A könyvelés elmaradásáért vagy a számlák elkészítésének elmulasztásáért kiszabott bírság összegét 3 millió euróra emelik. Történtek-e egyéb változások 2015-ben vagy 2015. január 1. óta, például az egyszerű könyvelés számviteli eljárásaiban? És melyikük kerül át 2016-ra?

gazdálkodó egység

A törvény meghatározza az eredménykimutatásban közölt információk körét is

Törvény módosítása. 431/2002 Coll. a z könyvelésről. n. o. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény). 130/2015 Coll. hozza többek között pl. a pénzügyi kimutatásokban, a konszolidált pénzügyi kimutatásokban bekövetkezett változások, a goodwill amortizációjának változásai és az eszközök visszaváltási költségen történő értékelésének törlése.

Egyes rendelkezések már 2015. július 1-jén hatályba lépnek (figyelem, nem 2015. március 1-jétől), mások csak 2016. január 1-jétől. Ebben a cikkben csak néhány, a számvitelre érvényes változtatás néhány változására fogunk összpontosítani.

2015. július 1-jétől hatályos változások

A számviteli egység méretcsoportba történő besorolásának pontosítása

  • az a gazdálkodó egység, amely nem felel meg az (5) - (8) bekezdésben szereplő méretosztályok besorolásának, a következők közé tartozik: kis entitás. A gazdálkodó egység nem változtatja meg méretcsoportját a felszámolás vagy a csőd után.

Pénzügyi kimutatások

  • az elkészített pénzügyi kimutatásokat a 17. § (4) bekezdésében előírt személynek kell aláírnia. 2 betű törvény g) pontja,
  • a pénzügyi kimutatások elkészítésének dátumát maga az egység határozza meg.

Közérdekű szervezetek

  • amelyeknek több mint 500 alkalmazottja van, az éves jelentésben egyéb nem pénzügyi információkat közölnek a szervezet tevékenységének alakulásáról, magatartásáról, helyzetéről és hatásáról a környezetre, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos információkról és a korrupció elleni küzdelemről és megvesztegetés, ún. a "társadalmi felelősségvállalás" területe. A törvénymódosítás ezen információk tartalmát is meghatározza.

A 11. § (4) bekezdésének szövege 3. számviteli törvény

  • a gazdálkodó egység nem tehet könyvelési bejegyzéseket a könyvelésen kívül, nem könyvelési bejegyzést készíthet egy nem bekövetkezett könyvelési eseményről, elrejtheti és nem számol el olyan tényt, amely a számvitel tárgya.

Közigazgatási szabálysértés büntetése

  • ami a 4. § (4) bekezdése szerinti könyvelés elmulasztása. Törvény 1. §-a szerinti számvitelről vagy a pénzügyi kimutatások elkészítésének elmulasztásáról. A számviteli törvény 4. cikke növekszik 3 000 000 euróra az eredeti 1 000 000 eurótól.

A változások 2016. január 1-jétől lépnek hatályba

A részesedés meghatározása

  • a definíciók hozzáadják a részesedés definícióját, amely magában foglal legalább 20% -os részesedést egy másik gazdálkodó egység részvénytőkéjében, amely tartós kapcsolatot létesít azzal a másik gazdálkodó egységgel abból a célból, hogy hozzájáruljon a gazdálkodó egység működéséhez.

A gazdálkodó egységek csoportjának meghatározása, amelyre a konszolidált gazdálkodó egység kifejezést használják, pontosításra kerül

  • a gazdálkodó egységek csoportja magában foglalja az anyavállalatot és annak leányvállalatait.

Haszon és veszteség

  • A törvénymódosítás meghatározza az időközi pénzügyi kimutatások eredménykimutatásában közölt információk körét a beszámolási időszak kezdetétől az időközi pénzügyi kimutatások elkészítésének napjáig, valamint a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra.

A gazdálkodó egység éves jelentése

  • a kiválasztott jogalanyokra vonatkozó éves jelentés tartalmát egy külön rész egészíti ki, amely a kifizetésekkel kapcsolatos információk állami hatóságok felé történő jelentésével foglalkozik,
  • a gazdálkodó egység éves beszámolójának valós és valós képet kell adnia, és azt a beszámolási időszak végétől számított egy éven belül ellenőrizni kell:

»A könyvvizsgálónak véleményt kell nyilvánítania,

o az éves jelentés összhangban van-e a pénzügyi kimutatásokkal, o az éves jelentésben szereplő kiválasztott információkra vonatkozóan o ha a gazdálkodó egység megállapításai alapján a könyvvizsgáló lényeges hibákat állapít meg az éves jelentésben, a könyvvizsgálónak meg kell határoznia minden ilyen jellegét lényeges hibás állítás.

Kötelezettséggel egészül ki jóváhagyott pénzügyi kimutatások vagy a pénzügyi kimutatások jóváhagyásának időpontjáról szóló értesítés a pénzügyi kimutatások nyilvántartásában tárolják legkésőbb a pénzügyi kimutatások elkészítésétől számított egy éven belül.

A konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésekor a módosítás meghatározza az azok elkészítésével kapcsolatos kötelezettségeket

  • Az ilyen típusú pénzügyi kimutatások elkészítésének kötelezettsége az anyavállalatot terheli, amely konszolidált éves jelentést készít, beleértve a konszolidált fizetési jelentést is. A törvénymódosítás meghatározza azokat a feltételeket is, amelyek mellett az anyavállalat nem köteles konszolidált pénzügyi kimutatásokat készíteni.

A törvény módosítása meghatározza az anyavállalat elszámolása mentességét a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése érdekében, ha:

  • a) azon a napon, amikor a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészültek az anyavállalat külön pénzügyi kimutatásai és az összes leányvállalatának külön pénzügyi kimutatásai alapján, a következő feltételek közül legalább kettő nem teljesül:

1. az anyavállalat könyvelési egységének és leányvállalatainak teljes eszközállománya meghaladja a 24 000 000 eurót, míg az erre a célra szolgáló eszközök összege a mérlegben meghatározott eszközök összegét jelenti a 26. § . 3

2. az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának nettó árbevétele meghaladja a 48 000 000 eurót

3. az anyavállalat és annak leányvállalatainak átlagos újraszámított alkalmazottainak száma az adott időszakban meghaladja a 250-et, vagy

  • b) a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésének napján az alábbi feltételek közül legalább kettő nem teljesül a konszolidált gazdálkodó egység számára a tőke konszolidálása, az egységek közötti kapcsolatok konszolidációja, az eredmény konszolidálása, valamint a költségek és bevételek konszolidálása után:

1. az anyavállalat könyvelési egységének és leányvállalatainak teljes eszközállománya meghaladja a 20 000 000 eurót, míg az erre a célra szolgáló eszközök összege a mérlegben meghatározott eszközök összegét jelenti a 26. § . 3,

2. az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának nettó árbevétele meghaladja a 40 000 000 eurót,

3. az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának az újraszámított átlagos alkalmazotti létszáma a beszámolási időszakban meghaladja a 250 főt.

e-könyvek:

Az anyavállalatnak nincs kötelezettsége akkor készítsen konszolidált pénzügyi kimutatásokat, ha a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésének napján csak olyan leányvállalatai vannak, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek legalább egyikének:

a) vannak olyan hosszú távú akadályok, amelyek komolyan akadályozzák az anyavállalat jogainak gyakorlását a leányvállalat eszközeivel vagy a leányvállalat irányításával kapcsolatos jogokkal kapcsolatban,

b) az összevont (konszolidált) beszámoló elkészítéséhez szükséges információk csak indokolatlanul magas költségek árán vagy túl késéssel szerezhetők be; vagy

c) a leányvállalatban fennálló részesedés az anyavállalat kizárólagos értékesítésének célja

A törvénymódosítás eltörölte annak lehetőségét, hogy az eszközöket a pótlási költségen értékeljék, és ehelyett lehetővé teszi a valós érték mérésének alkalmazását. A törvénymódosítás meghatározza, hogy mely eszközök valós értéken kerülnek értékelésre. A 27. § rendelkezése az eszközök egyes összetevőinek értékelését szabályozza. E bekezdés szövege teljes egészében módosul az egyes eszközök valós értékének meghatározása érdekében.

Az alábbiak valós értéken kerülnek értékelésre:

1. ingyenesen megszerzett eszközök, kivéve a névértéken értékelt készpénzt, értéktárgyakat és követeléseket, a személyes tulajdonból a vállalkozásba átruházott eszközök, a névleges értéken értékelt pénzeszközök, értéktárgyak és követelések kivételével, 3. immateriális javak és tárgyi eszközök, amelyeket újonnan azonosítottak a leltárban, és amelyek még nem kerültek nyilvántartásba, az ajánlatkérő által a koncessziós tulajdonostól ingyenesen beszerzett ingatlan az építési munkálatokra vonatkozó koncesszió formájában, külön szabályozás szerint.

A törvénymódosítás megváltoztatja a goodwill amortizációját is, ha annak hasznos élettartama nem megbízhatóan becsülhető meg. Ebben az esetben legkésőbb a megszerzését követő 5 éven belül le kell írni.