Riasztó, hogy az OECD-országokban a lakosság több mint fele és minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott.

közös

Pozsony, április 20. (TASR) - Az OECD Obesity Update 2014 című tanulmánya szerint közvetlen összefüggés van a háztartások pénzügyi nehézségei között válság és elhízás idején. Még az elért iskolai végzettség és a munkanélküliségi ráta is befolyásolja a túlsúly előfordulását a társadalomban.

A 2008-as gazdasági válság idején készült tanulmány szerint az érintett országok háztartásai csökkentették az élelmiszer-kiadásokat, olcsóbb és kevésbé egészséges ételeket vásároltak, de az energiafogyasztásuk nőtt. Az Egyesült Királyságban például 8,5% -kal csökkentették az étrend-költségvetést, de a vásárolt élelmiszerek átlagos energiafogyasztása 4,8% -kal nőtt. Hasonló tendencia volt megfigyelhető több ázsiai országban az 1990-es évek végi válság idején.

2008 és 2013 között az adósságválság által leginkább sújtott euróövezet perifériáján lévő háztartások, nevezetesen Görögország, Írország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia csökkentették a gyümölcs- és zöldségkiadásokat, bár a tendencia más európai OECD-országokban egyre nőtt. A gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint a munkanélküliségi ráta közötti közvetett összefüggést az USA-ban is megfigyelték 2007-2009-ben, vagyis a pénzügyi válság csúcsa idején. A munkanélküliségi ráta minden egyes százalékos növekedése 5,6% -kal csökkentette a gyümölcs- és zöldségfogyasztást, míg ez a hatás háromszor erősebb volt a társadalmilag leggyengébb csoportokban.

Az amerikai statisztikák azt is kimutatták, hogy a munkával kapcsolatos fizikai aktivitás átlagosan 19 anyagcsere-egyenértékkel csökkent (a fizikai aktivitás hosszát és intenzitását mérő egységekkel). Három anyagcsere-egyenértékkel sem kompenzálta a szabadidő fizikai aktivitásának növekedését. Ennek eredményeként a munkanélküliek nagyobb valószínűséggel vannak túlsúlyosak.

Németország, Finnország és az Egyesült Királyság adatai összefüggést mutattak a pénzügyi kényelmetlenség és az elhízás mértéke között is. Azok az emberek, akik pénzügyi nehézségekbe ütköznek, függetlenül vagyonuktól vagy jövedelemtől, fokozottan veszélyeztetik az elhízást, mivel egészségtelenebb zsíros és édes ételeket fogyasztanak. Ez a fenyegetés növekszik a pénzügyi bonyodalmak mértékével és azok rendszeres megismétlődésével.

Az ausztrál bizonyítékok viszont azt sugallják, hogy azok az emberek, akik pénzügyi stresszt tapasztaltak a 2008–2009-es válság éveiben, 20% -kal nagyobb eséllyel elhíznak, mint azok, akik megkerülték a válságot. A pénzügyi problémák ugyanakkor a háztartások minden tagját érintik. Az amerikai jelentés azt mutatja, hogy az élelmezésbiztonsági problémákkal küzdő családok gyermekeinek több mint ötöde nagyobb valószínűséggel van néhány plusz kiló.

Az OECD adatai szerint az alacsonyabb iskolai végzettségű és alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű országok többségében magasabb a túlsúly és az elhízás aránya, mint a lakosság többi részénél. Különösen igaz ez a nőkre. Ezek a társadalmi csoportok sokkal kevesebb egészséges ételt fogyasztanak, és alacsonyabb a fizikai aktivitásuk is.

Ezenkívül a kemencék hatással vannak az egyes országok egészségügyi kiadásainak növekedésére, és ezáltal negatív hatással vannak az államháztartásukra is. A túlsúly vagy az elhízás járványa növeli a keringési rendszer krónikus betegségeinek számát, növeli a rák vagy a cukorbetegség előfordulását. Ez riasztó, tekintve, hogy az OECD-országokban a lakosság több mint fele és minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott.