Átmeneti lumbosacralis szegmens - a gerinc lumbarizációja és szakralizációja kutyáknál
Prof. MVDr. Valent Ledecky, CSc
Állatorvosi Egyetem, Kassa, Szlovákia
A lumbosacralis régió anatómiája
ÁBRA. 1 - A medence ventrodorsalis vetülete normális fejlődéssel a lumbosacralis régióban. a) L7 - utolsó ágyéki csigolya, b) első farokcsigolya, c) ágyéki szárnyak, d) sacroiliacus csomópont, e) keresztcsigolya, S1) első keresztcsigolya, S2) második keresztcsigolya, S3)
A legfontosabb csontok ezen a területen a keresztcsont, az ágyéki csont szárnyai és az utolsó ágyéki csigolyák/1. ábra /. A kutyák általában hét ágyéki csigolyával és három keresztcsigolyával rendelkeznek. Ezek nőnek és egy csontot alkotnak - a keresztcsontot. Az 1. keresztcsigolya craniolateralis része képezi a szárnyat, amely az iliosacralis koponyában csatlakozik az ágyéki szárny belső oldalához. A keresztcsont első csigolyája az utolsó ágyéki csigolyához kapcsolódik, és közöttük van egy csigolyaközi lemez. A keresztcsonti oldalsó nézőpontja ferdén vízszintesen felfelé az 1. farokcsigolya felé mutat, amelyet az jellemez, hogy viszonylag nagy oldalirányú vetületei vannak. A röntgenprogram ventrodorsalis helyzetében kiemelkedéseket látunk - a spinosi folyamatát, amely egy egészséges kutyában egy vonalban van, és benőtt. Az átmeneti csigolyában az első szakrális csigolya spinus folyamata elválik a másik kettőtől, és ennek a csigolyának aszimmetrikus fejlődésében a spinosus folyamata még egyenes helyzetben sincs a másik kettő kiemelkedéseivel/2. ábra /.
ÁBRA. 2 - A medence ventrodoralis vetülete. Aszimmetrikusan kifejlődött átmeneti csigolya (vékony nyíl). A jobb oldalon részlegesen kialakult oldalnyúlvány. A bal oldalon hiányzik az oldalsó kiemelkedés, és az átmeneti csigolya csatlakozik az ágyéki szárnyhoz (vastag nyíl). A jobb oldal nincs megfelelően csatlakoztatva az ágyéki szárnyhoz. Az átmeneti csigolya aszimmetrikus kapcsolata a keresztcsonttal. A spinus folyamat nemlineáris helyzete.
Az átmeneti lumbosacralis csigolya meghatározása
Az átmeneti csigolya elnevezés az utolsó ágyéki vagy első keresztcsigolya alakjának megváltozása, amely aszimmetrikus kapcsolathoz vezethet a medencével. Az utolsó presakrális szakasz kialakulása érintheti az ágyéki vagy a keresztcsigolyák számát, valamint azok morfológiai változásait. Ezen a területen a normális fejlődést az 1. ábra mutatja
Ha az első keresztcsigolya nem kapcsolódik a keresztcsonthoz, és az utolsó ágyéki csigolyaként fejlődik ki, akkor az ún. szakrális csont lumbalizáció. Előfordul, hogy az 1. és 2. keresztcsigolya között intervertebrális tér is kialakul intervertebrális koronggal, amely később degenerációval járhat.
Bizonyos esetekben, még akkor is, ha az első keresztcsigolya nem kapcsolódik a keresztcsonthoz, a gerinc ezen részének három csigolyája lehet együtt, mert az első farokcsigolya csatlakozik hozzá és szilárdan növekszik. Ezt szakralizációnak hívjuk.3 Egyesek akkor is szakralizációról beszélnek, ha az utolsó ágyéki gerinc szimmetrikusan vagy aszimmetrikusan kapcsolódik a keresztcsonthoz.
Az átmeneti gerinccsigolya előfordulhat az egész gerincen, különösen annak két különböző anatómiai részének, pl. thoracolumbalis és lumbosacralis.
Az átmeneti gerinces kutyák lumbo-sacralis régiójában való jelenlétét először Morgan írta le. 4 Az utolsó presakrális csigolya szegmens előfordulását férfiaknál Junghas "nyugtalannak" írta le. 1933.1 Nem csak az ágyéki és a keresztcsigolyák különböző száma, hanem azok morfológiai változásai is.
Ilyen változások fordulnak elő kutyáknál is, különösen az első keresztcsigolya területén, mivel ez a csigolya elválik a keresztcsonttól, majd az utolsó ágyéki csigolyaként jelenik meg. A csigolyák röntgenprogramon történő kiszámításakor úgy tűnik, hogy a kutyának nem hét, hanem nyolc ágyéki csigolyája van.
Egy kutyának nyolc ágyéki csigolyája lehet a következő feltételek mellett:
─ ha külön ágyéki csigolya alakul ki,
─ az utolsó (13.) bordapár részleges vagy teljes nem fejlődése esetén,
─ az 1. keresztcsigolya és a keresztcsont hiányos összekapcsolásában.
Mivel a definíció azt sugallja, hogy az ilyen átmeneti csigolyák morfológiai változásokat is mutatnak, ezeket röntgenfelvételen diagnosztizáljuk ventrodorsalis vetületben. Radiológiailag diagnosztizáljuk a csigolyák megváltozott számát a kutya gerincének laterolaterális helyzetében.
ÁBRA. 3 - A medence ventrodoralis vetülete. Az átmeneti csigolya aszimmetrikus fejlődése. A jobb oldali kiemelkedés teljesen kifejlődött (vastag nyíl), a bal oldalon az oldalsó kiemelkedés szabálytalan alakú (vékony nyíl), kisebb, mint a másik oldalon, és más irányú, és valószínűleg kapcsolódik az ágyéki szárnyhoz.
Az átmeneti tag (szegmens) lehet kétoldalúan szimmetrikus vagy aszimmetrikus (egyrészt nincs kialakult processus transversarius)/3., 4., 4. és 5. ábra /. E fejlődési rendellenesség esetén fontos felmérni a keresztízület erejét. Ha ez a kapcsolat nem elég erős, akkor egy nagyobb terhelés kerül át az intervertebrális lemezre, ami degenerációját és fájdalmát okozhatja.
Ha az átmeneti csigolya szimmetrikus (kölcsönösen kifejlődött processus transversarius), akkor az egész csigolyatárcsa is kialakult, amely korábban az első és a második keresztcsigolya közötti csontkapcsolat helye volt. A sacroiliac kebet valószínűleg jobban stresszeli az ilyen típusú kapcsolat. Az is előfordul, hogy a keresztirányú folyamat a keresztcsont formáját ölti. A ventrodorsalis vetület diagnosztizálását akkor végezzük, ha az izolált spinosus folyamat különálló, két oldalirányú kiemelkedéssel. A laterolaterális vetületen diagnosztizálhatunk, ha radiolucens intervertebrális tér van, ahol normál esetben fix kapcsolat van S1 és S2 között/6. ábra. és 7. /
Az aszimmetriával rendelkező átmeneti szegmensek egyrészt tipikus szárnyszerű transzversarius folyamatokkal, másrészt tipikus és jól fejlett oldalirányú kiemelkedéssel rendelkeznek. Ez a fajta kapcsolat a keresztcsont tengelyével gyenge és alacsony stabilitású. Nagyon megterhelt és körülötte a csigolyatest hasi és oldalsó oldalán újonnan megnőtt csontszövet borítja az instabil kapcsolatra adott reakció eredményeként.
Az első keresztcsigolya lumbarizációja esetén az eredeti állapot másik két része összekapcsolva marad. Ez csonka keresztcsontként mutatható be. Alternatív megoldásként az első farokcsigolyák összekapcsolják a második és a harmadik keresztcsigolyát úgy, hogy a keresztcsigolyák száma háromra térjen vissza.
Ez az állapot azután meghatározható, mint az első farcsigolya szakralizálása.
Ekkor lehetetlen meghatározni az ágyéki és a keresztcsigolyák pontos számát a presakrális csigolyák (ágyéki csigolyák) teljes számának megszámlálása nélkül. A csigolyák megváltozott számának nincs káros hatása az egészségre, de a medencéhez való csatlakozás oka, alakja és rögzítési módja befolyásolja a sacroiliacus kocka jellegét, amely meghatározza annak szimmetriáját vagy aszimmetriáját.
Klinikai tünetek
Az átmeneti csigolyák tünetei megnyilvánulásuk előtt krónikusak és tartósak. Az olyan klinikai tünetek, mint a fájdalom, a véraláfutás, a kismedencei gyengeség, a hajlításra adott fájdalmas válasz és a gerinc caudalis részének meghosszabbítása összefüggenek a másodlagos radiológiai változások kialakulásával. Ugyanakkor gyakran azonosak a cauda equina szindróma tüneteivel.
Bailey és Morgan szerint egy átmeneti gerinces jelenléte a lumbosacralis csomópontban nincs összefüggésben a fájdalommal, és fejlődése tünetmentes.9 tüskék. Az instabil kapcsolat az intervertebrális lemez degenerációját vagy a cauda equina szindróma kialakulását okozza.
A szerző:
Prof. MVDr. Valent Ledecky, CSc.
Sebészeti, Ortopédiai és Radiológiai Osztály
Állatorvosi Egyetem
Komenskéhoho 73, 04000 Kassa, Szlovákia