Idén sikerült felnevelnünk pár gyönyörű és nagy fehér tököt. A legtöbbet már ettük, ezért itt az ideje, hogy valami feltűnőbb, de sűrűbb dologra használjuk fel őket.
Korábban már említettem a töklevest, de a "soha véget nem érő haladás" részeként ma átterveztem a receptet.
Nyersanyagok
- 3 nagyobb sárgarépa
- 3 petrezselyem
- ½ zeller
- póréhagyma
- hagyma
- ½ fehér tök
- 2-3 gerezd fokhagyma
- szegfűszeg
- csípős bors
- Vňať (petrezselyem, koriander, kapor)
Megkaptam a megpucolt és felszeletelt tököt és a magokat sós vízben, kevés olajjal együtt. Olajok, nem vaj, később még elmagyarázom. A gyökérzöldségeket nagyobb darabokra vágtam, és rövid ideig olajon megpirítottam. Minden, amit egy fazékban látsz, sárgarépa, zeller, petrezselyem, póréhagyma, szegfűszeggel töltött hagyma és néhány gerezd fokhagyma.
A zöldségek már sültek, és a tök lassan forr. Van időm takarítani, keverni a kenyeret vagy egy másik szombatot, és robotot esni.
Körülbelül egy-két óra elteltével, attól függően, hogy mikor emlékszik újra a levesre, a töklevest rá kell önteni a zöldségekre, és hagyni kell, hogy lassan felhúzza a leggyengébb lángot. Ebben a szakaszban szoktam hozzáadni néhány evőkanál olívaolajat és egy csípős paprikát. Csak szépen fogalmazzon, még akkor is, ha nem szereti az éleseket. A zöldségleves sűrű, de egyesével szedje szét. A gyökérzöldségek pörkölve karamellizálják cukrukat, és a sütőtöknek is alapvetően édes íze van. A hagyma főzéskor édes golyóvá válik. Ha ehhez vajat adna, akkor csak megsokszorozná mindazt az édességet. Ezért a korrekció egy csípős adalékanyaggal. Rád bízom a békét, csak nem akarom, hogy egy teljesen édes levesed legyen.
A tálalás a legkönnyebb. Akaratnak támaszkodva, valamikor ezelőtt szerecsendiót reszeltem, ma inkább adok egy marék szarvast vagy legalább kaprot.