A VÍZSZÁLLÍTÁS kifejezés
Utalunk a közlekedési osztályra, amely mind a tengeri, mind a belvízi hajózást használja az emberi társadalom közlekedési igényeinek kielégítésére. Mindkét komponens arányától függően tehát ismerjük a folyó-tenger vagy a tenger-folyó hajózást is. A folyókon vagy mesterséges vízi utakon (csatornák, csatornák), tavak és más nagy víztestek hajózásának bizonyos sajátosságai miatt a belvízi hajózás tovább különbözteti a folyami hajózást, a csatornákon történő navigációt, valamint a tavakon és tározókon történő hajózást.
A szállítási tevékenység termékét, vagyis a személyek és áruk hajók segítségével történő szállítását SHIPPORT-nak nevezik. A vízi szállítás a szállítási rendszer egyik ága, amelyet a többi szállítási ághoz képest a következőképpen jellemezhetünk:
A közlekedési igények kielégítését gazdaságilag, rendkívül alacsony energiaintenzitással és enyhe negatív környezeti hatásokkal kínálja.
Olyan rakományok szállítására alkalmas, amelyeknél a szállítás sebessége nem meghatározó, különösen az ömlesztett és folyékony rakományok szállítására.
Főként a fő szállítási áramok irányában, azaz i. a fő forrásokat a közlekedés céljaival összekötő vonalakban. A belvízi közlekedésben azonban a közlekedési személyzetre van szükség más közlekedési osztályokkal együttműködve.
Nagy jelentősége van, különösen a transzatlanti interkontinentális közlekedés megvalósításában, valamint a tengeri kikötők és a hátország közötti közlekedési kapcsolatok biztosításában folyó-tengeri hajók használatával, vagy ha kombinált szállítási technológiát alkalmaznak a "folyó-tenger" rendszerben hajókonténerek használatával ( úgynevezett lichters) és anyahajók.
NEM KÜLÖNLEGES NÉHÁNY speciális szállítmányok esetében, különösen rendkívül nagy tömegű vagy méretű szállítmányok szállítása esetén (ún. Szuper nehéz és szuper szállítmányú szállítmányok).
A VÍZSZÁLLÍTÁS MŰSZAKI ALAPJA
A vízi közlekedésben a műszaki bázis a következőkből áll: szállítási útvonalak, i. vízi utak, szállítóeszközök, i. hajók, szállítószerkezetek és felszerelések.
VÍZÚTOK
A vízi utak tengeri vagy belvízi utak. Az óceánokon, tengereken vagy zárt víztesteken ezeket általában gyakran használják, ajánlják, ill. megjelölt, vagy akár megjelölt navigációs útvonalak. A belvízi utak vagy természetesen hajózhatóak, vagy különféle módon hajózható folyók és tavak, vagy mesterségesen létrehozott csatornák, ill. csatornák (hajózásra szánt csatornák).
Hajózható folyók és csatornák
A belvízi utak azok a vízi közlekedési útvonalak, amelyekre nézve néhány analógiát kereshetünk más szárazföldi szállítási részlegek szállítási útvonalaival, és amelyek a műszaki konstrukció vagy az üzemeltetés szempontjából is érdekesek.
Az első módszer, amely a legkevésbé befolyásolja a folyó jellegét, az a megfelelő hajózható mélység elérése, különösen a kritikus szakaszokon, azáltal, hogy a meder fenekét szisztematikusan elmélyíti az üledékek és sekélyek rendszeres HOGYASZTÁSA a kijelölt hajóúton. Azokban az esetekben, amikor ez a módszer nem is hoz elegendő tartalékot, i. a folyó feneke és a hajó feneke közötti távolság a hajók szükséges merülésénél lehetséges egy második hajózási módszer, az ún. SZABÁLYSZABÁLYOZÁS. Ha sem a ciklikus kotrási, sem a szabályozási kiigazítások nem gyakorolják a kívánt hatást a folyón való hajózásra, annak ún CSATORNÁZÁS, amelyben a folyó szintjét a folyó gátlásával és egymást követő navigációs-energia szakaszok megépítésével emelik úgy, hogy a legalacsonyabb vízhozamnál is megfelelő hajózási mélység érhető el.
Az egyik víztározóból (vagy tartályból) a másikba történő navigációt navigációs eszköz biztosítja a magasságkülönbség leküzdésére. Leggyakrabban NAVIGÁCIÓS KAMRA. A csatornázott folyó magasabb lejtésénél a zárkamra helyett egy másik megoldást kínál, amely a HÁLÓZÁS. Ez egy olyan eszköz, amely mechanikus alapon működik a kamrával ellentétben.
A vízi utak osztályozása
A tipikus hajók paraméterei jellemzik, amelyeknek zavartalanul kell haladniuk egy adott vízi úton. Ezek a következők: egy teherszállító hajó hossza, szélessége, merülése és teherbírása, a tolt készlet és szerelvényének hossza, szélessége, merülése és teherbírása, minimális futóműmagasság hidak alatt, grafikus felbontás módja a térképeken.
Jelenleg ezt a kérdést a nemzetközi jelentőségű fő vízi utakról szóló európai megállapodás (AGN) is lefedi.
Szlovákia helyzete és perspektívái
Szlovákia közép-európai földrajzi elhelyezkedése miatt folyami hajózásunk elsősorban a Duna vízi útjához kapcsolódik. A kereskedelmi hajók teljes hajózható hosszából, i. A Fekete-tenger torkolatától a Kelheim német kikötőig 2411 km, Szlovákiához összesen 172 km-t köt össze a Morava folyó torkolata és a Duna között, az 1880.2-es kilométernél található Devín kastély és az Ipeľ folyó torkolata között. az 1708.2-es kilométernél a magyar Szob város közelében.
A Morava folyó a leírt negyedik szakasz elején a Duna első bal mellékfolyója. Több mint 61 km hosszúságban a jobb oldali mellékfolyója - a Dyje folyó torkolatáig - természetes határt képez Ausztriával, a felsőbb szakaszon pedig a Cseh Köztársaság határát is (kb. 60 km). A VÁHA fokozatos hajózhatósága, amely a legnagyobb szlovák folyó. Jelenleg a Szelicei és Kráľová-i vízművek által a Váh vízszintjének megduzzadása csak egy korlátozott időtartamú utazást tesz lehetővé az alsó szakaszon, a Duna torkolata és a Sere betweena között, a tervezett Komárno, Šala kikötők között, mintegy 75 km hosszúságban. és Sered.
Hajók és navigációs technológiák
Az alaposztályban a hajókat tutajokra, sport- és szabadidős hajókra, csónakokra, műszaki hajókra (vagy úszógépekre), úszó felszerelésekre osztjuk.
A hajózási módszer szerint az edényeket tovább osztjuk: elmozdulásra, vitorlázórepülőkre, hidrolétákra (alátámasztott merülő szárnyakra), légpárnás léghajókra (légcsavaros, turbopropelleres, hidroaktív),.
A HAJÓK felhasználási céljuk szerint kereskedelmi hajókra, különleges célú hajókra, katonai (vagy háborús) hajókra oszlanak.
A polgári kombinált szállítás szempontjából elsősorban a kereskedelmi és speciális hajók érdekelnek minket.
A reklámok ebben az értelemben fel vannak osztva: személyszállítás, teherszállítás, vegyes, vontatóhajók.
fedélzet, A rakterek típusa szerint a teherhajókat felosztjuk: nyitott, fedett, · tartály (tartály).
A KERESKEDELMI HAJÓK egyszerre oszthatók önjáróvá, vagyis attól függően, hogy vontatóhajtás van-e felszerelve. önjáró hajók és önjáró hajók, amelyek nem rendelkeznek ilyen meghajtással. Az ilyen nem önjáró hajókat általában SHIPS-nek nevezik, és a vízen történő mozgásukat más, hajógéppel felszerelt hajók biztosítják. Több hajó kombinációja egy közös utazás vagy manőver céljából hajókonvojt (vagy úgynevezett köteléket) hoz létre.
A teherhajókat vontatóhajókra (VČ) és tolóhajókra (TČ) osztják a vontatókhoz való csatlakozás módja szerint.
A hajtó energia forrása elvileg lehet
Vízáramlás (folyófolyás), munkaerő (evezők, kötélhúzás), szél (vitorlások), gőz (gőzösök), belső égésű motor (dízel, benzin), turbina (gáz, olajszármazékok), atomreaktor, elektromosság (akkumulátor), kontaktvezeték felett, kábel).
A meghajtórendszer típusától függően ekkor vannak hajók: evezés, ponyvalánc, ill. kötél, kerék, propeller (a hajócsavarot néha csavarnak is hívják), reaktív, speciális.
KIKÖTŐK
A kikötő az azonos típusú szállítóeszköz cseréjének helye, azaz hajóról hajóra az ún hanem a következő szállítási osztályok és számos más szükséges egység összekapcsolásának és együttműködésének helye is.
Áthelyezési folyamat esetén, i. személyszállítás esetén hasonló helyzet áll elő, amikor a tömegközlekedés esetében az utazó közönség az összes vízi szállítási szolgáltatást egy utaskikötőben találja meg. Az utasok általában nem gyalog érkeznek a kikötőbe, hanem akár egyedi szállítójárművekkel, akár tömegközlekedéssel. A vízi közlekedés alacsonyabb szállítási sebessége miatt a személyszállítás fókuszában nem a rendszeres, hanem a városnéző turisztikai kirándulások vagy hosszabb szabadidős-lakókörutazások, vagy éttermi-társasági események állnak. Az utaskikötő felszerelésének meg kell felelnie a vízi személyszállítás jellegének is.
A speciális helyzet a szállítóhajók (kompok, kompok) esetében fordul elő.
Kereskedelmi kikötő
A közlekedési hálózat szempontjából mindig rendkívül fontos közlekedési csomópont. Ezért nemcsak az utazóközönség, a fuvarozók és a szállítmányozók figyelmét vonzza. A szállítási útvonalak kereszteződésének közvetlen közelében lévő elhelyezkedés előnye ritka lehetőség a szállítási költségek minimalizálására az alapanyagok, félkész és késztermékek szállítási módjainak legszélesebb választékával. Ilyen előnyös hely, amelyet a kikötő kínál, más termelési vagy raktározási övezetekben nagyrészt ritka. A kikötő ezért természetesen széles üzleti életet köt.
BELFÖLD KIKÖTŐK
A kikötő céljától függően a vízi szállítás, ill. A közlekedési rendszerben betöltött funkciója szerint a belvízi kikötőket a következőképpen oszthatjuk fel:
1. KERESKEDELMI (vagy NYILVÁNOS) - kikötők, ahol a hajók átfogó védelme zajlik, valamint különféle típusú áruk átrakása, be- és kirakodása a különféle fuvarozók (ügyfelek) számára.
2. IPARI (MAGÁN, VERSENY) - olyan kikötők, ahol a kikötők kezelése és kiszolgálása folyik, általában csak a kikötő tulajdonosai számára, és általában a terület része.
3. VÉDŐ (úgynevezett TÉLI) - kikötők, amelyekben a hajók jól védettek rendkívül nagy és kicsi vizek, vagy a felületek fagyása, vagy veszélyes jégfutások esetén, és amelyek hajók tengeri menedékhelyre kényszerül menedéket keresni.
4. HÁZKikötők - a termelő vagy javító üzemek működésének biztosítására szolgálnak. Rendszerint hajóemelővel, befejező töltéssel vagy úszó vagy száraz dokkkal vannak felszerelve a hajóépítéshez és a hajójavításhoz.
5. SPECIÁLIS KIKÖTŐK - általában egycélúak, és például személyszállításra, sporthajókra, turista-szabadidős hajókra, műszaki hajókra, katonai, rendőrségi, halászati stb.
Elrendezését tekintve a belvízi kikötők elhelyezhetők akár a vízi út partján, akár azon kívül külön medencében. több medencében.
Kikötői terület
Alapvetően fel van osztva AQUATORIUM (vízterületek) és TERÜLET (egyéb területek). Mindkét alaprész találkozásánál az ún átrakási élek, amelyeket tovább osztanak egyedi ÁTRAKODÁSI HELYEKRE. Minden helyzet hossza szerint megegyezik a hajó legnagyobb hosszával, amelyet a helyszínen lehet kezelni, természetesen a megfelelő kezelési tartalékkal.
KIKÖTŐFELSZERELÉSEK ÉS KOMMUNIKÁCIÓS CSATLAKOZÁSOK
A kikötő működési és kölcsönös együttműködés helyszíne, különösen azoknak a vállalatoknak, amelyek biztosítják: kirakodást, ill. hajók, vasúti kocsik, közúti járművek rakodása, rakományok átrakása egyik szállítóeszközről a másikra.
Az átrakodást ún KÖZVETLEN, amikor az egyik teherfuvarról a másikra történik átrakodás, azaz hajó - vasúti kocsi, hajó - közúti jármű és vasúti kocsi - közúti jármű. Amikor mindkét szállítóeszköz magában foglalja a rakomány ideiglenes elhelyezését a parton (fedett raktárban, nyitott hulladéklerakóban), azaz két külön műveletet, a kirakodást és az azt követő, időtől elkülönített rakodást, az átrakási folyamatot KÖZVETLEN ÁTRAKODÁSként is emlegetik.
Annak érdekében, hogy a kikötő el tudja látni a fenti funkciókat, mind az akváriumát, mind a területét fel kell szerelni megfelelő felépítéssel, azaz átrakási mechanizmusok, utak és épületek. Az átrakó mechanizmusok közül a legelterjedtebb eszköz a különféle szerkezetű kikötői daru. A speciális átrakodási helyeket egycélú szállítóeszközökkel látják el, amelyek szomszédos szállítószalaggal, csövekkel stb. Rendelkeznek a nagyobb átrakási teljesítmény elérése érdekében. szállítás.
Ugyanakkor a kikötő egy hely
Ahol az átrakodó szervezetek tevékenységét azonnal fuvarozó szervezetek követik, amelyek főként hajózási társaságok (úgynevezett hajótulajdonosok), vasutak és közúti fuvarozó társaságok. A teljes szállítási folyamat úgy szerveződik, hogy az ügyfelek (fuvarozók) megrendelésére továbbítják (továbbítják) a szervezeteket. A csomagolás helyessége, a tárolás, a tárolási feltételek betartása stb. Ugyanakkor a szakosodott ellenőrző szervezetek (úgynevezett tally-társaságok) felügyelik az állam vámszabályainak betartását az áruk vámhivatalok általi forgalmában stb. A szállítás, szállítás, továbbítás, kereskedelem, ellenőrzés hatékony operatív együttműködéséért és a kikötőben működő más társaságok egy jól fejlett és megbízható információs háttér feltétele.
EURÓPAI TENGERI KIKÖTŐK
A tengeri kikötők vagy a vegyes európai kikötők Szlovákia, mint egy szárazföldi ország közlekedési rendszerét tekintve, elsősorban a közlekedés elérhetőségét tekintve értékelhetők. Az értékelési kritérium itt az a kérdés, hogy rendelkezésre áll-e a kikötő:
a) csak vasúton és közúton,
b) belvízi hajózással is.
Az első csoportba gyakorlatilag az összes európai kikötő tartozik. A közlekedési rendszer iránti vonzerejük tovább értékelhető:
a) szállítási távolság,
b) kiépített közlekedési kapcsolatok.
A konténer nélküli darabáruk átrakodásának mérlege kivételével, ahol Antwerpen az élen jár, évi 25 millió tonna, Rotterdam több éve páratlan az európai legnagyobb kikötők rangsorának értékelésében (millió tonna/év a 1995).