Ha lenne egy felmérés arról, hogy az emberek melyik étrend-kiegészítőt tartják a legfontosabbnak a testmozgás során, a legtöbbet megtámadja a fehérje. Nem csoda. Mindenki élvezi. Tizenévesek, akik még csak edzeni kezdenek, tapasztalt testedzők, akiknek évekig tartó edzés áll a hátuk mögött, és az ún régebbi évjáratok, akik rájönnek, hogy fehérje nélkül az izmok nem építhetők fel. A fehérjék már nem csak a testépítők területe, mint 30-40 évvel ezelőtt. A fehérjeport a szabadidős sportolók is használják, akiknek nem feltétlenül kell edzőtermet látogatniuk és súlyzókkal tornázniuk, de például igen. futás vagy kerékpározás, és tudják, hogy fokozott fehérjebevitelre van szükségük.
Mai cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan lehet tájékozódni a növényi és a klasszikus, különösen a tejsavófehérjék kínálatában. Megtanulja az előnyöket és hátrányokat, és ha legközelebb választ, akkor jobban ki tudja választani az igényeinek megfelelő fehérjét.
E szerint meg tudja ítélni a fehérje minőségét?
A fehérje minőségét sokféleképpen lehet megítélni. Az egyik pl. biológiai érték. Ez a szám kifejezi az étrendből kapott fehérjék és a testünk számára szükséges fehérjékké alakítható fehérjék arányát. A fő szerepet itt az egyes aminosavak reprezentációja tölti be ebben a fehérjében. Testünk számára a legjobbak azok a fehérjék, amelyek kevés energiával és ugyanakkor a lehető legnagyobb biológiai értékkel rendelkeznek. A növényi fehérjék biológiai értéke alacsonyabb, mint az állati fehérjéké.
Biológiai érték a marhahús 80. Minőségi fehérjeforrás is kazein biológiai értékkel 77 vagy tej legfeljebb 91 értékkel. Állati forrásokból ők is vezetnek tojásfehérjék, amelyek biológiai értéke legfeljebb 100. A kedvenc az tejsavó fehérje 104-es értékkel. Épp ellenkezőleg, a növényi fehérjék ebből a szempontból lemaradtak. A szójafehérje értéke csak 74, a búza fehérje biológiai értéke pedig csak 64. Ellenkezőleg, viszonylag jó eredményeket mutat kenderfehérje legfeljebb 87 értékkel.
A fehérje minőségének másik mércéje az aminosav profil. Nagyon szorosan kapcsolódik a biológiai értékhez is. Mint tudják, a fehérjék egyedi aminosavakból állnak. Egyeseket a test önállóan képes létrehozni, másokat pedig ételből kell ennünk. Azokat hívják, akik önmagukat alkotják nem esszenciális aminosavak és azokat, amelyeket étkezésből kell megennünk, az ún. esszenciális aminosavak. Ide tartozik pl. valin, leucin, izoleucin, fenilalanin, triptofán, lizin, metionin, hisztidin és treonin.
Azoknak a fehérjéknek, amelyek minden esszenciális aminosavból elegendő mennyiséget tartalmaznak, komplex aminosav-profiljuk van. A legtöbb állati fehérje ebben a tekintetben jeleskedik (pl. Tejsavó). Azonban még a növényi fehérjék sem annyira rosszabbak. A szója- és borsófehérje kevesebb metionint tartalmaz, de ez nem jelenti azt, hogy értéktelenek. A rizsfehérjében több metionin van, mint pl. tejsavó, de nem tartalmaz elegendő lizint. Ha azonban elfogadja is szója vagy borsófehérje rizsfehérjével, kiegyensúlyozott és komplex aminosavprofilú koktélt kap.
Az előny tejsavófehérjék az a legtöbb fehérjetartalma meghaladja a 70% -ot 100 gramm porra. A 80-90% körüli értékek meglehetősen gyakoriak. A növényi fehérjék alacsonyabb fehérjetartalommal rendelkeznek, ezért több port kell adagolnia, mint a tejsavófehérjét, hogy ugyanannyi fehérjét kapjon.
Azok az emberek, akik némelyikkel rendelkeznek, nagy előnyt élveznek a vegán fehérjékben étel intoleranciák. Nem minden tejsavófehérje az laktóz nélkülözve és laktóz-intoleranciában szenvedőknek is megfelel. Nál nél vegán fehérje biztos lehet benne, hogy nincs benne laktóz. És ha nem szójafehérje, akkor bennük is van kevesebb allergén. Néha előfordul, hogy egyeseknél nincs savófehérje, és emésztési problémákat okozhat nekik. A gyártók ma már sokakhoz emésztőenzimeket adnak, de még ez sem garantálja a zavartalan emésztést. Bár ez nem garantált a növényi fehérjével, ezeknél a problémáknál jelentkeznek nagyon ritkán.
És milyen gyakorlati oldal?
Ha növényi és állati fehérjéket nézünk, ugyanazok a különbségek vannak, amelyeket minden bizonnyal észrevesz a mindennapi életben. Ha hozzászokott egy hangolt dupla csokoládé ízű savófehérjéhez, vagy sütikhez és tejszínhöz, amelyek valóban egy cukrászda édes desszertjére emlékeztetnek, a növényi fehérjék csalódást okozhatnak. Igen, némelyik nagyon jól fűszerezett, de még mindig a rövidebb végén húzza be az ízét. Ez vonatkozik az oldhatóságukra is. Tulajdonságok, mint utóíz és oldhatóság Bár nem olyan jók, mint a savó, mégis kellően elfogadhatóak, és termelőik évről évre javulnak.
Következtetés
Melyik a jobb? Az összehasonlított paraméterek közül sokban a klasszikus, azaz az állati fehérjék nyernek. És különösen a tejsavó. Mindenképpen az egyik legjobb fehérjeforrás, és ha nem csak a vegán étrendet részesíti előnyben, akkor azt javaslom, hogy egyértelműen nyúljon egy klasszikus koncentrátumhoz vagy izolátumhoz. Ez nem hiányozhat egy sporttal foglalkozó ember egyetlen háztartásában sem. azonban, sem vegán fehérjéket nem dobhatók el, és nem is alkalmasak csak a vegánok számára.
Az állati eredetű ételeket fogyasztóknak érdemes megfontolniuk a vegán fehérjék használatát is. A tejsavónak számukra az izomtömeg növelésének egyik sarokköve, a tejsavófehérje pedig az étrend diverzifikálása kell, hogy legyen. Sok vegán fehérje tartalmaz olyan anyagokat, amelyek nem találhatók a tejsavófehérjékben. Ez pl. ról ről minőségi zsírok, rostok, vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok. A vegán fehérjék kiválóan kiegészítik az egészséges és kiegyensúlyozott állati étrendet.