A második világháború alatt a zsidó gettók egy tucat európai város részei voltak. Mindenki tudja, hová költöztette lakóit a végső megoldás részeként.
Sokkal kevésbé ismert tény, hogy Hitler egyfajta "szuper" létrehozását tervezte Madagaszkáron.
A kelet-európai zsidók Madagaszkárra való áthelyezésének gondolata egyetlen náci vezető gondolatában sem merült fel. Mint sok más ötlet, a nácik is kölcsönvették ezt. Már 1885-ben eljött vele a orientalista Paul de Lagarde. Az 1930-as években a németországi zsidóellenes hangulat fokozódott, és az újságokban megjelent egy cikk, miszerint jó lenne előbb-utóbb a zsidó nemzetet egy szigetre helyezni.
És miért éppen Madagaszkár? Először is előnyös volt a helyzete. Európától messze fekszik, és elég nagy ahhoz, hogy emberek millióit befogadhassa. A nácikat nem érdekelte, hogy életben maradhatnak-e itt. Nem trópusi paradicsomnak kellett lennie, hanem forró börtönnek, amelyben csak a legerősebbek tudtak életben maradni. Hitler azt tervezte, hogy bezárja a zsidókat a szárazföldre, hogy ne boldoguljanak. A szigetországok nagymértékben függenek a tengertől. Ha nincs hozzáférésük hozzá, szó szerint élnek.
Terv részletei
Még 1940 nyarán Hitler helyesnek tartotta ezt a tervet. A háború Németországban alakult ki, a villámháborús taktika működött az egységen, és néhány hétbe telt, mire a nyugati fronton a háború 1944. június 6-ig véget ért. Madagaszkár terve valósághűbb kontúrokat kezdett el ölteni. A Franciaországgal kötött békeszerződés kimondta, hogy a franciák átadják a szigetet Németországnak, amely jogot nyer ott katonai bázisok építésére. Az európaiakat, akik közül körülbelül 25 ezren éltek itt, kitelepítenék és kártérítést kapnának. Ugyanakkor kikötötték, hogy a zsidó emigráció nem önkéntes formát ölt. A madagaszkári zsidók szinte az összes helyi tisztséget betöltenék, de a sziget fölötti szuverén uralmat egy SS kormányzója töltené be.
A terv készítője, Franz Rademacher nem feledkezett meg arról, hogy Németország hogyan gyűjt pénzt a terv végrehajtására. Természetesen maguknak a zsidóknak kellett megszerezni őket tulajdonuk elkobzásával. Arra is számítottak, hogy a zsidók gyakorlatilag túszként fognak működni egy esetleges konfliktusban az Egyesült Államokkal. Az ottani zsidó lakosság minden bizonnyal nyomást gyakorol a kormányra, ha a madagaszkári száműzötteket halál fenyegeti.
Vágja le a költségvetést
Nehéz megmondani, hogy Hitler valóban végrehajtani akarta-e Madagaszkár tervét. Ha igen, akkor ez valószínűleg csak a zsidó lakosság megsemmisítésének egy másik formája lenne. A lengyel bizottság legmagasabb becslései legfeljebb 60 000 ember áthelyezéséről szóltak, de a nácik négy éven át évente egymillió embert terveztek felhozni. Valószínűleg a helyi zsidók közül oly sokakat megölnek a droghiányhoz és az éhezéshez kapcsolódó trópusi betegségek.
Madagaszkár terve azonban nem valósult meg. Ennek oka az volt, hogy az Egyesült Királyság továbbra is kitartott. Hitler megadásra számított, de flottája még mindig a világ tengerein barangolt. Végül elbátortalanította a zsidók kitoloncolásától azáltal, hogy megtervezte a Szovjetunióba való inváziót és az ezzel járó pénzeszköz-átirányítást. Így sokkal drasztikusabb megoldást kerestek a zsidókérdésre. A terv mögött az utolsó pontot ismét Nagy-Britannia adta, amikor 1942 májusában meghódította a szigetet.
Zsidó autonóm régió: A zsidók kényszerű kitelepítésének tervét a Szovjetunióban is végrehajtották. Ennek eredményeként 1934-ben megalakult a zsidó autonóm régió az ország keleti részén. Szövetségi egységként ma is létezik, bár a zsidók ennek az autonóm régiónak a teljes lakosságának csak egy százalékát teszik ki.