sokk cit. éles, gyors mozgást fejez ki: Sokk egy széna bokor alatt. (Csillag)
1. kemény csomó a fában, az ág többi része a fa törzsén, púp: A bükköt magam hengereltem - a csomót és a púpot. (Hviezd.);
pren. Úgy tűnt, hogy a bűnbánat kardja minden látványból kilóg. (Számol)
2. csomó, csomó: vörös törülköző, egy csomóba kötve a tüllön (Vaj.)
szuka, -y, nőstény szuka. r. nőstény kutyák, gyakori házi kutya;
pren. vulgáris. pajkos, szemtelen nő;
durva átok egy ilyen nőnek: Ez a kurva tönkretette a nővéremet! (Igen) Még az a kurva, a felesége is megbetegedhet itt. (Jégé) Suka! - tört ki a harag Hlavaya-ból. (Urb.);
sukin syn (Štítn.) durva káromkodás;
nő, nő, nő. r. zdrob.
csavarás, -ia, -ie adj. m. szöveg. tekercselésre, fonásra, tekercselésre használják: s. gép
szoknya, -rne, -rne nők. r. egy szoba, egy műhely, amelyben tekercselő gépek működnek
1. (együtt) csavarás, tekercselés, kötés, fonás, csavarás, tekercselés: s. cérna, kötél, zsineg, zsineg;
Megtanult tekercselni. (Letz) Vannak szalmamókusok. (Hor.);
telefon hívás. megcsavartad a szakálladat (Hor.);
pren. bázis. A nap átsütötte a ragyogó sugarak (gróf) aranyszálait. A bot olyan, mint egy köd - a bot fölötti prad (Csillag) köd.
● hívás. val vel. (si) ujjak (pl. munkához, csatához) felkészüléshez, felkészüléshez, befejezéshez: Testvérek, legyen egyszer lelkünk, forgassuk a kezünket. (J. Kráľ) Az öreg apa feltekerte az ujját, hogy tudja, hogyan kell elkapni. (Taj.)
2. (mit) csavarni, szálakat tekerni, fonalak valamire (általában orsóra): Amikor szövött, tekercseket tekert. (Kisteherautók.)
3. kifej. (szavak stb.) beszélni, beszélni: Vonakodva, Gazovic szavai lassan vonakodtak. (Laz.) Miután elkezded robbantani a közmondásaidat és a mondáidat, csak maga Júdás fog megérteni. (Fel.) És felkészülés nélkül ostobaságokat fog elárasztani? (Karv.)
4. kifej. (mit) (sokat) tenni valamit, alkotni, produkálni: Boldog szerelmekről meséltek, hogy valaki valahol tekereg a sokszorosító gépen. (Gróf) Felszakította a habdaji törvény merev rendjeit, amelyek négy generációt vezettek be. (Fene.) Hogyan csavarhatja egy érett ember egész életében a verseket? (Csont.)
5. kifej. (mi anélkül is.) inni, gyorsan, mohón, mérték nélkül enni, kortyolgatva (étel, ital): p. sör, bor, víz;
Brandy brandy egy pohár. (Jes-á) A hosszú glgmi szellem. (Karv.) Sokáig nem lehet őket egymásba kényszeríteni. az [étkezésük] elkezd csavarodni. (Steinh.) Az asztalon egy demijohn, a szuka és az istenek kapitánya. (Urb.) Kihúzhatja a torkát a nyakából. (Kuk.);
az ellenkező. guggolás, -és hé
|| felszámolás pl. Lassan húzza ki: A munkás keze egy köteg bankjegyet szorongatva jön ki a zsebből. (Karv.);
pren. A távoli púpokban záró dalt (Jes-á) énekeltek, valaki énekelt.
az ellenkező. guggolás
fasz, -hh, -hé nem lehet. nar.
1. Sétálj céltalanul egyik helyről a másikra, vacakolj: Kibaszott az egész kastélyban. (Jégé) Bonina be van takarva, kibaszik a ház körül. (Kuk.)
2. (mit) kell keresni: a szem sürgősen baszik (Csillag);
Kibaszott valamit, végül a kunyhóba hajolt. (Kuk.) Bújt valamit a szekrénybe. (Rys.)
jogokat. kezdete, az előd törvényének utódlása: egyes, egyetemes p.
szukcinit [vysl. -nyt], -u ember. r. min. borostyánruhásabb, -a férfi. r. elavult. Clothier: Clothers azzal dicsekszik, hogy hullám. (Kuk.)
nő, -y nők. r. telefon hívás. ruhagyár al. szövetszövetek
szúkenko, -a, -niek húr. kifejez szövet;
bizonyos fajta kendő: A csomók szablyákkal és különféle kendőkkel lógtak. (Kuk.)
kendők, nyakak és kendők, (nár. i súkence, -niec húr. i súkeniaky, -ov m.) pomn. telefon hívás. szövetnadrág: fiú, fehér, feszes ruhával (Krno);
Új ruhát vesz fel vasárnap délután. (Urb.) Új kendőket leporolt. (Fr. King) A srácok, mint egy öv, ruhában. (Úszó)
ruhával hozzá. m.: val vel. társak;
s-a produkció, p. ipar;
s-a piac (Vlč.);
1. szövetből áll;
s-é nadrág, s-é csepp, s-á blúz, s-á mellény;
s-á talp (Gab.);
s-é onuce;
val vel. öltöny (Kuk.);
2. hívás. termelő kendő: s-á: fabrika (Taj., Jil.)
soukmeňovec, -vca hím. r. törzs (nemzet) tagja ugyanazon törzs (nemzet) többi tagjához viszonyítva: magyar kortársak, Polovci (Vans.);
Csak a legközelebbi családtagokat válassza ki. (Jég);
kortársaik, évszázadokkal ezelőtt a németek itt telepedtek le (Ondr.)
1. a testet deréktól lefelé borító női ruházat része: rövid, hosszú s.
alsó, felső s. népi ruhában;
sima, hajtogatott, összegyűlt, harang, sport, este, francia s.
gyapjú, selyem, pepit., tél, nyár;
vetni, összenyomni s-u;
Kilélegzett, és megrázta a szoknyáját. (Min.);
pren. kifejez egy nőről: A gyenge férfi sok hülyeséget fog csinálni egy szoknyáért. (Skal.) Juro megőrül minden szoknya miatt. (Ráz.) A szoknya miatt veszítsd el az értelmet ily módon. (Stod.)
● hívás. kifejez: ragaszkodj az anyához, anya s-e legyen független;
ül az anya s-i, ül az anya s-i otthon marad, nem megy sehova;
őrizni a nőt s-e, hogy mindig otthon legyen a nővel;
2. Ősi ruházat férfiaknak és nőknek, amely a testet nyaktól térdig takarja: fehérbe volt öltözve. adjon kötéllel kötött szoknyát. (Zgur.);
fekete szoknyás (Tat.) férfi a papi tiszteletesben, egy mancsban;
szoknya, -y, -nok és szoknya, -y, -čekek žen. r. zdrob. kifejez k 1;
szoknya, -a központ. és nők. r. zvel. kifejez.
1. kifej. szoknya: rövid s;
éjszakai s. (Ábra, Zel.);
A göndör szoknya megbarnította izgatott csizmáját. (Fr. King) Aranyba volt öltözve a szoknyájához. (Luc) A szoknyája örökké lóg. (Podj.)
2. nár. szövetblúz: A szoknyámon fekszem. (J. Kráľ) A szobát ruhák borítják: szoknyák, szárak, pruclei, dolománok. (Ráz.-Mart.). szoknyához hasonló kisgyermek szoknya: Gunar dühös leszakítja Janek szoknyáját. (Ráz.-Mart.)
szoknya és egy férfi. r. telefon hívás. pejor. kalandor, haver: Pletykák szerint szoknya volt. (Krno);