A családi törvény szerint az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti örökbefogadásból származik ugyanaz a kapcsolat, mint a szülők és a gyermekek között. Az örökbefogadás rokoni kapcsolatot teremt az örökbefogadott és az örökbefogadó rokonai között. Az örökbefogadóknak ugyanazok a felelősségeik, ugyanazok a jogaik és kötelességeik vannak, mint a szülőknek a gyermeknevelés során. Az örökbefogadás ellentétben áll a biológiai szülőséggel, a törvényes szülőséggel, amely érvényes örökbefogadási határozat alapján merül fel.
A Szlovák Köztársaság törvényei megkülönböztetik egymást három ill. négyféle örökbefogadási eljárás. Ezek maguk az örökbefogadás, az örökbefogadás, az örökbefogadás előtti gondozás és az örökbefogadás visszavonási eljárásai. Az örökbefogadás anyagi feltételeit a családtörvény szabályozza. Az eljárási feltételeket, vagyis az örökbefogadás eljárását a polgári perrendtartás (a továbbiakban: OSP) szabályozta 2016.06.30-ig. Jelenleg ezeket az eljárásokat a polgári perrendtartás (a továbbiakban: CMP) szabályozza. Fontos megállapítás, hogy az örökbefogadási eljárás lényegében megelőzi az örökbefogadási eljárást, az örökbefogadási eljárás pedig megelőzi a gyermek örökbefogadás előtti gondozásra bízását.
Minden örökbefogadási eljáráshoz a területi illetékességű bíróság az a bíróság, amelynek körzetében a gyermek az eljárás megindításakor lakóhellyel rendelkezik. Ha nincs ilyen bíróság, akkor az illetékes bíróság az, amelynek körzetében a gyermek tartózkodik. A helyi illetékességet tehát ugyanúgy határozzák meg, mint a polgári perrendtartásban.
Örökbefogadási eljárás
Ezt a fajta eljárást a CMP 137–142. §-ai szabályozzák. Ennek az eljárásnak a lényege az a bíróság meggyőződik arról, hogy az örökbefogadás előtt teljesülnek-e a gyermek örökbefogadásának feltételei. Ez az eljárás indítás nélkül is indítható. Az indítványozó lehet annak a gyermeknek a törvényes képviselője, akinél teljesülnek a családjogi előírások szerinti örökbefogadás előfeltételei, a gyermekek szociális jogi védelmi szerve és a szociális gondnokság, vagy a gyermek elhelyezésére szolgáló intézmény. Ez a rendelkezés újdonságot hoz az OSP-hez képest, mivel a javaslatot már az a létesítmény is benyújthatja, amelyben a gyermeket elhelyezik. Az indítványozó, ha az eljárást kérelem alapján indították, a gyermek és szülei. Ezzel szemben az OSP csak a gyermeket és szüleit nevezte ki résztvevőknek. A szülő akkor is részt vesz az eljárásban, ha még nincs nagykorú, de legalább 16 éves. Ha 16 évnél fiatalabb, akkor törvényes képviselőjének kell képviselnie. A jogalkotó a 16 éves korhatárt a kellő szellemi érettség vélelmével indokolja, hasonlóan a házasság engedélyezéséhez szükséges eljáráshoz.
Azonban még a szülőknek sem kell minden körülmények között résztvevőinek lenniük. A CMP 138. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a gyermek szülei nem vesznek részt, ha megfosztják őket a szülői jogoktól és kötelezettségektől, ha teljes mértékben megfosztják a cselekvőképességtől, vagy ha nem képesek felmérni a gyermek következményeit. örökbefogadás. Ezekben az esetekben a résztvevő a gyám. A gyermek szülei akkor sem vesznek részt, ha előzetesen hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, bizonyos örökbefogadó szülőkkel való kapcsolat nélkül. A CMP lényegében teljesen átvette az ilyen jogszabályokat az OSP-től.
Ha a bíróság megállapítja, hogy az örökbefogadás nyilvánításának feltételei nem teljesülnek, elutasítja a kérelmet. Ha azonban megalapozottnak ítéli a javaslatot, és előfeltételei vannak az örökbefogadás kifejezésének, akkor dönt arról, hogy a gyermek örökbefogadó. Az ítélet kötelező az eljárás megindításától számított 3 hónapon belül adják ki. Ez az időtartam legfeljebb három hónappal meghosszabbítható, ha a bírósági határozatot súlyos okok és objektív okok kizárják. Lehetőség van az örökbefogadásról szóló határozat visszavonására is. Ez csak akkor lehetséges, ha a körülmények megváltoznak, és csak addig, amíg a gyermeket a leendő örökbefogadó szülők gondjaira bízzák. A jogalkotó ezen a részben átvette a régi jogszabályokat is. A gyermek örökbefogadásával kapcsolatos döntés alapvető következménye a tény, hogy biológiai szülei többé nem lesznek részesei az örökbefogadásnak.
A kiskorú örökbefogadás előtti gondozásra bízásának eljárásai
Az örökbefogadás előtti gondozás a gyermek örökbefogadásának anyagi feltétele. A családtörvény 103. §-ának (1) bekezdése szerint az örökbefogadásról szóló bírósági döntés meghozatala előtt a kiskorú gyermeknek legalább kilenc hónapig a leendő örökbefogadó gondozásában kell lennie. Az örökbefogadás előtti gondozással kapcsolatos költségeket a leendő örökbefogadó fedezi.
Ez az eljárás megelőzi az elfogadási eljárást és megkezdődik a jövő javaslatára örökbefogadó. A résztvevők általában ugyanazok, mint az örökbefogadási eljárásokban. A bíróság határozattal bízza meg a gyermeket az örökbefogadás előtti gondozással, közleményben meghatározza a leendő örökbefogadó kiskorú gyermekkel szemben fennálló jogainak és kötelezettségeinek körét. Erre az eljárásra azonban nem kerül sor, ha a gyermeket a gyermek szülőjének házastársa akarja örökbe fogadni, és ha teljesíti azt a feltételt, hogy 9 hónapig gondozza a gyermeket. Ennek oka, hogy ebben az esetben a gyermeket nem bízzák meg új oktatási környezetben. Ugyanez vonatkozik a nevelőszülőre, arra, akinek gyermeke volt nevelőszülőben, vagy a gyámnak, aki személyesen gondozta a gyermeket. Ugyanakkor 9 hónapos időszakot kell betartani.
Örökbefogadási eljárás
Az örökbefogadás a legfontosabb eljárás az örökbefogadással kapcsolatban, mivel annak során dől el, hogy a gyermeknek "új" szülei lesznek-e vagy sem. Az eljárás során minden érdemi feltétel teljesülését értékelik, mind az örökbefogadott, mind az örökbefogadó részéről. Ez az eljárás megkezdődik kizárólag javaslat alapján, az eljárásban részt vevő fél az örökbefogadó gyermek, szülei, az örökbefogadó és házastársa, vagy adott esetben a gyám. A 144. § (4) bekezdése szerint A CMP 2. és 3. cikke Az örökbefogadott gyermek szülei nem vesznek részt az örökbefogadásban, ha megfosztják őket a szülői jogoktól és kötelezettségektől, vagy ha teljes mértékben megfosztják őket a cselekvőképességtől. Ezekben az esetekben a résztvevő a gyám. Az örökbefogadott gyermek szülei akkor sem vesznek részt, ha az örökbefogadáshoz a családi törvények nem igénylik hozzájárulásukat; ez akkor is érvényes, ha a bíróság jogerősen kimondta, hogy a gyermek örökbe fogadható.
Az örökbefogadó házastársa csak abban az esetben vesz részt az eljárásban, ha az örökbefogadáshoz beleegyezése szükséges. A CMP lényegében változatlanul átvette az OSP részvételének kiigazítását.
Nagyon jelentős változás az OSP-hez képest az a tény, hogy az új CMP szerint, konkrétan a 145. § szerint a bíróság köteles az örökbefogadásról haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindításától számított 6 hónapon belül dönteni. A jelenlegi szabályozás szerint a bíróságnak az eljárás megindításától számított 1 éven belül köteles volt dönteni.
A régi jogszabályokhoz hasonlóan a CMP-befogadott gyermeket csak akkor hallgatja meg a bíróság, ha képes megérteni az örökbefogadás jelentését, és a meghallgatás nem ellentétes az ő érdekével. Ha az örökbefogadott gyereket nem akarják meghallgatni, akkor őt nem hívják tárgyalásra. Egyéb résztvevők a bíróságnak mindig meg kell hallgatnia, lehetőség szerint személyesen.
Egy másik újdonság a gyermek egészségi állapotának felmérését érinti. Az OSP 183. § (1) bekezdése alapján a bíróság orvosi vizsgálat alapján megállapította, hogy az örökbefogadott gyermek és az örökbefogadó egészségi állapota nem haladta-e meg az örökbefogadás célját, és ezt követően tájékoztatta a résztvevőket a vizsgálat eredményeiről . A CMP és az annak indokolása szerint a bíróságnak átfogóan meg kell állapítania a gyermek egészségi állapotát, szükség esetén nemcsak orvosi vizsgálat alapján.
A bíróságnak van egy másik, ugyanolyan fontos szerepe, nevezetesen megtanítani a résztvevőket az örökbefogadás fontosságára a társadalom érdekei, valamint az örökbefogadott gyermek érdekei szempontjából, valamint arról, hogy az örökbefogadónak milyen kötelezettségei vannak. A bíróság ezen kötelezettségét az OSP 183. § (2) bekezdéséből vették át.
Az OSP-hez és a polgári perrendtartáshoz hasonlóan továbbra is a bíróság az örökbefogadásról szóló ítéletben meg kell adnia az örökbefogadott gyermek vezetéknevét is.
Az utolsó fontos változás az a tény, hogy a bíróság köteles egy érvényes ítéletet megküldeni, amelyben elfogadta a gyermek örökbefogadását, a nyilvántartást vezető szervnek. A korábbi rendelet szerint csak az örökbefogadásról szóló értesítés volt elegendő.
Az örökbefogadási visszavonási eljárás
Az utolsó eljárás, amely a törvény rendszere szempontjából az örökbefogadás eljárásába tartozik, az örökbefogadás törlésének eljárása. Ez egy ritka eljárás, amelyet az örökbefogadó, az örökbefogadó kezdeményezhet, vagy kezdeményezés nélkül kezdeményezhet. Az eljárás csak a határozat érvényességétől számított 6 hónapon belül kezdődhet. Ez a családtörvényből fakadó érdemi időszak. Az eljárás csak súlyos okokból indítható a kiskorú érdekében. Az örökbefogadás eltörlésével az örökbefogadott és az eredeti család közötti kölcsönös kapcsolatok helyreállnak, és az örökbefogadott személynek megint megvan a korábbi vezetékneve.