Amikor 25 évvel ezelőtt készítettünk menüket elhízott emberek számára, észrevettük, hogy túl sok energiát fogyasztanak. A valóságban többet ettek, mint amennyit meg tudtak égni a testmozgással. Például azért, mert egész nap a munkahelyükön mozogtak. Elég volt az energiafogyasztás csökkentése és a fogyás.

Ma azonban csökken azoknak a száma, akiknek elhízását a magas energiafogyasztás okozza. Inkább az étrend helytelen összetétele, azaz a zsírok, cukrok és fehérjék arányaránya hibás, vagy ezek az arányok rendben vannak, de mindannyian este hét és tíz között esznek. Reggel óta éheznek és este tolonganak.

Konkrét példa a páciensemre - egy közepes méretű vállalat igazgatója ideális étrendet tartott, beleértve a megfelelő energiafogyasztást is. De reggel kávéval és cigarettával kezdte, így egész nap folytatta, és amikor este hazajött, mindent megevett napközben.

Amint megtanítottuk reggelire, és a titkárnő három óránként hozott neki egy kis ételt, fogyni kezdett. A napi energiafogyasztása magasabb volt, mint korábban.

Tehát három óránként kell enni? Napi öt étkezésen alapul - reggeli, tized, ebéd, olovrant és vacsora.

Pontosan. Csak annyit kell tennie, hogy van egy almája vagy egy energiadarabja, és annak ellenére, hogy továbbra is a számítógép mellett ül, még a simaizmok, vagyis az egész emésztőrendszer métere is azonnal megkezdődik. Észre sem veszi, és energiát pazarol az étel megemésztésére.

Az elhízott emberek általában nem reggeliznek és szabálytalanul étkeznek. Összességében nem is esznek többet, mint azok, akik naponta ötször esznek, de azzal, hogy este mindent egymásba fecskendeznek, logikusan híznak.

Másképp fogom mondani - orvosilag bebizonyosodott, hogy ha például reggel eszik hemendexet, kevesebbet nyer belőle, mint ha este megeszi. Napközben megbízhatóan adja át belőle az energiát, este nincs esélye.

Ivan Majercak (1964)

Kassán született, a Pavel Jozef Šafárik Egyetem orvosi karán diplomázott, ahol ma is tanárként dolgozik. Szakterülete a belgyógyászat, a kardiológia és a pszichoterápia, és egy belgyógyászati ​​és kardiológiai klinikán dolgozik. Az elhízás elleni bajnokság elnökeként és a STOB - Stop Obesity for Slovakia cseh program képviselőjeként dolgozik.

Előnye, hogy nem kell esküdni, hogy nem tudta megtenni, mert szerkezetileg lehetetlen. Az egyetlen életképes megoldás a váltás: egy olyan élettől, amelyet megpróbáltak semmit sem elhanyagolni, egy olyan életre, amelyet proaktívan és tudatosan töltöttek el annak megválasztásában, amit elhanyagoltak, ami a legfontosabb.

Ehelyett lehetőség van a kényelmetlenség fokozatos növekedésével játszani, például súlyzókkal edzeni az edzőteremben. Ha arra számít, hogy az esemény ingerlékenység, szorongás vagy unalom érzésével jár, akkor általában lehet hagyni, hogy ez az érzés felmerüljön és elhalványuljon. A jutalmak olyan gyorsan jönnek el, amit elértek, hogy hamarosan vonzóbb életmóddá válnak.

Hiába vesszük észre, hogy soha semmiféle aggodalom nem változtatja meg ezt az igazságot. Még mindig hasznos terveket készíteni. Tegye azonban azzal a tudattal, hogy a terv mindig csak a szándék kifejezése a jelenben, nem pedig a jövő köré dobott lasszó, hogy irányítás alá vonja azt. Jiddu Krishnamurti spirituális tanár elmondta, hogy a titka egyszerű: „Nem bánom, hogy mi történik.” Ez nem azt jelenti, hogy nem próbálod meg javítani önmagad vagy mások életét. Ez csak azt jelenti, hogy nem készül fel minden nap aggódva arra, hogy a dolgok úgy működjenek-e, ahogy remélted.

A csalási szindróma megoldása az, ha látja, hogy Ön egy.

Ne feledje: azért nem hallhatja mások belső monológjait, mert nincsenek nekik. Csak annyit, hogy csak a saját elméjéhez férhet hozzá.

Az önzetlenséget túlértékelik.

Ha hajlamos arra gondolni, hogy többet kellene segítenie, az valószínűleg annak a jele, hogy megengedheti magának, hogy több energiát fordítson különc ambícióira és lelkesedésére. Ahogy Susan Piver buddhista tanár megjegyzi, legalábbis néhányunk számára radikális azt kérdezni, hogy örülnénk egy óra vagy egy nap szabadidejű eltöltésének. És az irónia az, hogy amúgy sem igazán szolgálsz senkit azzal, hogy elnyomod az igazi szenvedélyeidet. Leggyakrabban a dolgaid elvégzésével - szemben azzal, amit gondolsz, hogy tenned kellene - meggyújtasz egy tüzet, amely segít másoknak felmelegedni.

Tudja, mikor kell továbblépni.

referenciák

A nő életére, családjára és jövőjére nézve azonban nagyobb hatásnak bizonyul, amikor az általa választott abortusz különféle akadályok miatt nem hajtható végre.

Ezekben a nőkben jelentkeznek mellékhatások a szülés után, ideértve az egészség romlását, a függőséget, a társadalmi ellátásoktól való nagyobb függést, de az erőszakot is, mert a nem kívánt terhesség megakadályozta a nőt abban, hogy anyagi és egyéb aggályai miatt bántalmazó kapcsolatot hagyjon fenn.

Tíz éven át Diana Greene Foster amerikai professzor csapata követte azokat a nőket, akiknek a legutóbbi lehetséges időpont előtt igény szerint sikerült abortuszt végezniük, majd azokat, akik csak néhány nap alatt nem kapták el.

Azonnal beszélt velük, miután megszakították őket, vagy olyan nők esetében, akik ezt elmulasztották, miután egyértelmű volt, hogy leszállítják a babát. Aztán fél év, egy év és öt év után. A nők feljegyezték azt is, hogy mit éreztek a kutatás során.

Míg az elvetélt nők kevésbé panaszkodtak, és 95 százalékuk azt mondta, hogy jól döntöttek, addig azok, akik ezt elmulasztották, nagyobb valószínűséggel beszéltek egészségügyi problémákról, beleértve a mentális egészséget is, és általában kevésbé voltak jól.

A megszakított nők szintén nagyobb eséllyel estek teherbe a műtétet követő öt évben, és ritkábban kerültek olyan élet- és gazdasági helyzetbe, amely a szegénységnek írható le vagy nagyon közel áll a szegénységhez.

Az évek előrehaladtával a két csoport közötti különbségek szűkültek, különösen abban, hogy miként érzékelték mentális állapotukat. Míg az abortuszt követő nők főként a megkönnyebbülésről beszéltek, az utóbbiak inkább a körülmények fokozatos elfogadásáról szóltak, amelyeket az elején.

Az iskolának vannak szegény helyről érkező gyermekei is. Ez az iskolai program segített nekik?

Ezeket a gyerekeket főleg szakmai támogató személyzet segítette. A többrétegű támogatási rendszer nagyon jó módszer. Gyermekcsoportokat készítettünk, akiket speciális gyógypedagógusok figyelnek az igényeik szintjének megfelelően. Így a gyerekek nem futnak az ujjaik között.

Hogyan néz ki a többrétegű rendszer?

Általában az iskolában a gyermekek 80 százaléka problémamentes. A többiek közül a különféle fogyatékossággal élő gyermekek 15 százaléka szorul támogatásra. És a gyermekek öt százaléka problémás, a legnagyobb támogatásra van szükségük. Létrehoztuk a rétegek rendszerét, ahol mindenkinek világos dokumentációja van, hogy a szülő tudja, milyen kritériumok melyik rétegre vonatkoznak, és mit jelent, amikor a gyermeket a 3. rétegbe helyezzük.

A gyerekek sétálhatnak a rétegek között?

Természetesen. De minden mögött energiának kell lennie. Nem lehet csak az, hogy egy gyerek iskolába jár, és mi négyt adunk neki. Ez nem csak a védjegyről szól, a gyermeknek tudnia kell, mit kell tennie a mozgáshoz.

Ezért minden rétegben a gyermekek más-más támogatást élveznek. Ahogy például az egyikükben látszik?

Például a 2. rétegben van egy speciális pedagógus és tanársegéd. A gyógypedagógusnak vannak beszámolói a gyermekmegelőzési és diagnosztikai központból. Nagyon fontos, hogy az asszisztens szorosan együttműködjön a tanárral. Például, ha egy diszlexiás gyermek nem tudja szlovákul olvasni a feladatot, az asszisztens felolvassa neki, és a gyermek továbbra is szépen dolgozhat. Csak a betűk elfogyásával van problémája. Ily módon lebontjuk a hátrányt az osztályban. De délután másképp csináljuk.

Hogyan?

A gyerekek általában öt-hat fős csoportokban vesznek részt a gyakorlatokon, ahol kissé megőrlik hátrányukat. Hogy egyre magabiztosabbnak érezzék magukat. Mert ha csak osztályban dolgoznánk egy asszisztenssel, akkor a betűk állandóan a szemünk elé ugranának. Fontos azonban, hogy megengedjük a gyermeknek, hogy gondolkodni tudjon. És rossz olvasás esetén segítünk neki.

Az alapjövedelemben részesülők elégedettebbek voltak életükkel, és kevesebb mentális megterhelést tapasztaltak, mint a kontrollcsoport. Pozitívabban fogták fel gazdasági jólétüket is. A kísérlet foglalkoztatási hatásainak értelmezését bonyolítja az aktivációs modell 2018-as bevezetése.

Kétéves alapjövedelem-kísérletet hajtottak végre Finnországban 2017-2018-ban. Az értékelő tanulmány már elérhető. A foglalkoztatás nyilvántartási adatai most a kísérlet mindkét évére kiterjednek, és a felmérés eredményeinek alaposabb elemzése készült. Ezenkívül az alapjövedelemben részesülők interjún alapuló felmérése kiegészíti az összképet.

Az értékelés előzetes tervével összhangban az alapjövedelem-kísérlet foglalkoztatási hatásait mérték a 2017. november és 2018. október közötti időszakra. Az alapjövedelemben részesülők foglalkoztatási rátája ebben az időszakban valamivel jobban javult, mint a kontrollcsoport esetében. A bázisidőszakban az alapjövedelem 6 nappal növelte a foglalkoztatási napok számát, és az alapjövedelemben részesülők átlagosan 78 napig voltak foglalkoztatva.

A kísérlet hatásainak értelmezését azonban bonyolítja az aktivációs modell 2018 eleji bevezetése, amely szigorúbb munkanélküli-ellátási jogosultsági kritériumokat jelent aszimmetrikusan mindkét csoportban.

- A kísérlet második évének hatásai nem választhatók el az aktivációs modell hatásaitól - mondja Kari Hämäläinen, Az VATT Gazdaságkutató Intézet vezető kutatója.

A kísérlet első évében, amikor még nem vezették be az aktiválási modellt, az alapjövedelem csoportszinten nem gyakorolt ​​foglalkoztatási hatást az alapjövedelemben részesülőkre. Úgy tűnik azonban, hogy az alapjövedelem kissé eltérően hatott a különböző csoportokra: például az alapjövedelemben részesülő gyermekes családok esetében a foglalkoztatás aránya a kísérlet mindkét éve alatt javult. A különböző csoportok eredményei továbbra is bizonytalanok a megfigyelések csekély száma és a sok teszt miatt.

- Összességében a foglalkoztatási hatások csekélyek voltak. Ez azt jelzi, hogy a Kelától munkanélküli járadékban részesülő személyek egy része számára az elhelyezkedéssel kapcsolatos problémák nem kapcsolódnak a bürokráciához vagy a pénzügyi ösztönzőkhöz - mondja Hämäläinen.

Az alapjövedelemben részesülők jobb szellemi és gazdasági jólétet érzékeltek

Az alapjövedelem-kísérletnek a jólétre gyakorolt ​​hatásait egy felméréssel tanulmányozták, amelyet telefonon végeztek közvetlenül a kísérlet vége előtt.

Az alapjövedelemben részesülő felmérés pozitívan jellemezte jólétét, mint a kontrollcsoport válaszadói. Jobban meg voltak elégedve életükkel, és kevesebb mentális megterhelést, depressziót, szomorúságot és magányt tapasztaltak. Pozitívabban érzékelték kognitív képességeiket is, pl memória, tanulás és koncentrációs képesség.

- Ezen túlmenően az alapjövedelemben részesülő válaszadók pozitívabban értékelték jövedelmüket és gazdasági jólétüket, mint a kontrollcsoport. Nagyobb valószínűséggel tapasztalták, hogy pénzügyi helyzetük kezelhető és pénzügyi védelem alatt állnak - mondja Minna Ylikännö, A Kela kutatócsoportjának vezetője (Finnországi Társadalombiztosítási Intézet).

Az alapjövedelemben részesülők nagyobb mértékben bíztak a társadalom többi emberében és intézményeiben, és jobban bíztak a saját jövőjükben és a dolgok befolyásolásában, mint a kontrollcsoport. Ennek oka lehet, hogy az alapjövedelem feltétel nélküli, ami a korábbi tanulmányok szerint növelte az emberek bizalmát a rendszer iránt.

- A tanulmány alapján nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a tesztcsoport jobb közérzete kifejezetten az alapjövedelem megszerzésének volt köszönhető. A többi országban végzett regionális és helyi alapjövedelem-kísérletek szintén hasonló eredményeket mutattak a jólét javulásában - mondja Ylikännö.

A felmérés válaszadási aránya 23% volt (31% az alapjövedelemben részesülőknél és 20% a kontrollcsoportnál), ami jellemző a felmérésekre.

Az interjúk kiemelik a kiindulópontok és hatások egyéniségét

A tanulmányhoz összesen 81 alapjövedelem-kedvezményezettet is megkérdeztek. Az interjúk rávilágítanak a kísérlet sokféle hatására, valamint az alapjövedelemben részesülők kiindulópontjainak és élethelyzeteinek különbségeire.

Egyes interjúalanyok szerint az alapjövedelem-kísérlet egyértelműen hatással volt a foglalkoztatásra, mások szerint a hatások csekélyek. A megkérdezettek különböző kiindulópontjai a kísérlet előtt a foglalkoztatást is befolyásolták.

Egyesek számára a kísérlet új lehetőségeket kínált a társadalomban való részvételre, például önkéntes munkával vagy informális gondozással. Sok interjúalany szerint az alapjövedelem erősítette az autonómia érzését. Annak ellenére, hogy az alapjövedelem hatásainak leírása összességében meglehetősen pozitív volt, egyesek számára a kísérlet nyomást gyakorolt ​​az álláskeresésre és nehézségeket okozott a megbirkózásra.

- Úgy tűnik, hogy az alapjövedelem megnövekedett aktivitással rendelkezik azok között, akik már korábban aktívak voltak. Még egyszer, azok számára, akik a kísérlet előtt kihívást jelentő élethelyzetbe kerültek, úgy tűnik, az alapjövedelem nem oldotta meg problémáikat - mondja Helena Blomberg-Kroll, professzor a Helsinki Egyetemen.

Az első országos, törvényben előírt és randomizált alapjövedelem-kísérlet a világon

- Az alapjövedelem-kísérlet értékes információkat nyújtott a társadalombiztosítási rendszer lehetőségeiről. A kísérlet által nyújtott információk felhasználhatók a szociális biztonsági rendszer átalakításakor is - mondja Aino-Kaisa Pekonen, Szociális és egészségügyi miniszter.

A finn alapjövedelem-kísérlet volt a világ első alapjövedelem-kísérlete, amely országos, törvényben előírt és randomizált terepi kísérleten alapult. A kísérletben való részvétel nem volt önkéntes, ami azt jelenti, hogy megbízhatóbb következtetéseket lehet levonni a kísérlet hatásairól, mint más kísérletek esetében, amelyek önkéntes részvételen alapulnak.

- A kísérlet megvalósítása sikeres volt, és olyan új információt szolgáltatott, amely a kísérlet nélkül nem lett volna elérhető. Ez azt is megmutatta, hogy Finnországban kiterjedt társadalmi kísérletek szervezése lehetséges jogalkotási szempontból - mondja Olli Kangas, Programvezető a Finn Akadémia Stratégiai Kutatási Tanácsánál.

Az alapjövedelem-kísérletben 2000 munkanélkülinek havi 560 euró adómentes alapjövedelmet fizettek ki, tekintet nélkül bármilyen egyéb jövedelmükre, illetve arra, hogy aktívan munkát kerestek-e. Az alapjövedelemben részesülőket véletlenszerű mintavétel útján választották ki azok közül, akik 2016 novemberében munkanélküli segélyt kaptak Kelától. A kontrollcsoport azokból állt, akik 2016 novemberében munkanélküli ellátást kaptak Kelától, de nem választották ki a kísérletbe.

A kísérlet 2017. január 1-jén kezdődött és 2018. december 31-én ért véget. A kísérlet elvégzéséről Juha Sipilä akkori miniszterelnök kormánya döntött. A cél annak megvizsgálása volt, hogy miként lehetne átalakítani a finn társadalombiztosítási rendszert úgy, hogy az jobban megfeleljen a munka életében bekövetkezett változások jelentette kihívásoknak. A kísérletet a Kela (Finnországi Társadalombiztosítási Intézet) hajtotta végre.

Az alapjövedelem-kísérlet eredményeit online adásban teszik közzé május 6-án 13: 00-15: 00-kor (finn idő szerint). A kiadvány a Kela, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium és a Helsinki Egyetem gondolkodási sarkának együttműködésével készült. Az online közvetítést és az adás felvételét itt nézheti meg.