Az 1950-es években az összes alapvető ételt fokozatosan szabadon értékesítették. A kiosztási jegyek és a forgalmazáshoz kötött termékek lassan a múlté válnak. A propaganda működni kezdett, így a fogyasztó megtudta, hogy naponta egy tojást kell megennie.

amikor

Az Ivánka pri Dunaji Baromfitenyésztési Kutatóintézet munkatársai több olyan problémát is megoldanak, amelyek gazdáinknak növelhetnék a baromfitenyésztésből származó termelést és a hozamokat. Most például gondosan kutatják a tyúkok tenyésztését ketrecekben, amelyekkel megnövelhető az étkezési tojás termelése.

Ivánka pri Dunaji-ban a tyúkok ketrecben történő tenyésztését vezették be a tavalyi megfigyelések alapján (1955), amikor ilyen módon 36 tyúkot neveltek és a zárványokban tartott tyúkoknál 26,2 százalékkal magasabb tojási arányt regisztráltak. Február elején t.r. több száz tyúkot ketrecbe zártak. A tyúkok nagy ketrecben vannak, egy-két külön rekeszben, míg az etetés és az öntözés egy speciális, rendszeres időközönként mozgó eszköz segítségével történik, amelybe a dolgozó csak takarmányt készít, és a tyúkok miatt már nem kell aggódnia.

Kevés munka, sok tojás

Az eddig alkalmazott tyúktenyésztéshez képest a munkaerőigény jelentősen csökken. Egy munkás nem 500, hanem 1500, sőt 2000 tyúkot is gondoz. A tyúkok folyamatos etetése és itatása helyett nagyobb figyelmet fordíthatnak egészségi állapotuk ellenőrzésére és tojásrakására. A ketrecben tartott csirketenyésztés másik előnye az építési hely jobb kihasználása. A fertőzés esélye kisebb.

A Kamenica nad Cirochou JRD tyúknője Mária Kornuciková petesejteket gyűjt. Fotó: TASR archívum, szerző A. Mičák/27. 1965. február

A JRD Kamenica nad Cirochou az egyik legnagyobb tojásszállító Kelet-Szlovákiában. Ez a JRD évente több mint 500 000 tojást szállít. Idén február közepéig 98 000 tojást adtak át, bár a terv csak 60 000 szállítását írta elő. A csapat 2800 tyúkot tart egy modern tojócsarnokban.

Mária Kornuciková és a JRD Kamenica nad Cirochou állattenyésztési csoport vezetője, Paulína Lojanová tojást készít az expedícióhoz. Fotó: TASR archívum, szerző A. Mičák/27. 1965. február kívülről a szülőcsarnok megtekintése. Baromfitenyésztési Kutatóintézet Ivánka pri Dunaji. Fotó: TASR archívum, szerző: K. Cích/28. 1962. február

Talán akkor is a tyúktenyésztők tisztában voltak a ketrecben történő tenyésztés "etikátlanságával" és azzal a ténnyel, hogy a tojótyúkok nem tudják megvalósítani természetes szükségleteiket. Az Ivánka pri Dunaji baromfitenyésztési kutatóintézet kutatott és folytatta a kutatásokat.

A tyúkoknak gereblyére van szükségük

1961-ben kipróbáltak egy újabb kísérletet. Novemberben t. r. üzembe helyeztek egy tojócsarnokot egy mély fekvőhelyen 6000 tojó számára, amelyet félmillió korona feletti költséggel építettek. Ebben a Szlovákiában elsőként gépesített csarnokban nagyüzemi technológiát tesztelnek a tojótyúkok tenyésztésében. A gépesítő berendezések elkészülte és a kutatás befejezése után ebben a 6000 tojótyúkból álló csarnokban csak két dolgozót látnak el, miközben ehhez a munkához most 3 erő szükséges.

A tyúk természetes igénye a szárnyak gereblyézése, ásása, fészkelése vagy széttárása. Pletykák szerint az ilyen tenyésztés etikátlan. A mesterséges világítással rendelkező tenyésztermekben elhelyezkedő, egymás fölött sorban lévő ketrecek szükségtelenül megterhelték a tyúkokat. Így a tyúkok tenyésztése lassan más irányba haladt.

A tyúkoknak is megvannak a jogaik

Megállapították, hogy még az alomban is a tojótyúkok fejlődnek és a szükséges számú petét rakják le. Süllőket és területeket kaptak porfürdőhöz és fészkekhez. Évek teltek el, és a kutatások kimutatták, hogy ha a fogyasztó egészséges tojást akar enni, akkor azt egészséges biofarmról származó tyúktól kell beszereznie. A tojótyúkok számára már szabad futásra és friss levegőre volt szükség. Életükben először zöld füvet is láthattak. És mivel a földön minden élõnek megvannak a jogai, az Európai Unió 2012 óta véglegesen megtiltotta a tyúkok tenyésztését csupasz ketrecekben.