viselkedésterápia

A viselkedésterápia áttekintése

Különböző elméletek léteznek arról, hogy miként lehet az embert arra ösztönözni, hogy megváltoztassa viselkedését. Egyesek úgy gondolják, hogy az ezekre a cselekedetekre vonatkozó gondolatokra kell összpontosítania. A viselkedésterapeuták azt mondják, hogy a rossz viselkedést helyettesíteni kell jó viselkedéssel. Ha a gondolkodási minták előtti viselkedésre koncentrálsz, kevesebb időt fordítasz elemzésre. Több időt fordítanak az eredményekre.

Az alapelv az, hogy megtanulják a viselkedést befolyásoló érzelmi akadályokat. A terápia ezen formája segíthet az embereknek a bonyolult helyzetekben és az érzelmekben való produktív megbirkózásban. Ez motiválhatja az agyi bénulásban szenvedőket, hogy megértsék korlátaikat, és elnyomják őket maguk számára.

Mi a viselkedésterápia?

A viselkedéskezelés szisztematikus megközelítés az emberek tevékenységének megváltoztatásához. A végső cél jobb életvitel. Ahelyett, hogy részletesen megvizsgálná a múltat, a terapeuta olyan problémás területekre összpontosít, amelyek megakadályozzák az embert abban, hogy életében természetes haladást érjen el. Például, ha a gyermek dühös lesz, mert folyamatosan ugratja, a terapeuta különféle tevékenységeket javasolhat, amelyeket a gyermek végezhet a frusztráció enyhítésére.

Amikor a gyermekek (akár jó, akár rossz) megküzdési mechanizmusokat fejlesztenek ki, nehézségekbe ütközhetnek. A negatív mechanizmusok mielőbbi kezelése mély hatással lehet az életükre. Gyakorlatilag bármilyen rossz viselkedésre alkalmazható, a kicsitől a szélsőségig. Hihetetlenül rugalmas és úgy tervezték, hogy ezt a kérdést közvetlenül kezelje. Amint a gyermek elkezdi elvégezni a technikát, elkezdhet kevesebb negatív érzelmet érezni, például magányt, szomorúságot vagy alacsonyabbrendűséget.

Melyek a viselkedésterápia előnyei?

Ennek a terápiának számos speciális előnye van. Fontos felismerni, hogy minden gyermek a saját ütemében dolgozik a fejlesztések terén.

Feladat teljesítése: A magatartási terápia mentális elhatározást adhat az agyi bénulásban szenvedő gyermekeknek a kihívást jelentő vagy unalmas feladatok elvégzéséhez.

Késleltetett öröm: Sok technika elvonja a figyelmet az azonnali örömről. A terápia a várakozás megtanításával elősegítheti a türelem és a felelősségtudat kialakulását.

Önmagának elfogadása: A frusztrációk tehetetlenség érzése nélkül születnek. A viselkedésterápia arra kényszeríti a gyermeket, hogy szembesüljön a valósággal és megbékéljen vele.

Akadémiai siker: A koncentráció sokak számára nehéz, de a terápia olyan agyi bénulásban szenvedőknek adhat időt, amelyek működőképesek.

Szorongáscsökkentés: Azok, akik idegesek a jövő miatt, használhatnak olyan "trükköket", mint például az elme edzése, a fizikai aktivitás vagy a nyilvántartás gondozása.

Javult koncentráció: A DMO-ban szenvedő gyermekeknél hiányozhat a motiváció, mert nincs perspektívájuk. A terápia lehetőséget nyújt számukra a nézőpont megváltoztatására, hogy hosszú távú célokat tudjanak kialakítani.

Jobb interakciók: A viselkedésterápia támogatja a gyermekeket abban, hogy kedvesen és tisztelettel bánjanak másokkal, ami növelheti a tartós barátságok esélyét.

Ellenállni a kísértésnek: Ahogy a késleltetett öröm türelemre tanít, a terápia megtaníthatja a gyermekeket arra, hogyan lehet legyőzni a vágyat, és hogyan lehet elkerülni azokat a helyzeteket, amelyekben kísértésbe esnek.

A trauma leküzdése: Ha a gyermek korai traumának van kitéve, akkor különféle módon tudja kezelni. A terápia feltárhatja, hogy mely viselkedés okozza a traumát, majd célokat tűzhet ki a viselkedés kijavítására.

Depresszió vagy depressziócsökkentés: A DMO-ban szenvedő gyermekek, akiknél a depresszió tünetei jelentkeznek, meg fogják találni az optimizmust.

Konfliktusmegoldás: Minél hamarabb megtanulják a gyerekek a konfliktusok megoldását, annál valószínűbb, hogy a későbbi életben kiválóan szerepelnek.

Kinek jár a viselkedésterápia?

Az agyi bénulás diagnózisa több embert érinthet, nem csak egy gyermeket. Bár mindenki megpróbálja megbékélni a diagnózissal, a terápia hasznos lehet a mindennapi életsel járó stressz enyhítésében. Amikor a rutin megváltozik, nőnek az elvárások és nőnek a pénzügyi költségek, feszültségek léphetnek fel. Ez egy olyan módszer, amellyel pozitív lépéseket tehetünk, és olyan lépés, amely egyesítheti a családot a kölcsönös megértésbe és szeretetbe.

Amikor a gyerekek felnőnek, az érzelmek széles skáláját tapasztalják legjobb esetben. Ha azonban a gyermeknek agyi bénulása van, akkor általában arra koncentrál, amire nem képes, mint arra, amit tud. A terápiát arra használják, hogy egyensúlyba hozzák a gyermek tudattal való csalódottságát.

A gyermekek hangulatát és hozzáállását az emberek befolyásolják, akik körülöttük vannak. Védelmük nem segít; meg kell tanulniuk, hogyan kell kezelni a hazai és külföldi kihívásokat. Amikor problémáik vannak a felnőttekkel vagy társaikkal való kapcsolattartásban, ez lehet az elszigeteltség életének kezdete. Minél előbb történik egy beavatkozás, annál valószínűbb, hogy tartós értéke van.

A viselkedésterápia válasz lehet arra, hogy energiájukat produktív feladatokra összpontosítsák, és csökkentsék érdeklődésüket a különbözőség iránt. Ha reálisan növekszik az önbizalom, a terápia arra tanítja a gyermekeket, hogy keressenek egy olyan környezetet, amelyben nagyobb valószínűséggel növekednek és boldogulnak. Ez különösen igaz, ha a gyermeknek kommunikációs problémái vannak. A felhalmozódó érzések végül extrém viselkedéshez vezethetnek. Meg kell tanulniuk, hogyan fejezzék ki magukat egészséges módon, mielőtt elérnék a töréspontot.

Jól dokumentált, hogy azok a gyermekek, akik képesek teljesíteni ezeket a célokat, általában teljesebben, boldogabban és tovább élnek. A viselkedésterápia normális eljárásokat hozhat létre, beleértve a rendszeres higiéniát, a munkát és a tanulást. Az agyi bénulásban szenvedő gyermekek hozzávetőlegesen 66 százaléka kognitív zavarban él, így ennek a kezelésnek az előnyei életváltoztatóak lehetnek a jobb kommunikáció szempontjából. Gondos értékelés és próba-tévedés útján a terápia megtalálhatja a gyermekek számára a félelem kezelésének módját.

A viselkedésterápia a gyermekek felkészítésének eszköze, hogy szorongás nélkül lépjenek be felnőtteikbe. A függetlenség kilátása még a legtehetségesebb fiatalokat is megijesztheti. Ezek a technikák lehetővé tehetik a gyermekek számára, hogy higgyenek abban, hogy fényes jövő van, és tudják, hogy képesek az álmokat valósággá alakítani. Ezeket az előnyöket kemény munkával, jó rendszer-támogatással és megfelelő terapeutával lehet elérni.

Gondozók

A gondozók sokkal több információt kapnak a gyermek elméjéről, miután a gyermek terápián esik át. A foglalkozások a gondozóknak nemcsak a romboló tevékenységek azonosításához nyújtanak eszközöket, hanem arra is, hogy megtanítsák őket, hogyan kell kezelni őket. A rossz viselkedés általában nyilvánvaló, bár a gondozó nem tudja, miért történik ez. A terápia által feltárható alapvető tényezők megértésével a gondozók jobban kezelhetik a helyzetet. Ez biztonságosabbá és kényelmesebbé teheti mind a gyermeket, mind a gondozót. Segít eltávolítani a kiváltó okokat, támogatja a gyermeket és segít megelőzni a dührohamokat.

Néha a terapeuta kidolgoz egy tervet, amely átfogó mind a gyermek, mind a felnőtt számára. Térképezi a jutalmakat, mérföldköveket és kudarcokat. Lehetőséget ad a gyermeknek arra, hogy lássa fejlődését, hogy megünnepelhesse eredményeit és dolgozzon kudarcainak leküzdésén.

A tervek között szerepelhet kicsi vagy akadémiai feladatok játékba helyezése, vagy a gyermeknek a zsibbadástól való különös félelme. A fizikai sérüléseket illetően a terapeuta javasolhatja a Dynavox megvásárlását, hogy a gyermek jobban kommunikálhasson. Vagy javasolhatnak speciális felszerelések használatát a gyermekek és társaik (vagy akár felnőttek) közötti játékok kiegyensúlyozására.

A gondozók elkezdhetik ezeket a technikákat alkalmazni a gyermek önérzetének erősítése érdekében. Amikor a gyerekek boldogok, hajlamosak a társadalom hozzájáruló tagjaivá nőni. A viselkedésterápia folyamatos hatása kiterjedhet azokra az otthonokra, iskolákra vagy akár azokra a városokra is, ahol a gyermek felnő.

Mikor kell mérlegelni a viselkedési kezelést?

Minden gyermek nehéz időket él át, és ez nem jelenti azt, hogy terápiára lenne szükségük. Amikor azonban a gyermek vagy az ember életminősége csökken a gyermek életében, akkor ideje, hogy átmenjen az alapvizsgálaton. Gyakori problémák lehetnek a többi családtaggal való kapcsolatok hiánya, elszigeteltség vagy általános elégtelenség érzése, vagy társaik zavara, amikor a gyerekek megpróbálnak tanulni vagy figyelmet szerezni. Bármilyen típusú fizikai agresszió, például harapás, rúgás vagy csípés, kezeléssel segíthet.

Melyek azok a jelek, amelyeket észre kell venni?

Agresszió: A túlzott harag és agresszió a két fő tünet, amely szerint a gyermeknek valamilyen szakmai beavatkozásra van szüksége. Megbirkózási mechanizmusok nélkül nem valószínű, hogy a düh magától megoldódik.

Antiszociális magatartás: Azoknak a gyermekeknek, akiket rendszeresen elszigetelnek a szeretettől vagy az interakciótól, szükségük lehet segítségre az életükben élő más emberek iránti empátiában.

Szorongás: Azok számára, akiknek idegi hatása van, a terápia segíthet a tolakodó gondolatok helyettesítésében reménnyel vagy képességeik megerősítésével.

Az étvágy vagy az alvás változásai: E természetes szokások súlyos zavarai gyakran jelzik, hogy a gyermek valóban mit érez.

Depresszió: A depresszió jeleit nehéz felismerni, mert a letargiától az agresszióig terjedhetnek. Minden olyan tünetet, amely depresszióra utalhat, kezelni kell, ha több hétig fennállnak.

Félelem: ingerlékenység, frusztráció vagy tehetetlenség érzése lehet olyan jelző, amelyet a gyermek használhatna e zavaros és legyengítő érzelmek kezelésében.

Társak problémái: Ha társaikat következetesen elutasítják, segítségre lehet szükségük annak megértésében, hogy miért történik ez, vagy megváltoztatják a potenciális csapattársakkal való kapcsolattartás módját.

Problémák az iskolában: Ha a gyermek nem él tudományosan a lehetőségeihez mérten, a viselkedésterápia képes lehet megváltoztatni az árapályt a jobb osztályzatok felé.

Öblítés: Bár az öblítés normális a gyermekeknél, a túlzott mennyiség mélyebb problémát jelenthet.

Aki terápiát nyújt?

Szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy ki végezhet ilyen típusú kezelést:

Engedélyezett tanácsadók: A tanácsadókkal általában akkor lépnek kapcsolatba, amikor egy probléma meghatározódik (pl. Egy gyermek eltalálja társait az iskolában). Képzést kapnak a viselkedés értékelésére, majd a gyermek igényein, vágyain és érdekein alapuló kezelési forma kialakítására.

A házassági és családterapeutát kiképzik a kapcsolat dinamikájának megértésére. Alkalmasabbak lehetnek viselkedésterápiára, ha általános problémák vannak az empátiával vagy a barátkozással.

Pszichoterapeuták: A legjobb, ha pszichoterapeutához fordulunk, ha vannak mögöttes problémák, például mély érzelmi trauma. A múltbeli események komolyan befolyásolhatják a mai viselkedést. Míg az alapelvek továbbra is ugyanazok, amikor a viselkedésmódot megváltoztatják a gondolatok megváltoztatása érdekében, a pszichoterapeuták megpróbálják kezelni és kezelni a problémás viselkedést befolyásoló személyes kérdéseket is. Több figyelmet fordítanak a megfigyelésre és a megértésre, valamint a gyermek lehetséges változásainak ütemtervére.

Pszichiáterek: A pszichiáterek általában olyan gyógyszereket írhatnak fel, amelyek megkönnyítik a gyermek egészséghez vezető útját. Segíthetnek a pszichoterápiában is.

Akik ebben a gondolkodási iskolában vannak kiképezve, a szerepjátéktól a célok eléréséig mindent felhasználhatnak. A terápia elvégezhető telefonon, személyesen vagy online. Az egyes gyermekek által eltöltött idő teljesen függ attól a helyzettől és funkciótól, hogy mennyi időbe telik, amíg a gyermek kapcsolatba lép a terapeutával.