A vérszegénység vagy vérszegénység a hemoglobin koncentráció 1 liter perifériás vérben történő koncentrációjának csökkenésként jelenik meg férfiaknál 135 g-nál, nőknél pedig kevesebb mint 120 g-nál. Az alacsonyabb hemoglobinértékhez csökken a hematokrit (a hemoglobin és a teljes vér térfogatának aránya) és az eritrociták számának csökkenése. Az oxigén a hemoglobinhoz való kötődést követően kerül a szövetekbe, amelynek mennyisége csökken, ami szöveti hipoxiát (oxigénhiányt) eredményez. Ez a néhány vörösvértest nem képes kellő mértékben biztosítani az oxigén átvitelét minden szövetbe, amelyre a test reagál kompenzációs mechanizmusaival, például légszomjjal, megnövekedett pulzusszámmal és hasonlókkal. Ennek ellenére bizonyos szövetek és szervek nincsenek eléggé oxigénnel ellátva, ezért a vérszegénység tünetei a bőr és a kötőhártya sápadtsága, fáradtság, fogyás, nem boldogulás, fejfájás, étvágytalanság, palpitáció, légszomj vagy összeomlás. Sárgaság kíséri a vérszegénység hirtelen megjelenését a vörösvértestek lebomlásából.
Okai általában:
- fokozott vérveszteség - posthemorrhagiás (akut vérzés, fekélyek vagy daganat által az emésztőrendszer vérzése)
- hematopoietikus rendellenesség (vashiány, B12-vitamin, folsav, aplasztikus, mieloblasztos vérszegénység, vérszegénység krónikus betegségekben, csökkent pajzsmirigy-funkció, vesebetegség - csökkent eritropoietin termelés, méreganyagok, sugárzás, daganatok vagy fibrózis csontvelő károsodása)
- fokozott eritrocita lebontás (veleszületett és szerzett hemolitikus anaemiák, thalassemia, gyógyszer által kiváltott hemolitikus anaemia)
Az anaemia diagnózisát csak vérvizsgálat alapján lehet meghatározni a hemoglobin szintjének, a vörösvértestek számának és méretének, vagy a vérsejtek lebontása során a bilirubin szintjének meghatározásával. A vérkenet szükséges a vérelemek összes alkotóelemének alakjának, méretének, sűrűségének mikroszkópos értékeléséhez.
A vashiányos vérszegénységet (elégtelen ellátás, csökkent felszívódás vagy rossz használat) diagnosztizálják a szérum/vér vasszintjének meghatározásával. A vas a vérben kétféle formában található meg: kötött (funkcionálisan használt) és tárolt állapotban. A vas tartalmaz például anyatejet, néhány zöldséget és gyümölcsöt, húst. A vas a belek bélésén keresztül jut be a vérbe és a vérképző szervekbe. Ezen "útvonal" bármely részén szerzett vagy veleszületett rendellenességek fordulhatnak elő. A kezelés ebben az esetben vasellátásból áll, néha injektálható formában. A vérszegénység más hiányosságokból is adódhat, például rézhiányból, folsavhiányból (pl. Megaloblasztos vérszegénység), veleszületett veszélyes vérszegénységből, B-vitaminhiányos vérszegénységből és egyéb.
A veleszületett vérszegénységeket a vérképző szervek rendellenességei, például csontvelő okozzák; más veleszületett rendellenességekkel társulhat, és komplex diagnosztikai értékelést és kezelést igényel. A vérszegénység, mint más alapbetegségek kísérő betegsége, többnyire immun- vagy hormonkezelési rendellenességekkel társul, diagnózisuk és kezelésük az alapbetegségtől függ. A fokozott vér- vagy vörösvértest-veszteség következtében kialakuló vérszegénységet a különféle okok által okozott lebomlás okozhatja. A vérzést külső ok okozza, például sérülés, és a megnyilvánulások időben késnek. A vérsejtek lebomlását gyógyszerek, betegségek (például vírusos és fertőző betegségek), mérgező anyagok (például állati mérgek) okozhatják. A vörösvérpigment rendellenességei veleszületettek és nemcsak szintjének, hanem összetételének változásához is vezetnek. Minden ritka forma komplex diagnosztikát és terápiát igényel.
Egyesületek, alapítványok, szervezetek:
Szlovákiában élő családok:
Ha érdekli, felveheti a kapcsolatot ezekkel a családokkal. Örömmel segítenek, megosztják tapasztalataikat vagy megválaszolják kérdéseit.