Gyönyörű síelés

Síelek. Így. Síléc van a lábamon
az egyik sí, a másik sí, a hó olyan fehér, mint a rizs.
Gyönyörűen síelek, sílécemmel síelek a havon.

január

A hó

Mindenki tudja:
Ritka vendég jött ma hozzánk.
Fehér paplanokat hozott,
mezők, falvak.

Épelméjű

Vedd el Jankót, Jožko szánkózik, együtt ülünk rajtuk,

A csúszda csúszását az oktatta, aki a hóban gurult.

Szánkóztak, tekertek, ebédtől szürkületig,

Aztán mindenki a sütőbe ment, élvezte a vacsorát.

Hóember

Egy csomó hó vonzza a fiúkat, ők építettek egy hóembert.

Szemparázs helyett gombok a kabáton.

A fehér olyan, mint a liszt, az ablakok a rétre néznek.

Épelméjű

Vedd el Jankót, Jožko szánkózik, együtt ülünk rajtuk,

A csúszda csúszását az oktatta, aki a hóban gurult.

Szánkóztak, tekertek, ebédtől szürkületig,

Aztán mindenki a sütőbe ment, élvezte a vacsorát.

ÉV ÉN

Ismerek egy anyát, akinek négy gyermeke van.

Mindenki mindig friss virágot visel.

A tavasz hóvirágot és százszorszépet ad,

nyár óta rózsákat és tüskéket kap.

A virág minden ősszel mindig nedves lesz.

Tél az ablakra festi a virágokat.

És így az anya, akinek négy gyermeke van,

mindig mindenütt gyönyörű és friss virágai vannak.

Nyúl és hóember

Hopi, hopi, hop, jobb, bal, oldalra.

Te is ugrasz velünk, hóember.

Hopi, hopi, hop, jobb, bal oldalra.

Hopi, hopi, hop, jobb, bal, oldalra.

Tegye ki a kezét, emelje fel a fejét,

ugorjon velünk a padlás után,

Hopi, hopi, hop, jobb, bal, oldalra

Csapok, csapok, csapok, csapok, gyertek elkapni minket!

Lépjen a lábára, érintse meg a tenyerét,

Gyorsan térdeljen le,

Csapok, csapok, csapok, csapok, gyertek elkapni minket.

Dal éve

Ismerek egy anyát, akinek négy gyermeke van.

Mindenki mindig friss virágot visel.

A tavasz hóvirágot és százszorszépet ad,

nyár óta rózsákat és tüskéket kap.

A virág ősztől minden alkalommal nedves lesz.

Tél az ablakra festi a virágokat.

És így az anya, akinek négy gyermeke van,

mindig mindenütt gyönyörű és friss virágai vannak.

Hóember

Egy csomó hó vonzza a fiúkat, ők építettek egy hóembert.

Szemparázs helyett gombok a kabáton.

A fehér olyan, mint a liszt, az ablakok a rétre néznek.