vasárnaptól kezdődött, amikor a CET elkezdődött, egészen szeptember 17-ig, vagyis pontosan 173 napig. Közép-európai idő szerint egész évben csak 113 napsütés lesz 19 óra után - április 28. és augusztus 18. között.
Az időváltásnak kezdettől fogva voltak ellenfelei. Az egykori Csehszlovákia egyik leghíresebbje Stanislav Pecka volt, aki 1981 óta az időeltolódás eltávolítását kérelmezte Lubomír Štrougal akkori miniszterelnöknek és más képviselőknek. Az EK 2018. július 4-től augusztus 16-ig nyilvános konzultációt szervezett az uniós tagállamok időbeli változásairól. 4,6 millió ember válaszolt, 84 százalékuk ellenezte az időváltást. Az ellenzők elsősorban egészségügyi okokból vitatkoztak.
Az Európai Bizottság javaslatára, 2019. március 26-án a képviselők elfogadtak egy irányelvet, amely szerint az idényjellegű időcserének utoljára 2021-ben kell megtörténnie. Az irányelv lehetőséget ad az uniós tagállamoknak a közép-európai vagy közép-európai kiigazításra. Nyári idő. Javasolja az időválasztás összehangolását annak érdekében, hogy ne torzítsa a belső piacot, és elkerüljék a „jelentős torzulásokat, amelyeket a tagállamok közötti különbségek okoznak ezen a területen”. Ez azt jelentené, hogy Szlovákiában véget ér az éves időváltozás 42 év után.