Donyeck-Dnyeper régió:
Ukrajna keleti részén található sztyeppzónában fekszik. Ez az állam fő kohászati, bányászati, energetikai, mérnöki és vegyipari területe. Ennek a területnek az első ipari részterülete Donyecktől Makaganskig terjed. A második ipari alrégió Dnyeszteren túli, ide tartozik Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Nikopol és Krivoj Rog. Egy másik részterület Harkov és környéke, ahol ezen iparágak mellett a könnyű- és élelmiszeripar is erősen jelen van. Ezeket a gazdasági központokat mezőgazdasági övezetek veszik körül. A Priazov kistérségben többnyire mezőgazdasági termelés folyik, fontos ipari központ Mariupol kikötője.
Délnyugati régió:
Ukrajna nyugati és északi részén fekszik az erdő és az erdőssztyepp zónában. Az élelmiszeripar, a gépipar és a vegyipar részesedése a legnagyobb ebben az ipari-mezőgazdasági területen. A térség gazdasági központja Kijev, a mérnöki és könnyűipari ágazat, majd Zsitomir a fa-, textil- és élelmiszeriparral. Ukrajna nyugati részének központja Lviv, a közlekedéstechnikával és a gyógyszeriparral.
Déli régió:
Ukrajna fekete-tengeri parti övezetében található, a mérnöki és az élelmiszeriparral, és a mezőgazdaság erőteljesen képviseli a régió gazdaságát. A térség jó közlekedési pozícióval rendelkezik. A fő gazdasági központ Odessza, amelynek vegyipari és mérnöki ipara van, kikötői nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország igényeit is szolgálják. Kherson jelentős áruszállítást folytat a folyami hajóktól a tengerig. Szevasztopol a Krím-félszigeten egy jelentős katonai kikötő, Izmail a Duna-deltában folyó-tengeri kikötő.
Érdekes tények:
A csernobili katasztrófa (szintén: a csernobili reaktor szuperolvadása) 1986. április 26-án történt a csernobili atomerőműben, az ukrajnai Prypjat közelében (akkor Szovjetunió), a csernobili atomreaktor blokkjában megolvadt és robbanás következtében. az 1957-es majaki atomerőmű balesete után - amikor a nukleáris baleset zweitschwerste volt, és minden idők egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófaként.
Solotvina egy ukrán város, a román határ közelében. A város ismert a földalatti sóbányáiról. A város szélén magas sótartalmú tavak vannak, ahol nem lehet búvárkodni. A tavakat ukrán Holt-tengernek hívják. A tavak mellett rekreációs központ épült. A város és környéke felszíne alatt 300 m mély sóréteg található. A megtalált római érmék szerint itt sót bányásztak az 1. és 2. között.