A táplálkozás fontossága az egészség számára már ősidők óta ismert. Már az 5. században. o. n. l. a hippokratészi gyógyszer atyja kijelentette: „Legyen az ön étrendje a gyógyszere.” Bizonyára nem számított arra, hogy állítása a harmadik évezred elején teljes mértékben érvényes lesz.
A rossz életmódot a felnőttkorban előforduló betegségek akár 60 százaléka okozza, de gyökereik gyermekkorig nyúlhatnak vissza. Gyakran előfordul, hogy a felnőttek szeme csak később nyílik meg - amikor a betegség kitör, vagy miután szövődményekről számoltak be. Van egy egyértelmű szabály - minél előbb kezdjük a megfelelő táplálkozással, annál nagyobb előfeltétele a hosszú távú sikereknek a teljes egészség formájában. Az is igaz, hogy mindig itt az ideje a kezdésnek, és soha nem késő.
A táplálékfelvétel összetétele közvetlenül befolyásolja a mentális funkciókat, az elhízás kialakulását, az anyagcsere-betegségeket, a szív- és érrendszeri betegségek, az immunrendszer és a rák kialakulását. A megfelelő táplálkozás az, amely figyelembe veszi az egyes korosztályok szükségességét. Az idősekre vagy az időskorra vonatkozó szabályai is vannak. Figyelembe kell vennie:
Energiaigény
Az öregedés során az energiaigény évtizedenként 2-3 százalékkal csökken. Ennek oka a fizikai aktivitás csökkenése, valamint az izom és a zsírszövet arányának megváltozása, az izmok kárára. Ezért fontos, hogy fokozatosan csökkenjen a bevitt étel mennyisége. Ennek elmulasztása a súly fokozatos növekedéséhez vezet. A teljes napi energiaadag körülbelül 25 - 30 kcal/kg, ami 105 - 126 kJ testtömeg-kilogrammonként. Az abszolút napi bevitelnek 7500 - 8500 kJ-nak kell lennie, legfeljebb 9000 kJ-nak!
Élettani változások
Az öregedés és az öregség folyamatát számos fiziológiai változás befolyásolja, amelyek befolyásolják az étvágyat, az ételválasztást és az étel összetételét:
Kísérő betegségek
Az életkor növekedésével az azonosított betegségek is általában szaporodnak. A leggyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az anyagcserezavarok, az ízületek és a rák. A szív- és érrendszer károsodásakor a leggyakoribb követelmény az étkezési só bevitelének legfeljebb napi 7,5 g-ra történő korlátozása. Számos étel, különösen a sót fogyasztók számára, jelentéktelenné, sőt érdektelenné válik. Itt fontos az ételek elkészítésében rejlő találékonyság - különösen más fűszerek vagy speciális csökkentett nátriumtartalmú só használata. Fontos az ásványvizek helyes megválasztása is, az alacsonyabb nátriumtartalmúak megfelelőbbek.
A megemelkedett zsírszint (hiperlipopriteinémia), az érkeményedés (érelmeszesedés) kimutatásakor, de megelőzésként is fontos csökkenteni az étrend zsírmennyiségét. Az étkezési szokások azonban általában nagyon mélyen gyökereznek, ezért a zsírbevitel korlátozása, amely egyes csoportokban körülbelül 60-90 százalékkal magasabb az ajánlottnál, dezorientációt okozhat az ételválasztásban. A darált húskészítmények, pástétomok, máj vagy kolbász korlátozása magától értetődő. Fontos figyelni a tejtermékekre is, előnyben részesíteni a csökkentett zsírtartalmúakat. A tojásbevitelt 2-3 hétre kell csökkenteni.
A cukor anyagcserezavarai az életkor előrehaladtával is fokozódnak. Megerősített cukorbetegség - a diabetes mellitus vagy annak prekurzora (prediabetes) az egyszerű, de összetett cukrok bevitelének monitorozásának oka. A rák esetében az energiaigény általában növekszik, az étrendnek változatosnak és gazdagnak kell lennie.
Használt gyógyszerek
Az alkalmazott gyógyszerek számának növekedése gyakran befolyásolja a napi rutint is. A polypragmasia, amikor egyszerre több diagnózist kezel nagyszámú gyógyszerrel, az étrend és az ételek választásának kiigazítását is kényszeríti. Fontos meghallgatni az orvos és az ápolónők tanácsát, és meg kell erősíteni a gyógyszeres betegtájékoztatóban szereplő információkat.
Fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek iránti igény
A fehérje iránti igény időskorban általában megnő. Ennek oka az izomtömeg fiziológiai csökkenése, a test fehérjetartalékainak csökkenése, kísérő betegségek. A napi bevitel nem lehet kevesebb, mint 0,8 g fehérje/testtömeg-kilogramm, a jelzett esetekben 1 g/kg. Ilyen mennyiséget (azaz körülbelül 70-90 g naponta) egy csésze tej, 50 g sajt és egy adag hús elfogyasztása biztosít. Az állati eredetű fehérjék nagyon egyszerűen és étrendi szempontból is kívánatosan kombinálhatók vagy helyettesíthetők növényi eredetű fehérjékkel - különösen mindenféle hüvelyesekkel (borsó, lencse, bab, bab). A fehérje bevitele azonban korrigálható, csökkenthető vesebetegség esetén.
Bár idősebb korban csökken az élelmiszerek energiaigénye, az ásványi anyagok, vitaminok és nyomelemek iránti igény megmarad, sőt megnő, hasonlóan a gyermekkorhoz. Fontos figyelemmel kísérni a kalciumbevitelt, hogy megakadályozzuk az oszteoporózis kialakulását és kialakulását. A napi bevitelnek 1200 mg-nak kell lennie, amelyet egy csésze tej és egy adag sajt napi fogyasztása biztosít. A magnézium általában minden korosztályban csökken nálunk. A talajban lévő tartalmával függ össze. A napi bevitelnek 400 mg-nak kell lennie, különösen magas vérnyomásban, cukorbetegségben, mentális egészségi problémákban szenvedőknél. A vér vasszintjének csökkenése általában a hús, különösen a vörös hús fogyasztásának csökkenésével jár. Fontos figyelemmel kísérni az idősek vitaminbevitelét. Rendszerint nem elegendő a csökkent gyümölcs- és zöldségfogyasztás miatt. A szeleteléssel, reszeléssel vagy akár keveréssel történő megfelelő előkészítés segít megelőzni a fertőző és rákos megbetegedéseket, az érelmeszesedést.
Folyadékigény
Egy idős embernek naponta 1,5–1,8 liter folyadékot kell fogyasztania. A jövedelmet gyakran a szomjúság érzése vezérli, ami ebben az esetben nem elégséges mutató. A rendszeres adagolás és a célzott felajánlás a kiszáradás, a veseproblémák és a székrekedés megelőzéséhez vezet.
A táplálkozási állapotot a fiziológiai változások és az ezzel járó betegségek mellett számos társadalmi tényező is befolyásolja, különös tekintettel a magány, néha a kilátástalanság érzésére, amelyet a család csökkent érdeklődése emel ki. Az izom- vagy ízületi megbetegedések korlátozott mobilitása problémákat okoz a vásárlással és az ételkészítéssel kapcsolatban. A gazdasági tényezők szintén jelentős szerepet játszanak az étrend összetételében, befolyásolják a megfelelő mennyiségű gyümölcs és zöldség, minőségi hús és tejtermékek vásárlását.