Az anyag mindig igaz. A római jog ezen elve hagyományosan kifejezi az anya és a gyermek közötti státuszkapcsolat megteremtésének elemi tényét. Annak ellenére, hogy az expresiss verbis csak az 1. sz. Törvény elfogadásáig került rögzítésre. 36/2005. Coll. a családról és egyes törvények módosításáról (a továbbiakban: ZR) a régi jogszabályok is erre épültek. [1] Az anyaság megállapításának szempontjából csak egy ténynek van jelentősége, nevezetesen a szülésnek. A gyermek anyja az a nő, aki megszülte a gyermeket. E rendelkezés kötelező jellegét a 82. §. 2 ZR. Annak érdekében, hogy ez a fontos státusú kapcsolat az anya - gyermek a Szlovák Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségeinek megfelelően teljes egészében létrejöjjön, szükséges, hogy a gyermeket születése után azonnal regisztrálják. bejegyezték a nyilvántartásba a személyére és szüleire (legalább az anyjára) vonatkozó összes lényeges adattal. Ez azonban nem feltétlenül igaz, mivel a szlovák jogrendszer lehetővé teszi, hogy az anya születését és így a gyermek apját sem említsék meg az anyakönyvi kivonaton, mivel az apaságot az anyaság elhatározása feltételezi. Azok az esetek, amikor a születés után a gyermeknek nincsenek szülei az anyakönyvi kivonatban, többek között az intézet titkos születés.

származásának

A fentiek mellett úgy gondoljuk, hogy ha egy titkos születési rendszerben született gyermek az EJEB-hez fordulna az EJEE 8. cikkének megsértése miatt, panaszát helyt adják. Arról nem is beszélve, hogy az anya jogát abszolút előnyben részesítik a gyermek apjának. Az apának és az anyának is azonos jogai és kötelezettségei vannak gyermekeikkel kapcsolatban. Titkos szülés esetén a döntés elmarad kizárólag a nőn. Az apaság természetesen az anyaság elhatározásából származik, és a már megállapítottaknál csak a szülés ténye releváns. De jure tehát létrejön az anya-gyermek kapcsolat, a rejtett születés intézete semmit sem változtathat. Ezért, ha egy házas nő a szülés elrejtését kéri, az apaság első vélelmének megfelelően, az ex születésű apa apa - gyermek státuszt eredményez. A törvény azonban az apának semmilyen eszközt nem biztosít a jogainak védelmére. Ugyanakkor hozzá lehet tenni, hogy a Gyermekjogi Egyezmény 7. cikke rögzíti a gyermek mindkét szülő ismeretének joga, így az apa is.

Csehországban rejtett születés csak olyan nő számára lehetséges, akinek férjét nem győzi meg az apaság vélelme. A probléma azonban az, hogy míg a házas gyermekek élhetnek a származásuk megismerésével kapcsolatos jogukkal, a nem házas gyermekek ezt elvben nem tehetik meg. Az összes problémás szempont részletesebb elemzése azonban meghaladná a cikk célját. A fentiek alapján kijelenthető, hogy a jogszabályok nem szabályozzák kellően ezt a kérdést, de de lege ferenda szempontból mindenképpen átfogó változtatásra van szükség, amely lehetővé tenné kiegyensúlyozni megemlítette az érintett jogok közötti aránytalanságot.

A szerző:
Rastislav Bublak,
1. évfolyamos hallgató Mgr. fokozat mind tanulmány,
Nagyszombati Nagyszombati Egyetem, Jogi Kar

[1] LAZÁR, J. és mtsai. Anyagi jogi polgári jog, 1. kötet. Pozsony, IURIS LIBRI, 2018, 352 p. ISBN 978-80-89635-35-1

[2] Lásd pl. Gaskin kontra Egyesült Királyság (10454/83. Sz.) Odièvre kontra Franciaország (42326/98 sz.), Mikulić kontra Horvátország (53176/99 sz.), Godelli kontra Olaszország (33783/09 sz.)