Hasmenés
Előfordulhat, hogy nyulad elrontottat eszik, vagy sok lédús ételt eszik, és hasmenést kap (a puha ragasztott babérlevelek, amelyeket karácsonynak hívunk, még nem hasmenés). Lehet hideg, nedves ágynemű, túl hideg étrend vagy hirtelen étrendváltozás is. De ez egy vírusos betegség vagy kokcidiózis jele is lehet.

betegségei

Mit tehetünk?
Tartsa diétán a nyulat - ! friss ! széna, reszelt sárgarépa, kétszersült és tölgy tea víz helyett (kicsit édesíthetsz - 1/2 teáskanál cukrot). Feketeszénből és kevés vízből készítsen hígtrágyát, amelyet egy fából készült spatulával papagájnak tálalnak a nyúlnak. Ha a hasmenés másnap nem múlik el, vigye a nyulat állatorvoshoz. Antibiotikumokat ad be neki.

Kokcidiózis
A kokcidiózis az egyik leggyakoribb betegség a nyúltenyésztésben. A betegség oka kis egysejtű paraziták. Nyulaknál 12 faj ismert, amelyek többsége a belekben parazitál, csak egy faj támadja meg a gazda máját. A különböző kokcidiumok veszélye más. Egyes fajok csak felszíni károsodást okoznak a nyálkahártyában, míg mások a szövetek mély elpusztulását okozzák az egyes bélszakaszokban.

Az invázió vegyes formái azonban a leggyakoribbak, az állatokat többféle kokcidium fertőzte meg. Az állatok megfertőződnek a széklet, a széklet által szennyezett takarmány és az alom, a gazdaságok székletével megtermékenyített területekről származó zöld takarmány, valamint a szennyezett emlőmirigyből történő szopáskor. A kokcidiózis nagyon gyors és rosszindulatú lefolyású, különösen az elválasztáskor élő fiataloknál (30–60 napos korúak). A beteg állatok lassúak, unalmas és szőrös szőrűek, a szem nedves környezete (szakadás), megnagyobbodott dobhártya, nyálkával vagy vérrel kevert hasmenése, de gyakran székrekedése is lehet a fogfájás miatt. A mortalitás a törzs patogenitásától függ. Máj formájában az állatok táplálkozási állapota fokozatosan romlik, néha a látható nyálkahártyák sárgás elszíneződése nyilvánvaló. Idősebb állatoknál némi rezisztencia alakul ki, és a betegség enyhe, leggyakrabban tünetmentes lefolyású.

A paraziták jelenléte a széklet mikroszkópos vizsgálatával igazolható. Az elhullott állatok boncolásakor az emésztőrendszer különböző mértékű gyulladását tárják fel, a belek felfújtak, faluk kisebb vérzéssel érdes vagy erősen megpirult, tartalmuk vizes, gyakran nyálka vagy vér. Az érintett máj megnagyobbodik, apró, fehéres göbökkel, amelyek nagyságúak, mint egy tűfej, lencse vagy akár mogyoró. A betegség általában tavasszal és ősszel csúcsosodik ki. Ez olyan tényezőkhöz kapcsolódik, amelyek hátrányosan befolyásolják az állatok ellenállását - a hőmérséklet ingadozása, az etetés hirtelen változásai. A paraziták a közvetlen károsodás mellett megnyitják a bakteriális fertőzések kapuját a szövetek károsodásával.

A kezelés csak a betegség korai szakaszában sikeres. Az elv az, hogy mindig a teljes tenyésztést kezeljük. Hatékonyak a szulfonamidok (pl. Sutricol, Szulfadimidin, Szulfakombin, Szulfakox), amelyeket kisebb gazdaságokban adnak az ivóvízhez. A kokcidiumok ellenállnak a leggyakrabban használt fertőtlenítőszereknek, alkalmas ketrecek lánggal történő elégetésére. A kisebb számú állattal rendelkező tenyésztők az egész gazdaságot évente négyszer kezelhetik szulfonamid alapú anticoccidiumokkal.

Nyulak pataterellózisa
A pasztellellózis vagy a fertőző nátha a leggyakoribb és legsúlyosabb betegség a magas morbiditású és elhullott nyulakban. Ez veszteséges tenyésztést és halálos veszteségeket okozhat. A légzőrendszer betegsége jellemzi.

Szinte minden nyúl a Pasteurella multocida kórokozó hordozója. A pasztellák kevésbé ellenállóak, szárítva 2-3 nap alatt elpusztulnak, de vérben és ürülékben akár 10 napig, vízben pedig legfeljebb 3 hétig tartanak. A magasabb hőmérséklet és a szokásos fertőtlenítőszerek percek alatt elpusztítják őket. A pasztellák az egészséges állatok testében is előfordulnak, különösen a légzőrendszerben és a kültéri környezetben.

A betegség terjedésének leggyakoribb formája a közvetlen érintkezés, és amikor a baktériumok belépnek a levegőbe, a betegség aeroszol formájában terjed. A baktériumok több napig képesek túlélni a vízben. Indirekt módon terjedhet itatók, etetők és szennyezett orrfolyások révén. A nyulak 5 m távolságra tüsszenthetnek, és amikor a baktériumok a levegőbe kerülnek, nagyobb távolságot tehetnek meg aeroszol formájában. A rosszul szellőző nyúlfürt, magas ammóniakoncentrációval, szintén hozzájárul a betegség terjedéséhez. A baktériumok orrlyukakon vagy nyílt sebeken keresztül jutnak be a testbe. A fertőzés ezután a vér révén átterjed a szomszédos szövetekre és a távolabbi helyekre is. A fertőzés az orrlyukaktól a középfülig terjed, alkalmanként a párzás vagy a szülés során terjed.

A betegség többféle formát ölthet. A pasztellellózis magában foglalja a lázat, hasmenést, gyakori tüsszögést, vérmérgezést, légzési és légzési nehézségeket, középfülgyulladást és agyi gyulladást (néha fejdöntést, szemrángást és mozgászavarokat okoz), szöveti tályogképződést, hüvelygyulladást és méhgyulladást. A beteg nyúlnak az orrából fehér folyadék van, az elülső lábszőrzet bundája puha és ragadós az orrtörléshez. A fő tünetek a sípoló légzés, étvágytalanság és az azt követő fogyás, serózus orrfolyás, gennyes szemkibocsátás, gennyes lerakódások előfordulása a fogak gyökerein, később gennyes tüdőgyulladás és mellhártya jelenik meg. A nyulak depresszióban és fokozott légszomjban szenvednek edzés után. Gyulladásos lerakódások más helyeken is kialakulhatnak (herék, méhnyálkahártya). A vérmérgezés a nyúl hirtelen halálának egyik leggyakoribb oka.

A Pasteurellosis általában nem kezelhető. Az antibiotikumok alkalmazása terápiás hatást eredményez, de nem akadályozza meg a kezelés megkezdése előtti veszteségeket. Az antibiotikumokat hosszabb ideig kell adni, ami jelentősen meghosszabbítja a hizlalási időszakot, és ugyanakkor fennáll a rezisztencia kialakulásának veszélye.

A megelőzés főként a minőségi ellátást, a megfelelő táplálkozást foglalja magában, amely támogatni fogja a nyúl saját ellenállását. A betegség tüneteivel járó nyulak felszámolása, az újonnan vásárolt nyulak karanténba helyezése és az optimális zoohigiénia. Olyan helyeken, ahol a pasteurellózis nagyobb, a kölykök fertőzés elleni védelme érdekében a 4-5 hetes kölykök korai elválasztása ajánlott. Az oltás kiemelt fontosságú a megelőzésben. A gyakorlatban gyakran használják az inaktivált PASORIN vakcinát, amely számos védekezési mechanizmust aktivál a nyúl szervezetében, és ennek következtében immunitás alakul ki a pasztellellózis ellen. A 4-5 hetes nyulakat 0,5 ml mennyiségben, a 7. héttől kezdve 1 ml-t adják be. Javasoljuk, hogy az első oltást a 4. héten, a második adagot a 7. héten, a tenyésznyulaknál pedig a harmadik adagot a 10. héten végezzék el. Újravakcinázást 6 havonta egyszer végeznek. Ha az idősebb nyulakat először oltják be, akkor az immunizálást kétszer, három hetes időközönként, majd ismét 6 hónapos időközönként végezzük. Az oltás a nem specifikus immunitás serkentésére is jó, és ellenállóbbá teheti a nyulakat más fertőzésekkel szemben.

Nyúl pestis
Gyors lefolyású és rövid inkubációs periódusú vírusos betegség. A nyulak görcsökben halnak meg fulladás jeleivel. A betegség közvetlen érintkezéssel vagy szúró rovarokkal, de levegővel is terjed.

Megelőzés: higiénia, oltás (az immunitás körülbelül 6 hónapig tart, vagy önmagában, vagy Myxomatosis-szal kombinálva oltják be).

Kezelés: Nincs. halálos betegség, és a nyúl gyorsan meghal.

Myxomatosis
A nyúl myxomatosis egy több mint 100 éve ismert vírusos betegség. Az elmúlt évtizedben a betegség formái megváltoztak, és a "klasszikus" myxomatosis mellett, amelynek csomópontjai vannak a fején és a nemi szervek körül duzzadnak, pulmonalis formával is találkozunk, amelyet a tüdő tüneteinek túlsúlya jellemez. A betegség a fej, az orr (nehéz lélegezni), a nemi szervek körüli göbös duzzanatokban nyilvánul meg, a szemhéjak duzzanata és a szemből történő váladék. A tünetek a fertőzés után 4 - 14 nappal jelentkeznek. A legtöbb érintett nyúl elpusztul. A myxomatosis klasszikus formájának átadása az állatok között közvetlen vagy közvetett érintkezés útján (takarmány, víz) történik. A csípős rovarok szintén jelentős szerepet játszanak a terjedésben.

A megelőzés az oltás, a nyulak védelme a szúnyogok ellen, a gazdaságokban történő megfelelő fertőtlenítés és a takarmány kizárása olyan területekről, ahová vadnyulak és mezei nyulak hozzáférhetnek. A vírust 80 fok feletti hőmérsékleten elpusztítják (a tartozékok fertőtlenítésére). Az oltást az élet 10. hetében, majd a 6. hónapban és azt követően 6 havonta hajtják végre. Az immunitás az oltás után 4-6 hónapig tart. A vakcina nem biztos, hogy sikeres, ha a nyúl már megfertőződött. A MYXOREN vakcina, vagy a pestis és myxomatosis elleni kétértékű vakcina A PESTORIN MORMYX, vagy más vakcinák felhasználhatók oltásra.

Tudja, hogy egy nyulat féregteleníteni lehet? 4 havonta egyszer 1/5 féregtelenítő tabletta kutyáknak.

Minden nyulat oltani kell legalább pestis és myxomatosis ellen. Nem szabad lebecsülni. Jobb évente kétszer oltani, mint látni, amikor egy nyúl görcsökben pusztul el. Ezt nem kívánom senkinek.