Sorozat: Bobyotvaré link
Család: Bobby link
A gyümölcsök (Fabaceae) gyógynövényeket, cserjéket és fákat képviselnek. A jegyeket szinte mindig hajtogatják. A virágok szirmai megnagyobbodtak, a koronaszirmok lazák - a felső - a tető, két oldalirányú - a szárnyak és két alsó - a bokák, részben megnagyobbodva. A gyümölcs többnyire bimbó. Gumóikban gyökereikben szimbiotikus nitrifikáló baktériumok találhatók, és sok fehérjét tartalmaznak.
Közönséges bab (Phaseolus vulgaris) egynyári legyező (var. Vulgaris) vagy alacsony szárú (var. Nanus) gyógynövény. Eredetileg Közép-Amerikából származó trópusi növény. A virágok sokszínűek. Hazánkban többféle fajtában termesztik, például hüvelyesek vagy zöldségek. Mungóbab (Phaseolus mungo) sárga virágokkal és apró zöld magokkal rendelkezik, amelyeket csíráztatva nyersen fogyasztanak zöldségként. Bizonyos típusú babokat dekoratív célokra is termesztenek (pl. Holdbab - Phaseolus lunatus).
Borsó (Pisum sativum) egynyári gyógynövény, lombhullató vagy mászókával. A levelek egyenletesen tollasak, elágazó indával végződnek, a kivonatok érezhetően nagyok. A virágok fehérek vagy pirosak. A gyümölcsök ízletes hüvelyek. Eredetileg a Földközi-tenger keleti részéből és Közép-Ázsiából származik, hazánkban hüvelyesként termesztik. Fontos növénymodell az öröklődés és a variabilitás vizsgálatához.
Konyhai lencse (Lens culinaris) egynyári gyógynövény, hüvelyesként termesztik. A levelek indái hasonlóak a borsóhoz.
Szójabab (Glicin max) nevezzük vegetáriánusok húsa, mert minden hüvelyesből táplálkozás szempontjából a legmagasabb a magja. Egyéves szőrös gyógynövény, háziasított Koreában, Kínában és Japánban. Ő édesem. Tápláló növényként termesztik, bárhol is virágzik, hazánkban olajos magvaként és hüvelyesként. A magokat főzve, pörkölve, szójalisztként, pehelyként vagy ún szójahús vagy sajt.
Földimogyoró (Arachis hypogaea), népi mogyoró vagy földimogyoró, egy kúszó szárú, egynyári gyógynövény, Dél-Amerikában (Brazília) őshonos. A virágok sárgaek. Kétféle virága van: nem termő felső és gyümölcsös alsó - virágzás után száruk meghosszabbodik, lehajlik, és a földbe nőtt gyümölcsök (cumik) ott érnek. Pörkölt magokat fogyasztanak, vagy a növényt olajnövényként termesztik.
Ebbe a családba a Clover (Trifolium) és a Lantern (Medicago) nemzetségeket is bevonjuk. Réti lóhere (Trifolium pratense) egy évelő gyógynövény, 15-40 cm magas kiálló csuklós szárral, háromszámos levelekkel és vörös illatos virágokkal a virágzatban (fej). Májustól szeptemberig virágzik. A gyümölcs bimbó. Ő édesem. Réteken és erdei tisztásokon nő. Hazánkban takarmányként termesztik. Kúszó lóhere (Trifolium repens) fehér vagy halvány rózsaszín virágai vannak a virágzatban (fej). Leggyakoribb beporzója a darázs. Néha négylevelű lóhere jön létre. Lámpás mag A (Medicago sativa) hazánkban szintén igen elterjedt takarmánynövény.
Ennek a családnak a fás szárú növényeit képviseli fehér achát (Robinia pseudoacacia). Előfordulásának eredeti területe az Egyesült Államok délkeleti része, de Európában és Dél-Afrikában is meghonosodott, és egyes területeken invazív növény jellegű. Az achátfa nagyon erős és meleg.
Sorozat: Bukotvaré link
Család: Bükk alakú láncszem
A bükkcsaládba (Fagaceae) több ismert lombhullató és örökzöld fa tartozik, köztük gesztenye (Castanea), bükk (Fagus) és tölgy (Quercus). Az északi mérsékelt égövtől a déli félteke egy részéig terjednek. A levelek egyszerűek, karéjosak vagy fogazottak. A kis hím vagy nőstény virágok gyakran külön bárányokban vannak, ugyanazon egyeden. A gyümölcs általában egy morzsa, amelyet egy csésze vesz körül vagy zár be.
Európai bükk (Fagus sylvatica) eléri a 40 m magasságot. A levelek tojásdadok, legfeljebb 10 cm hosszúak, 6 cm szélesek, rövid ponton végződnek, hullámos szélűek, egész szélűek vagy apró fogakkal rendelkeznek, felső oldalán fényesek, zöldesek, alul világosabbak, ősszel sárga, lombhullató. A virágok kicsik, a hímek sárga, a nőstények zöldek, ugyanazon az egyeden nőnek. A gyümölcs legfeljebb 2,5 cm hosszú sörtéscsésze, amely 1-3 ehető achenát tartalmaz - bükkfa. Az európai bükk erdőket képez, különösen a mészköveken. Hazánkban a tengerszint feletti magasságtól 600–1200 m-ig terjed. A bükkfa egyenletesen termett, erős és nehéz, az építőiparban használt, magas fűtőértékű.
Nyári tölgy (Quercus robur) 35 m magasra nő. A levelek elliptikusak vagy fordítottan oválisak, legfeljebb 12 cm hosszúak, 7,5 cm szélesek, mindkét oldalán három-hat karéja van, felső oldalán sötétzöld, alsó részén kék-zöld, lombhullató. A hímvirágokból sárga-zöld, lelógó bárányok képződnek, a nőstények nem feltűnőek, ugyanazon egyeden nőnek. A gyümölcs az makk, legfeljebb 4 cm hosszú, egy harmadik csészébe zárva. Hazánkban a tengerszint felett 600 m-ig erdőket képez. A tölgy nagyon öreg koráig él - 400-500 évig, az 1500 éves tölgyekről is ismertek az adatok. Nagyon kemény és nehéz fája van, főleg bútorgyártásra alkalmas. Téli tölgy (Quercus petraea) a nyári tölgytől egy levéllemezzel különbözik, amelyet nem tövén vágnak le, hanem simán áthaladnak a levélszárban. A gyümölcsök is kissé kisebbek (legfeljebb 3 cm). Hazánkban néhány településen is előfordul érezte tölgy (Quercus pubescens) a fekete tölgy (Quercus ceris). A Földközi-tenger nyugati részén a dombok erdőiben nő parafatölgy (Quercus suber). A kéreg vastagsága legfeljebb 10 cm, és természetes parafát nyerünk belőle hámozással. A hámozás nem károsítja a fa élő szöveteit.
Ehető gesztenye (Castanea sativa) eléri a 30 m magasságot. A levelek hosszúkásak, legfeljebb 20 cm hosszúak, 7,5 cm szélesek, az aljukon általában lekerekítettek vagy szívesek, a csúcsukra hegyesek, fogazottak, fényesek, a felső részükön sötétzöldek, az alsó részükön világosabbak, lombhullatóak. A hím és nőstény virágok kicsiek, krémsárgák, legfeljebb 25 cm hosszú bárányokban. A gyümölcs egy tüskés kapszula, amelynek átmérője 6 cm, egy-három ehető, fényes, vörösesbarna achenes - gesztenye. Az ehető gesztenyék Észak-Afrika, Délnyugat-Ázsia és Dél-Európa erdőiből származnak.
Család: Diós link
A diófélék (Juglandaceae) családjának nagy részét lombhullató egylaki fák alkotják. A levelek általában váltakozóak és furcsán tollasak metszőfogak nélkül. Az apró virágok fedetlenek, szélporosak, a hímek túlnyúló bárányokba rendeződnek. A gyümölcs repedező kő, zöld húsos exokarpával és kemény endokárppal (héj). A gyümölcs belseje egy nagy magból áll, endospermium nélkül, hártyás magokkal. A dió az északi mérsékelt égövön nő, Észak-Afrikában és Kelet-Ázsiában, de nálunk nem eredeti.
Királyi dió (Dió, Juglans regia) eléri a 30 m magasságot. A levelek csúcsosan hajtogatva vannak, 5-9, rövid csúcsú levél, legfeljebb 15 cm hosszú, kezdetben bronz, később sötétzöld és sima. A Borka világosszürke, sima, az idősebb fákon repedések vannak. A hím és nőstény virágok kicsi, bevonat nélküli, sárgászöldek, legfeljebb 10 cm hosszúak, lelógóak, bárányvirágzatot alkotnak. Termése 5 cm ehető dió, krémes fehér vagy barna, zöld pericarpusba zárva. Közép-Ázsiából és a Balkánról származik.
Nálunk kissé ritkábban fordul elő fekete dió (Fekete Juglans). Termetében hasonló a király dióhoz. Levelei különböznek egymástól, amelyek akár 11-17 karcsúbb, élesen fogazott, a hegyéig keskenyedő levelek alkotják, felső oldalán fényesek, sötétzöldek, az alsó oldalon szőrösek. A gyümölcsök finoman szőrösek, kissé vastagabb és durvább héjú. A fekete dió Észak-Amerikából származik, ma Európa déli és középső részén termesztik. A gyümölcsök mellett értékes fát is ad.
Család: Nyír alakú láncszem
A nyírfa család (Betulaceae), amely magában foglalja a mogyorót (Corylus) is, a leghíresebb bárányfák közé tartozik. Ezek a lombhullató fák és cserjék, amelyek a vadonban nőnek, különösen az északi mérsékelt égövön. A levelek váltakozva helyezkednek el, a hím és nőstény virágok egynemű bárányokban nőnek ugyanazon az egyeden, de csak a hímek szembetűnőek.
Nyír túlnyúlik (Betula pendula), más néven szemölcsös nyírfa, 30 m magasságot ér el. A levelek tojásdad-háromszög alakúak, legfeljebb 6 cm hosszúak és 4 cm szélesek, csúcsukon keskenyek, kettős durva fogakkal, fényes, felső oldalán sötétzöld, ősszel sárga, karcsú, nem szőrös, szemölcsös lelógó hajtások. A virágok bárányokban vannak, legfeljebb 6 cm hosszú hímek, sárga, lelógó, nőstények zöldek, felállóak vagy lelógóak, ugyanazon az egyeden nőnek. A gyümölcs bárány, éretten elpusztul. Az eredeti elterjedési területén (Észak-Ázsia, Európa) kinyúló nyír kiterjedt erdőket hoz létre. Különösen szereti a könnyű, homokos talajt. Tömör és nehezen hasítható, jól fűtött fát biztosít.
Ragadós éger (Alnus glutinosa) 25 m magasra nő. A levelek fordítottan tojásdadok, legfeljebb 10 cm hosszúak és kb. 7,5 cm szélesek, fogazottak, sötétzöldek és felső részükön simaak, az alján lévő hónaljszálakban hajcsomók, lombhullatóak. A virágok bárányokban vannak, hímek legfeljebb 10 cm hosszúak, sárgászöldek, lelógóak, a nőstények kicsiek, pirosak, felállóak, ugyanazon az egyeden nőnek. Termése fás, sötétbarna, 2 cm hosszú. Az éger főleg folyókon fordul elő. Fája nagyon tartós a vízben, alkalmas ceruzák gyártására, különféle faragási és főleg bútorcélokra.
Mogyoró (Corylus avellana) cserje vagy ritkábban alacsonyabb fa. A levelek váltakozóak, nagyok, rövid, mirigyes szárúak és fordított, tojás alakú kerek pengék vannak, szív alakú talppal, kettős fogazott éllel és hirtelen hegyes csúccsal. Mindkét oldalon ritkán szőrösek. A hímvirágok hosszabb bárányokban vannak, a nővirágok a tavalyi lombhullató levelek hónaljában ülnek, nagyobb számú pikkelyes levélből állnak, levélrügyekre emlékeztetnek. A mogyoró gyümölcse dió, harang alakú, szabálytalanul fogazott borítással. A mogyoró szinte egész Európában előfordul. Lombhullató erdőkben nő. Ízletes dióféléket és kemény, fehér és rugalmas fát biztosít, amelyet főleg kosárban és faragásban használnak.
Common Earl (Carpinus betulus) eléri a 30 m magasságot. Levelei tojásdad-hosszúkásak, legfeljebb 10 cm hosszúak és 6 cm szélesek, kettős fogakkal, különálló erekkel, sötétzöld színűek és felső részükön simaak, az alsó ereken nemezeltek, ősszel sárga színűek. A virágok bárányokban vannak, hímek legfeljebb 5 cm hosszúak, sárgák, lelógóak, nőstények kicsiek, zöldek, ugyanazon az egyeden nőnek. A gyümölcs három karéjos szárnyú dió. A közönséges gyertyán Délnyugat-Ázsiából és Európából származik. Jó, erős és nehezen hasítható fát biztosít, főleg szerszámok és eszközök gyártására alkalmas.