Ha Kína nem felel meg mind az öt kritériumnak, amely alapján az EU meghatározza a piacgazdaságot, az EU-ba irányuló behozatalát nem szabványos eljárásoknak kell alávetni - áll az Európai Parlament által jóváhagyott állásfoglalásban. Ezeknek tartalmazniuk kell a nem szabványos módszerek alkalmazását a kínai költségek és árak piacképességének összehasonlítására és értékelésére a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok során, az egyenlő versenyfeltételek garantálása érdekében az uniós ipar számára és az uniós munkahelyek védelme érdekében.
Az EP-képviselők szerint azonban az Európai Uniónak a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) szemben vállalt nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően kell eljárnia, különös tekintettel Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvének teljes tiszteletben tartására, amely előírja a behozatal Kínából 2016. december 11. után a plenáris ülésen 546 (mellett): 28 (ellen) és 77 (tartózkodás) által elfogadott állásfoglalásban felszólította a Bizottságot, hogy készítsen kiegyensúlyozott javaslatot, figyelembe véve az összes jogi szempontot.
A kínai behozatal súlyos hatásai az EU iparára
A képviselők felszólították a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az európai ipar, a szakszervezetek és más érdekeltek aggályait a piacgazdasági státus Kínának történő esetleges megadásának a foglalkoztatásra, a környezetre és az EU gazdasági növekedésére gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Az európai parlamenti képviselők szerint Kína túlkapacitása és az azt követő olcsó export már komoly társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel jár az EU számára, és negatív hatást gyakorol, különösen az Unió acéliparára. Az állásfoglalás azt is megjegyzi, hogy az EU 73 jelenlegi dömpingellenes intézkedéséből 56-ot a kínai behozatalra kell alkalmazni.
Kína: Fontos kereskedelmi partner
A Parlament ugyanakkor hangsúlyozta az EU és Kína közötti partnerség fontosságát, amely az Unió második legnagyobb kereskedelmi partnere. Az EU és Kína közötti kereskedelem napi több mint egymilliárd eurót tesz ki, és a kínai piac számos uniós ipar és márka számára a jövedelmezőség egyik fő hajtóereje - áll a határozatban.
A képviselők azonban határozottan elutasították a Kína piacgazdasági helyzetével kapcsolatos minden egyoldalú engedményt, és felhívták a Bizottságot, hogy koordinálja erőfeszítéseit a Kína Csatlakozási Jegyzőkönyvének egységes jogi értelmezése érdekében az EU fő kereskedelmi partnereivel. Az állásfoglalás arra is felszólítja az EU végrehajtóit, hogy használja a következő G7 és G20 csúcstalálkozókat, valamint az EU és Kína csúcstalálkozót a WTO szabályaival összeegyeztethető megoldás megtalálására.
Az EU dömpingellenes szabályainak reformja
A Parlament emellett hangsúlyozta az EU kereskedelemvédelmi eszközeinek azonnali reformjának szükségességét, és felszólította az EU Tanácsát (-jait), hogy állítsák le a modernizációs csomag blokkolását. A Parlament 2014-ben elfogadta véleményét a javasolt intézkedésekről.
A szlovák képviselők reakciói
"Nem veszélyeztethetjük termelőinket és munkahelyek millióit veszíthetjük el az EU-ban. Ha Kína nem felel meg minden feltételnek, akkor nem kaphatja meg a piacgazdasági státuszt. " bevezető: Vladimír Maňka (S&D, SK).
"A kínai gazdaság nem piacgazdaság, hanem jelentős állami beavatkozással tervezett. A különféle termékek, köztük az acél árának támogatása torzítja a nemzetközi kereskedelmet, és veszélyezteti a szabályokat betartó országokban a termelést és a munkahelyeket. " ismertette: Ivan Štefanec (EPP, SK).
Következő lépés
Ha az Európai Bizottság javasolja Kína piacgazdaságként való elismerését az uniós jog alapján, az Európai Parlament együtt dönt majd erről a javaslatról az EU Tanáccsal (miniszterek).
A 2016. december 11. után Kínából származó behozatalhoz való hozzáférés keddi vitáján Vytenis Andriukaitis biztos elmondta, hogy a Bizottság új szabályrendszeren dolgozik, amely magában foglalja a WTO szabályaival összeegyeztethető, erős uniós kereskedelemvédelmi rendszert. A biztosok kollégiumának nyáron kell foglalkoznia.
Kontextus
Amikor Kína 2001-ben belépett a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), tagjai kijelentették, hogy Peking még nem fejezte be a piacgazdaságra való áttérés folyamatát. Abban az időben Kína megengedte a WTO többi tagjának, hogy nem piacgazdasági intézkedéseket alkalmazzon exportjára. A gyakorlatban ez gyakran magasabb dömpingellenes vámokat jelentett.
Kína szerint a 2001. évi WTO-csatlakozási jegyzőkönyv előírja, hogy az ország piacgazdaságra való áttérését 2016. december 11. után automatikusan elismerik. Peking azonban a piacgazdaság meghatározásához jelenleg az EU öt technikai kritériuma közül csak egynek felel meg.
Kína ellen jelenleg az EU dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatainak mintegy 80% -a folyik. Ugyanakkor az európai ipar, különösen az acélgyártók és a napelemgyártók aggódnak Kína túlkapacitása miatt.
Az EU-ban a foglalkoztatásra és az iparra gyakorolt negatív hatásoktól tartva a képviselők februárban intézkedéseket kértek a Kínából érkező dömpingelt behozatalnak az uniós vállalkozásokra gyakorolt hatásainak enyhítésére, a WTO szabályainak megfelelően. Ugyanakkor rámutattak a Pekinggel küszöbön álló kereskedelmi háború lehetséges következményeire, mivel Kína megtorolhatja a területén működő uniós vállalkozókat, ha a piacgazdaság nem kap piacgazdasági lehetőséget.