vojt

Vojt rehabilitációs módszere az egyik legismertebb és leghatékonyabb rehabilitációs módszer az izomfeszültség és az ideg-izom koordináció különféle rendellenességei esetén. Nem az ok eredete a fontos, hanem a kár mértéke.

Vojta módszerét alkalmasnak tartjuk a mozgásszervi rendellenességek mindegyikére. Súlyos és mérsékelt állapotok esetén javallt. A siker érdekében rendszeresen, sokáig és helyesen kell gyakorolni.

A gyakorlat lényege az bizonyos pontok megnyomása egy bizonyos helyzetben arra kényszerítjük a gyereket, hogy normális helyzetbe kerüljön. Ilyen eljárás van 7. Az otthoni gyakorlatokat jól meghatározott eljárásban kell elvégezni. Nem célszerű megváltoztatni a gyakorlatok sorrendjét. Ha a gyermek elfogadja ezeket az eljárásokat, akkor azokat az eredetileg alkalmazott helytelen eljárások helyett használja. Ily módon megelőzhető a hibás fizikai fejlődés.

Gyakorlat más pozitív hatása is van. A mozgás a mozgásszervi rendszer mellett a pszichét és a keringési rendszert is érinti. Ez a pulzus változásában, a pulzus változásában nyilvánul meg, a testmozgás befolyásolja a vérnyomást, a perifériás véráramlást és a légzést. A testmozgás az emésztőrendszert is érinti. Ezenkívül beállítja az emésztőszervek - a gyomor és a belek - izomtónusát. Javul az ürítés és a villogás.

Amikor Vojta módszere alkalmas

Vojt edzésmódszere alkalmas mind a gyermekek, mind a felnőttek számára.

Kisebb gyermekek számára ajánlott, ha jelen van:

  • súlyos vagy mérsékelt központi koordinációs rendellenesség (izom hypertonus, hipotonus)
  • a mozgások aszimmetriája - a gyermek lehetőleg csak pl. jobb végtagok, csak egy oldalra forgatja a fejet
  • torticollis - merev ringató fej, a gyermek feje csak az egyik oldalra billent, az izom megrövidülése miatt nem tudja a másik oldalra fordítani - ringató.
  • a perifériás izmok csökkent mozgékonysága, izombetegségek

Idősebb gyermekeknek ajánlott, ha jelen vannak:

  • agyi rendellenességek, például agyhártyagyulladás után, de veleszületett rendellenességek is
  • lendületvesztés, például sérülések után
  • izombetegségek
  • rossz testtartás és gerincferdülés - a testmozgás itt támogató kezelés

Óvatosan kell eljárni epilepsziás gyermekeknél.

Ki végezze el a gyakorlatot

A kezelést neurológus vagy rehabilitációs orvos jelzi. A rehabilitáció teljes folyamata a rehabilitációs dolgozó és a szülők szoros együttműködésében zajlik. Mindig olyan rehabilitációs dolgozót kell keresni, aki rendelkezik tapasztalattal Vojta módszerével a gyermekeknél. Képezi és ellenőrzi a szüleit.

Negatív gyakorlat

Különösen időigényes a szülők számára. A szülők nehezen viselik a gyermek negatív megnyilvánulásait - fájdalmat, sírást. A rehabilitációs központ rendszeres látogatása miatt szintén fpénzügyileg igényes ügy.

Az idősebb csecsemőket vagy kisgyermekeket védik, és gyakran nagy fizikai erőfeszítésekre van szükség a gyermek elsajátításához és a testmozgáshoz. A sírás gyakran stresszes tényező a szülő és a gyermek számára.

A sírásnak számos oka van:

  • Helytelen kommunikáció a gyermekkel. A gyakorlat során folyamatosan, szép hangon, mosolyogva kell kommunikálni a gyermekkel. A szülő ezt nem tehernek és összeszorított fogakkal végezheti a rehabilitációt. Szükséges, hogy a szülő nyugodt legyen, stressz nélkül. Egyszerre kell gyakorolni, a gyermek fokozatosan megszokja a gyakorlatot.
  • A második ok egy igazán atipikus testmozgásbeli helyzet, amely új a gyermek számára. Bizonytalannak érzi magát, ezért sír. A rendszeresség és a szokás itt is csökkenti a gyermek sírását.
  • Figyelni kell a megfelelő környezeti hőmérsékletre is. A gyermek meztelenül gyakorol, ezért a hőmérsékletnek olyannak kell lennie, hogy a gyermek jól érezze magát.

Mikor kell abbahagyni a testmozgást

  • bármilyen lázas betegségben
  • hasmenés esetén, ha a gyermek fáradt, diétát tart
  • az oltás után, ha a gyermeknek van hőmérséklete, ajánlott 3-4 napra megszakítani a gyakorlatot

Mikor kell kezdeni, mikor kell végezni, milyen gyakorolni kell

A testmozgás röviddel a születés után lehetséges, de csak súlyos körülmények között. A kezelést egy neurológus jelzi egy neonatológus és egy gyógytornász együttműködésével. Az így meghatározott rehabilitáció dátuma kivételes esetekben van. Ha azonban a gyermeknek egyértelmű rendellenessége van, a lehető leghamarabb el kell kezdeni a testmozgást. Akkor nagyobb az esély az állapot beállítására.

Megkezdődhet a testmozgás a szoptatott csecsemőknél 15-20 perccel a szoptatás utánde csak akkor, ha nincs hajlamuk hányni, például refluxnál. Ha a gyermek hány, várni kell. Mindig a szoptatás után, ha testmozgásra készül, a gyermeknek meg kell őrölnie. A szilárd étrenddel rendelkező gyermekek számára legkorábban az étkezés után 30 perccel lehet elkezdeni a testmozgást.

Az esti testmozgást időben kell elvégezni, szünettel fürdés és lefekvés előtt. A baba izgatott lehet, és alvási problémái lehetnek, ha közvetlenül lefekvés előtt edz.

Fontos a rendszeres testmozgás, a nap folyamán. A gyermeknek és a szülőnek kialakul egy szokása, a testmozgás könnyebb.

A csecsemőknek naponta 4-szer, az idősebbeknek 1-2-szer kell edzeniük. A testmozgás gyakoriságát és időtartamát egy gyógytornász határozza meg. Általában egy gyakorlat fél percig tart, később 1 percig meghosszabbodik mindkét oldalon. Szükség esetén a gyakorlat 2-3 percre meghosszabbítható, mindig a gyógytornász egyetértésével.