Egészséges életmód!
Mit jelent valójában az egészséges étrend
Egészséges táplálkozás és vitaminok
Egészséges életmód
Antioxidánsok
Testünket szinte folyamatosan megtámadják a szabad gyökök. De mivel természetes forrásokból származnak, védekezhetünk velük szemben. A test kódolt antioxidáns védelmi rendszerrel rendelkezik. A veleszületett védekezés azonban nem elegendő, ezért az étrendet vitaminokkal és ásványi anyagokkal kell kiegészíteni. Az antioxidánsok közé tartozik a C-, E-vitamin, béta-karotin, cink, szelén, glutation, n-acetil-cisztein, szőlős szőlő, piknogenol, szuperoxid-diszmutáz.
Fokhagyma (Allium sativum)
A fokhagyma az egyik legfontosabb gyógynövény. Évezredek óta számos kultúrában szolgálta nemcsak táplálékként, hanem gyógyszerként is. Ázsiából származik, de ma az egész világon termesztik. Ennek a növénynek az orvosi célokra használt legfontosabb része az összetett hagyma. Minden fejléc húsz-negyven szegfűszegből áll. Minden szegfűszeg körülbelül egy grammot nyom. A fokhagymát lehet venni friss szegfűszeg, tabletta vagy szárított formában. A hatóanyag alliin. A fokhagyma csökkenti a vér koleszterinszintjét, és magas vérnyomás esetén is megelőzően alkalmazzák. Elpusztít sokféle baktériumot, vírust és gombát, segít megfázás, köhögés és hörghurut esetén.
Ginko biloba - A ginkgo bilobed
A ginkgo biloba legfeljebb 40 m magas fa. Különösen értékesek a sok biológiailag aktív anyagot tartalmazó levelei. Néha "élő ereklyének" hívják, mert több mint kétszáz millió éve létezik bolygónkon. Kiváló gyógyhatásait a hagyományos kínai orvoslás több mint háromezer éve használja. A ginkgo kivonat hatékonyan eltávolítja az egészségi problémákat, amelyek főleg az időseket érintik. Támogatja a test vérellátását, gyakran káros szellemi teljesítmény, például gyenge koncentráció esetén alkalmazzák. Csökkenti a szívroham kockázatát és segít megszüntetni a duzzanatot.
Ginseng
Növeli a stresszel szembeni ellenállást, erősíti az immunrendszert, és pozitív hatással van a teljesítményre, a vitalitásra és a koncentrációs képességre. Rendkívül sok B-vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.
A-vitamin (béta-karotin)
Megtalálható például sárgarépában, spenótban, salátában vagy paradicsomban. Fontos a sejtek megfelelő működéséhez, a test szöveteinek helyreállításához, elősegíti a csontok és a fogak kialakulását, és megvédi a retinát az időskori károsodásoktól. A béta-karotinhiány felelős a vérszegénységért. Túladagolás után hányinger, ingerlékenység és bőrproblémák jelentkeznek. Dohányosoknál az A-vitamin tabletták túlzott fogyasztása növelheti a tüdőrák kockázatát.
C vitamin
Két fontos szerepet játszik testünkben - stabilizálja az immunitást és a mentális állapotot. Ez az egyik antioxidáns, és más anyagokkal kombinálva valószínűleg megelőző hatással is rendelkezik a rák és a szívbetegségek ellen. A dohányzóknak fokozottabban kell bevenniük a C-vitamint, az ajánlott napi adag 60-100 milligramm.
E-vitamin
Elősegíti a sejtek regenerálódását, ezért gyakran adják hozzá az öregedésgátló termékekhez. Megtalálhatjuk például gabonacsíra, hüvelyesek, tojás és zöldségfélékben. Szabályozza a test folyadéktartalmát, részt vesz a fehérjék, szénhidrátok és zsírok átalakulásában. Jótékonyan befolyásolja a szexuális teljesítményt, az erek tágulását, csökkenti a vérnyomást. Antioxidánsként működik, ami azt jelenti, hogy megvédi a testet a szabad gyököktől. Enyhíti a Parkinson-kór tüneteit. B-vitamin Elengedhetetlen a tápanyagok megfelelő átalakulásához, antidepresszáns hatású, fenntartja a vitalitást. Pozitívan befolyásolja az idegrendszer aktivitását, fontos a cukrok, zsírok és fehérjék anyagcseréjében. Kedvezően hat a bőrre is.
D-vitamin
Akkor alakul ki, amikor a bőrt a nap besugározza. Fontos szerepet játszik a kalcium és a foszfor felszívódásában, ezáltal megalapozza az egészséges fogakat és csontokat. Megtalálható a májban és az olajban, a tojássárgájában, a sűrített tejben, a malátatej italokban és a csírázott magokban. K-vitamin A vastagbélben lévő baktériumok hatására alakul ki, és a véralvadásra hat. Leveles zöldségekben, tengeri moszatban, májban, tojásban és búzacsírában fordul elő.
Cink
A cink megtalálható tengeri halakban, rákokban, tojásokban, búzacsírában és élesztőben. Megvéd a környezet káros hatásaitól, szükség van rá a fokozott tesztoszteron termeléshez, és ezáltal az izomtömeg növekedéséhez. Megakadályozza a koleszterin tárolását is, megakadályozza az arteriosclerosis kialakulását. Az ajánlott napi adag körülbelül 12 milligramm.
Lecitin
A természetes lecitin megtalálható például a búzacsírában. Támogatja a máj működését, csökkenti a koleszterinszintet és segít az egészséges fogyásban. Védi az idegrendszer sejtjeit, támogatja az agy működését és a memóriát.
Ösztrogén
A menopauza időszakára jellemző enyhe problémák. Nők számára írják fel, különösen a menopauza idején. Csökkenti a kellemetlen érzéseket, különösen a hőhullámokat. Az ösztrogén csökkenti a szívbetegségek kockázatát és megakadályozza az oszteoporózis kialakulását.
Q10 koenzim
Ez az anyag az emberi test minden sejtjében jelen van. Támogatja a test vérkeringését és oxigénellátását. Antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően megvédi az ereket az oxidatív károsodásoktól, így különösen a szívet és az agyat az elégtelen vérellátás okozta károsodásoktól.
Szelén
Antioxidáns hatású és védi immunitásunkat. Hiánya törékeny körmökben, izomgyengeségben, a bőr rugalmasságának elvesztésében vagy szívproblémákban nyilvánul meg. Az ajánlott napi adag 40-70 mikrogramm.
Kalcium
Jelentősen hozzájárul a csecsemő csontjainak és fogainak egészséges fejlődéséhez, a terhesség kezdetétől fogva. Fogyasztása terhesség alatt a normál adag körülbelül kétszerese. Értékes kalciumforrások a sajtok, a tej, a joghurt és a friss leveles zöldségek. A tejtermékek azonban gazdagok zsírban, ezért fogyasszon alacsony zsírtartalmú termékeket (alacsony zsírtartalmú sajtok és sovány tej).
Fehérjék
Fogyasszon különösen változatos, fehérjében gazdag étrendet, mivel a fehérjefogyasztás nő a terhesség alatt. A hal, a hús, a dió, a hüvelyesek és a tejtermékek egyaránt gazdag fehérjeforrások. Az állati fehérjeforrások általában zsírokban gazdagok, ezért korlátozza a bevitelt. Egyél csak sovány húst. Ha tojást eszel, frisseknek kell lenniük.
Élelmi rost
A rost az étrend elengedhetetlen része. Segít megelőzni a székrekedést, különösen terhesség alatt. A gyümölcsök és zöldségek gyakori rostforrások; naponta és elegendő mennyiségben kell megenni. Ne támaszkodjon túlságosan a korpára, mivel ezek megakadályozhatják más tápanyagok felszívódását. Sokkal több megfelelő rostforrás létezik.
Folsav
A folsav egy olyan B-vitamin, amely a baba központi idegrendszerének fejlődéséhez szükséges, különösen a terhesség első heteiben. A terhesség első három hónapjában a szokásosnál háromszor több folsavra van szükség. Túl hosszú főzés vagy tárolás miatt lebomlik, de a fagyasztás nem árt neki. A folsav megtalálható sötétzöld leveles zöldségekben, citrusfélékben, spárgában, babban, szójababban és marhasültben. Inkább a süteményeket és a folsavval dúsított gabonaféléket részesítse előnyben. Valószínűleg azonban nem elég, ha csak az ételből elég, így tabletta formájában is bevehető.
A zsírok megtalálhatók az állati testben, de a növényekben és a baktériumokban is. Szerves anyagok, amelyek vízben nem oldódnak, de szerves oldószerekben oldódnak. Kémiai szempontból a lipideket magasabb karbonsavak (zsírsavak) és alkoholok vagy ezek származékai észtereként jellemezzük.
Karbonsavak - a lipidek fontos alkotóelemei
A lipidekre leginkább a karbonsavak jelenléte jellemző, mivel minden lipidtípusban megtalálhatók. A természetes lipidekben található karbonsavak szinte mindig páros számú szénnel rendelkeznek (vannak kis kivételek). A 16 és 18 szénatomos telített magasabb karbonsavak vannak túlsúlyban, a lánc elágazó. Az alacsonyabb monokarbonsavak sokkal ritkábban fordulnak elő. Telítetlen karbonsavak (egy vagy akár öt kettős kötéssel) megtalálhatók bizonyos típusú természetes lipidekben vagy olajokban. Az ilyen savakat polienoesavaknak nevezzük. A kettős kötések lényegében cisz-konfigurációban vannak. Néhány telítetlen monokarbonsav elengedhetetlen, a szervezet nem tudja maga szintetizálni őket. Meg kell ennünk őket. Például. linolsav. A többszörös kötések száma és a lánc hossza jelentősen befolyásolja az olvadáspontot. A telítetlen karbonsavak olvadáspontja annál alacsonyabb, minél rövidebb a lánc és annál több kötést tartalmaz.
Alkohol - a lipidek másik összetevője
Az alkoholok a zsírok másik jellegzetes összetevőjét alkotják. A túlsúlyban a glicerin (1,2,3-propántriol) található, amely szinte mindig észterkötést képez a savval. Egy másik alkohol, amely főleg komplex lipidekben fordul elő, a szfingozin, egy komplex 18 szénatomos telítetlen amino-alkohol.
Lipid eloszlás
A lipideket elvileg a következőkre osztják:
- egyszerű - csak magasabb karbonsavak és alkohol van a molekulában
- vegyület - a karbonsavakon és alkoholokon kívül egyéb komponenseket is tartalmaznak (trihidrogén-foszforsavmaradék, szénhidrátok, nitrogénes anyagok)
Az egyszerű lipideket tovább oszthatjuk acil-glicerinekre és viaszokra.
Az acil-glicerin egy háromértékű alkohol (glicerin) észtere egy magasabb telítettségű vagy telítetlen karbonsavval. A glicerin hidroxilcsoportjainak száma szerint az acil-glicerint felosztjuk: mono-, di-, tri-acil-glicerinekre. Ha a glicerint összekeverjük egyfajta karbonsavval, egyszerű acil-glicerint kapunk, és ha a glicerint többféle karbonsavval keverjük, akkor kevert acil-glicerint kapunk. A kémiailag tiszta acil-glicerinek szín, íz és szag nélküli anyagok.
Az acil-glicerin kémiai tulajdonságait a karbonsavak jelenléte befolyásolja. Ha az acilglicerin telítetlen karbonsavat tartalmaz, akkor az oxidációs és addíciós reakciók vannak túlsúlyban. A levegőben töltött idő után az acilglicerin lassan megsárgul, szagol és kellemetlen ízt kölcsönöz. Ennek oka a kettős kötések oxidációja. A lánc kezd fokozatosan hasadni aldehidekre, ketonokra és alacsonyabb karbonsavakra. Ezt a folyamatot zsírsárgulásnak nevezik, magasabb hőmérséklet, páratartalom és mikroorganizmusok felgyorsíthatják.
A viaszok stabil, nem poláros anyagok. Növényi és állati eredetűek. Kémiai szempontból zsírsavak észtereit jellemezzük egyértékű alkoholokkal vagy szterollal. A viaszok tökéletesen hidrofóbak, vízben teljesen oldhatatlanok. Ezért a levelek felületén helyezkednek el, hogy megakadályozzák a növény kiszáradását. A viaszok nem túl fontosak az emberi test számára. A fülzsírban vagy a hajban találhatók. Sokkal szélesebb körben használják a méhviaszt vagy a bálna viaszt. Elsősorban kozmetikumokban, krémek, kenőcsök vagy gyertyák gyártásához használják őket.
Az összetett lipideket nemcsak zsírsav és alkohol alkotja, hanem más komponensek is, leggyakrabban nitrogénes anyag, trihidrogén-foszforsav vagy szénhidrát. Az összetett lipidek egyfajta amfifil anyagnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy a komplex lipidmolekula poláris és nem poláros részből áll. A komplex lipidek fontos funkciói túlnyomórészt mechanikusak és funkcionálisak. A sejt plazmamembránjának felületét két foszfolipidréteg alkotja, amelyekbe specifikus transzportfehérjék hatolnak be.
Biokémiai szempontból a komplex lipideket felosztjuk a már említett foszfolipidekre és glikolipidekre. A foszfolipidek alkoholból (általában glicerin vagy szfingozin), zsírsavból, észterhez kapcsolt trihidrogén-foszforsavból és egyéb komponensekből - nitrogén-, amino-alkoholokból (pl. Kolamin, szerin, kolin) állnak.
Az alkohol és a karbonsav mellett a glikolipidek tartalmaznak szénhidrát-komponenst (glükózt, galaktózt) is. A lipidek biológiai jelentősége
• a lipidek az állat testének jelentős részét képezik, mint a sejtmembrán nagyon fontos részét, ami biztosítja a sejtes környezet és a környezet megkülönböztetését.
• a szövetek fontos részét képezik (pl. Az idegszövetekben bőségesen vannak bonyolult lipidek).
• ezek a leggyakoribb energiaforrások (különösen a triacil-glicerinek). 1 g zsír elégetésével akár 38 kJ energia szabadul fel.
• a test ezeket energiatartalékként is használja, fokozatos tárolással.
• olyan környezetet képvisel, amelyben a szükséges nem poláros vegyületek (vitaminok - A, D, E, K, hormonok, gyógyszerek) tökéletesen oldódnak.
Táplálás
Koleszterin