5 találat (1 oldal)
ütés 1. kemény, ütés valamihez, ütés valamihez • ütés • verés • verés • ütés: ütés, ütés, ütés az asztalhoz; ütések, thrashek, kalapácsok kalapáccsal • rázás • sztrájk • font: rázás, ütés az ajtón • pl.: forgácsolás • nyikorgás • nyikorgás • nyikorgás: bottal repedés a falhoz; fogja meg a dugattyút; razsd meg a szárnyad a földön • pl.: aprítás • aprítás (általában vágófegyverekkel): aprítás, darabolás karddal, bot megragadása • kifej.: mosás • dübörgés: mennydörgés mossa, fákba dübörög • dob (üreges hangokat dobogtatva): dobok a hátán ütővel héj (finoman verni) • pl. dübörgés (Šikula)
2. sztrájkol és testi fájdalmat okoz, csatával büntetik • sztrájk • kifej.: szétverés • szétverés: a gyermek ütése, ütése, szétverése, szétverése fej-fej mellett • kifej.: forgácsolás • szippantás • vakarózás • vakarózás: repesztés, kiragadás, kaparás valaki keresztben • kifej.: összetörni • dörzsölni • összetörni • ásni • összetörni • törni • aprítani • vágni: könyörtelenül fiúkendő, lyukak, törések, vágások • pl.: fülsiketítő • varrás • festés • kenőcs • szappan • fésülés • fésülés • oltás: süket, kutya seprűvel történő varrása • ostorozás • fütyülés • ostorozás • pofozkodás • repedés. doboz (ököl) • ütés • hívás.: pofon • pofon • pl.: link • szorít • csapolj • csapolj • tapsolj • légy (verd meg a kezed az arcon): nyers agglegényfalatok, pofonok, kupakok, palackok • hívás.: ütés • font (ütés hátul) • kifej.: kiragad • csaj ki • suhog (nagyon, kemény verés) • mosás (általában amikor munkára ösztönzik): lemossa a lovakat • beszél. kifejez gép: gépelje a fiút öklével • pl. tasať (Tatarka) • pl.: tantušiť • tentušiť: földre döngölte és tantušiť • finoman. al. azt.: szopás • ostor: nem szabad kutyát szívni • kifej.: dadogás • pofon • fraz. vége. írj a hátadra
3. ütéskor sötét hangot ad ki • üt: az óra üt, üti • kopogtat • kopogtat • kopogtat • kopogtat • kopogtat • kopog (szív körül) • ugrik (hangosan dobog; a szív körül) • lüktet: ver • ver: erei erősen lüktetnek, a vér dobog; a szíve hevesen dobog
4. halált okoz • megöli • megöli: megveri, megöli a legyeket • kifejez.: süketek • sikló: süketek, sült patkányok • mészárlás (tömegverés)
thrash p. verte 1, 2
csörgő kifejezés meggondolatlanul, meggondolatlanul, szokás szerint. sokat és feleslegesen beszélni • pl.: rázás • rázás • repedés • pofon • font • krákogás • durva. szétszaggatva: tára, ostobaságokat rázva; faforgács, plák, dübörgés a világba; állandóan kb. leveri a hülyeségeket • pl.: kötött • kusza (értelmetlen): Mit kötsz ennyit, nem? • pl.: darálás • zörgés • zörgés • kopogás (gyors, általában mechanikusan, mélyebb jelentés nélkül): csiszolás, jelentéktelen dolgok dörömbölése • pejor. beszélni (sokat, rosszul beszélni valakiről) • beszélni. kifejez: ismétlés • ismétlés • pletyka: a nők folyamatosan ismételgették, visszautasították, pletykálták a gyerekeket • pl.: blabber • blabber • blabber: ez csak üres fecsegés; folyamatosan beszéljen egy hívásról. kifejez: suttogás • kopogás • pejor. ócska (fánkot turkál): valamit suttogott, ugratott valamit, rángatott egy barátjával • pl.: bálák • bálák (összezavarodási könnyek): bálák, bálák a világnak • pl.: fecsegés • fecsegés • fényképezés: Ne készítsen képeket! • subšt.: beszélgetés • tekerés: ne becsüld őt, csak tekerj • fraz.: lő/beszéljen kettőtől háromig • mondja meg, mit hoz a nyál a nyelvre • engedje el a száját/nyelvét sétára/járásra • üss egy üres szalmát
verni 1. ütéseket adni egymásnak • ordítani • ordítani: a haragtól kezdtek verni, üvöltözni, üvölteni • thrash • verni • verni • kifejezni.: kaszálni • sóhajtani • tüsszenteni • tüsszenteni • mosni • beszélgetni. illeszkedni: a gyerekek a réten legelésznek • hív. ökölvívás (öklözés) • nat. horkolás • híg. marasit (Tatarka) • pl. törni (valamivel): a botok eltörnek
2. hívás. nem alkotnak koherens egészet • nem illenek (egymás felé) • hívás. nem illenek: a bemutatott fogalmak ütnek, nem illenek egymáshoz, nem illenek egymáshoz • kiabál (színekkel): színes kiegészítők kiabálnak