Balesetbiztosításra jogosultak

A munkáltató alkalmazottja a törvényben előírt feltételek teljesülése után jogosult a munkáltató balesetbiztosításából származó baleseti ellátásokra (a továbbiakban: juttatások).

társadalombiztosítás

Baleseti ellátásokra a következők is jogosultak:

középiskolás diák, aki munkahelyi balesetet szenvedett, vagy a gyakorlati képzés során foglalkozási megbetegedést kapott, és egyetemi hallgató, aki munkahelyi balesetet szenvedett, vagy aki a gyakorlati képzés vagy a szakmai gyakorlat során foglalkozási megbetegedést kapott,

önkéntes katonai kiképzésű katona, aki munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedést kapott a kiképzés során vagy a napi rutin feladatai ellátása közben,

az aktív tartalékban szereplő tartalék katona, aki rendszeres kiképzés vagy a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek feladatai ellátása során munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedést szenvedett,

a Szlovák Köztársaság Önkéntes Tűzvédelmével és más polgári társulásokkal kapcsolatban álló természetes személy, aki munkahelyi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést szenvedett a tűzvédelem területén végzett feladatok ellátása során, valamint a bányászati ​​mentőalakulat tagja, akit ennek az egyháznak a foglalkozási sérüléssel vagy betegséggel kapcsolatos tevékenységei,

A házastárs, a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében elhunyt természetes személyek után eltartott gyermek, valamint az a természetes személy, akivel szemben egy természetes személy halálának idején tartási kötelezettséget vállalt, szintén jogosult baleseti ellátásokra. törvény által meghatározott feltételeket.

A kérdésed

Az ellátásra való jogosultság

Baleseti ellátásokra való jogosultság felmerül törvényben meghatározott feltételek teljesítésének napjától kezdve, hacsak a törvény másként nem rendelkezik. A munkavállalói baleseti ellátásra való jogosultság nem függ a munkáltató balesetbiztosítási díjak fizetési és fizetési kötelezettségének teljesítésétől.

Baleseti ellátásokra való jogosultság nem merül fel, ha a munkaadó vagy a jogi személy a Munka Törvénykönyve szerint teljesen mentesül a sértett egészségkárosodása vagy halála miatt a felelősség alól.

Az ellátásra való jogosultság lejár annak a természetes személynek a halála, aki teljesítette az ellátásra való jogosultság feltételeit, hacsak jogszabály másként nem rendelkezik.

Az ellátásra való jogosultság nem jár le túlóra.

Ha az a természetes személy, aki teljesítette az ellátásokra való jogosultság feltételeit, az ellátások és az ellátásokra való jogosultság igénylése után halt meg, múló követelések a természetes személy halálának napján esedékes összegekre, viszont a házastársnak, a gyermekeknek és a szülőknek. Ha az a természetes személy, aki teljesítette a baleseti, rehabilitációs vagy átképzési támogatásra való jogosultság feltételeit, az említett ellátások igénylése előtt meghalt, az adott természetes személy halálának napján esedékes ellátás összegére való jogosultságot fokozatosan át kell adni a házastársnak, gyermekek és szülők. Ha az ellátást annak a természetes személynek a halála előtt ítélték meg, aki teljesítette az ellátásra való jogosultság és a kifizetés feltételeit, az esedékes összegeket nem fizették meg az adott természetes személy, házastárs, gyermekek és az elhunyt szülei halálának napján. fizetni kell. A fenti igények nem az öröklés tárgyát képezik, hanem akkor is öröklődés tárgyává válnak, ha nincs ilyen természetes személy.

Az ellátásra való jogosultság nem ruházható át.

A kérdésed

Az ellátási jogosultság változása

Az ellátást az ellátás vagy az emelés esedékességének napjától kell megadni vagy növelni, legfeljebb három évvel visszamenőlegesen attól a naptól számítva, amikor megállapítást nyer, hogy az ellátást az esedékesnél alacsonyabb összegben ítélték oda vagy fizették ki, vagy nem több mint három évre visszamenőleges hatállyal az ellátástól vagy jogosultságtól - növelni, ha később kiderül, hogy az adag

az esedékesnél alacsonyabb összegben engedik be,

alacsonyabb összeget fizet, mint amennyi tartozik,

tévesen tagadta vagy

késõbbi idõponttól tudomásul veszi, mint amelyhez tartozik.

Az adag elviszünk, ha az ellátásra való jogosultság elévült, vagy ha megállapítást nyer, hogy az ellátást tévesen ítélték meg, akkor azt a napot követő naptól számítva, amikor az ellátás már kifizetésre került időszak lejárt.

Az adag csökkenteni fogja, ha megállapítást nyer, hogy az ellátást az esedékesnél magasabb összegben ítélték meg, azt a napot követő naptól számítva, amikor az ellátás már kifizetésre került időszak lejárt.

A kérdésed

Az ellátás folyósítása

Az ellátásra való jogosultság felmerül törvényben meghatározott, az ellátásra való jogosultság feltételeinek teljesítésével, az ellátáshoz való jog feltételeinek teljesítésével és az ellátás megadására vagy kifizetésére vonatkozó kérelem benyújtásával.

Az ellátásra való jogosultság lejár annak a természetes személynek a halála, aki teljesítette az ellátásra való jogosultság feltételeit, hacsak a törvény másként nem rendelkezik.

Az ellátás vagy annak egy részének kifizetésére való jogosultság: lejár az ellátás vagy annak egy része tartozásának dátumától számított három év elteltével (az időtartam nem tart az ellátási eljárás alatt és abban az időszakban, amikor a gyámot nem nevezték ki gyámnak).

A kérdésed

Az ellátásra való jogosultság változása

Az ellátás folyósítását leállítják, felszabadítják vagy alacsonyabb vagy magasabb összegben folyósítják az ellátást, ha az ellátás folyósítására való jogosultságot meghatározó tények megváltoznak.

Az ellátás vagy annak egy része kifizetése: megáll, ha az ellátás igénybevevője az ellátáshoz való jogot, annak folyósításához való jogot és annak összegét meghatározó tények igazolására irányuló írásbeli kérelem alapján nem teljesíti ezt a kérelmet a meghatározott időtartamon belül vagy a Társadalombiztosítás által meghatározott időszakon belül. Ügynökség. Az ellátás kifizetése a bizonyítás megtétele után kiadja a kifizetés felfüggesztésének napjától számítva, legkésőbb három évig visszamenőlegesen e tények igazolásától számítva.

A rokkantság, elvesztés vagy munkaképtelenség miatti ellátás kifizetését ki kell fizetni megáll, ha az ellátás kedvezményezettje, akinek egészségi állapotát fel kell mérni, nem megy át orvosi vizsgálaton. Ha megállapítást nyer, hogy az ellátás kedvezményezettje érvényét vesztette, vagy munkaképességének csökkenése csak az ellátás folyósításának megszűnését követően változott meg, az ellátás a kifizetés megszűnésének napjától nem számolható el .

Az ellátás kifizetése megáll azt a napot követő napon, amikor lejárt az az idő, amelyre az ellátást már kifizették.

A kérdésed

Kötegelt átadás

Az előnyökre a számla az ellátás kedvezményezettje egy bankban vagy egy külföldi bank fiókjában. Az ellátás igénybevevőjének kérésére az ellátást folyósítják készpénzben (lehetőleg postai úton), hacsak a törvény másként nem rendelkezik. Az ellátás kedvezményezettjének írásbeli kérésére hivatkozni kell az ellátásra férje számlája egy banknál vagy egy külföldi bank fióktelepénél, ha az ellátás megszerzésének idején joga van ezen a számlán lévő pénzeszközökkel rendelkezni, és ha a házastárs elfogadja ezt az átutalási módot. A kedvezményezett házastársa köteles visszatéríteni a baleseti járadék és a túlélő hozzátartozó járadékának a számlára befizetett részleteit a kedvezményezett halála után (lásd a nyomtatványokat).

Ha a kedvezményezett kéri a fizetési mód megváltoztatása A társadalombiztosítási ügynökség köteles ezt a változtatást legkésőbb az azt a naptári hónapot követő harmadik naptári hónapban esedékes ellátás kifizetésétől megtenni, amelyben az ellátás folyósítási módjának megváltoztatására irányuló kérelmet a Bizottsághoz eljuttatták. Társadalombiztosítási ügynökség.

Az ellátás kedvezményezettje számára, akit szociális ellátási intézményben látnak el gondozással, az ellátást kollektív utalvány útján utalják át az adott intézménybe, kivéve, ha az ellátásban részesülő más átutalási módot kér.

Az ellátásokat az őrizetben lévő természetes személynek, valamint a szabadságvesztés büntetést letöltő természetes személynek a szabadságvesztés-gondozási intézmény vagy a szabadságvesztési intézmény útján juttatják el.

Az ellátás kedvezményezettje az ellátásban részesülő, az ellátásban részesülő törvényes képviselője, az a személy, akit bírósági határozattal az eltartott gyermekre bíztak, vagy különleges kedvezményezett. Különleges címzett egy

A társadalombiztosító társaság külön kedvezményezettet jelöl ki az ő hozzájárulásával és az ellátás kedvezményezettjének vagy törvényes képviselőjének beleegyezésével, ha az ellátásban részesülő vagy a törvényes képviselő egészségügyi okokból nem tudja megkapni az ellátás folyósítását. A törvényes képviselő, az a személy, akit bírósági határozattal az eltartott gyermekre bíztak, és a levélben említett különleges címzett b) kötelesek az ellátást csak az ellátásban részesülők és azoknak a természetes személyeknek a javára használni, akiket az ellátásban részesülők kötelesek fenntartani. Pontban említett konkrét címzett a) az ellátást a kedvezményezett vagy törvényes képviselője utasítása szerint használja fel.

A kérdésed

(A szakképzésről és egyes törvények módosításáról szóló 61/2015. Törvény, a felsőoktatási intézményekről és egyes törvények módosításáról szóló 131/2002. Sz. Törvény, a módosított 314/2001. Számú tűzvédelmi törvény - és a 461. törvény 16. §-a, 17. §, 109. §, 110. § (2) bekezdése, 112. § (1) - (7) bekezdése, 113. §, 114. §, 117. § (1) - (8) bekezdése, 118. § (1) - (4) bekezdése, 119. szakasza/2003 Coll., A társadalombiztosításról, módosítva)


Biztosításra érvényes okmány: Balesetbiztosítás