Testünkben több mint 600 nyirokcsomó van, azaz egy kis, lágy ovális struktúra, amely akkora, mint egy borsó. Mire használják őket, és mi a duzzanatuk leggyakoribb oka?

megnagyobbodott

Mire szolgálnak a nyirokmirigyek?

Laikus kifejezéssel élve, a nyirokcsomókat olyan helyként érzékelhetjük, ahol a limfociták (a fehérvérsejtek egy típusa) idegen anyagokat "tanulmányoznak", hogy azok később antitesteket termeljenek és megvédjék a testet a fenyegetésektől. Azonban néha a csomók elárasztódnak ebben a folyamatban, és nem védenek a fertőzések vagy a rák ellen. Ezek a csomópontok aztán menedékké válnak, ahol a behatolók elbújhatnak és szaporodhatnak, ami általában azáltal, hogy megnöveli őket.

Hol találjuk a nyirokmirigyeket?

Testünkben több mint 600 nyirokcsomó van, azaz egy kis, lágy ovális struktúra, amely akkora, mint egy borsó. Ezek láncokban kapcsolódnak egymáshoz az egész testben. Ha karcsúak vagyunk, akkor sok csomópontot könnyen érezhetünk a bőr alatt. De némelyik mélyen bennünk tárolódik, és akkor még akkor sem érezhetjük őket, ha duzzadtak. A nyirokcsomók találhatók a fej és a nyak körül, a kulcscsont felett, a hónalj alatt és az ágyék körül.

Miért hajlamosak a csomók megduzzadni?

A nyirokcsomók megduzzadásának leggyakoribb oka a fertőzés, legyen szó nátháról, fül-, torok- vagy orrgarat-gyulladásról. Az immunrendszert érintő súlyosabb fertőzések, mint például a fertőző mononukleózis, a HIV vagy a herpesz, hasonló hatást fejtenek ki. A baktériumok közül leggyakrabban a streptococcusok és a staphylococcusok, de ritkább fajok, például a szifilisz, a klamidia vagy a tuberkulózis, vagy a gombák és paraziták, például a toxoplazmózis.

A duzzadt nyirokcsomók viszonylag gyakori oka az immunológiai háttérrel járó gyulladás, például rheumatoid arthritis vagy lupus. Egy másik ok a rák, függetlenül attól, hogy a vérrendszert (leukémia) vagy magát a nyirokrendszert (limfóma) érinti-e. Végül ritka okaink vannak, mint például a szarkoidózis. A beteg szempontjából talán az a legfontosabb, hogy a legtöbb megnagyobbodott nyirokcsomó mögött nincsenek komoly okok.

Mikor kell aggódnia?

A kibővített csomópontok vizsgálatakor felteszünk néhány kérdést magunknak:

  • Hol vannak a megnagyobbodott nyirokcsomók? Ha éppen a kulcscsont felett vagy a nyak alatt vannak, akkor súlyosabb betegség valószínűbb.
  • Mi a csomópontok jellege? Különösen keményebb, mozdulatlan vagy szabálytalanul megnagyobbodott csomók gyanúja merül fel, mivel ezeknek rendesen finomnak és mozgékonynak kell lenniük a bőr felszíne alatt. Azok a csomópontok, amelyek szilárdan alig kapcsolódnak a bőrhöz vagy a mélyebb szövetekhez, rosszindulatú daganat jelei lehetnek. Éppen ellenkezőleg, a rugalmas gyulladt csomók, esetleg gumiszerű konzisztenciával, inkább a fertőzés megnyilvánulása.
  • Milyen gyorsan nőnek a csomópontok? Milyen nagyok? Ha a csomók gyorsan fejlődnek, vagy átmérőjük meghaladja az 1 cm-t, akkor ne habozzon orvosi vizsgálatot végezni.
  • Mik a kapcsolódó tünetek?A duzzadt nyirokcsomók tünetei személyenként változnak. Néhány beteg teljesen tünetmentes. Máskor a nyirokcsomók duzzanata nyilvánvaló, fájdalmas, sőt eltorzító. Általánosságban azonban, ha megnagyobbodott göbjeink vannak lázzal, éjszakai izzadással vagy fogyással, ez egy komolyabb betegség jele lehet.

Hogyan tovább a gyanúsan megnagyobbított csomópontokkal?

Először is, nem szabad pánikba esni a duzzadt nyirokcsomókban. A pontos ok megállapítása meglehetősen nehéz, és végül általában nem jelent komoly egészségügyi problémát. Évente "csak" körülbelül 500 szlováknál diagnosztizálnak limfómát, a nyirokcsomók rákját. A vizsgálat alapja egy alapos anamnézis és a szakember által végzett teljes fizikai vizsgálat. Vérvizsgálatok következnek, és mélyebb csomópontok esetén CT-vizsgálatok. Ha a csomópontok 1–3 cm-nél nagyobbak maradnak 2-3 hónapig, vagy tovább nőnek, biopsziát hajtanak végre, amely önmagában megerősítheti vagy megcáfolhatja a nyirokrendszer rákját - lymphoma.

Limfóma - miről szól és hogyan kezelik?

A nyirokrendszer rosszindulatú betegsége, amely befolyásolja a limfociták termelését. Ezek kulcsfontosságúak az immunrendszer működésében. Több mint 35 típusú limfómát ismerünk, amelyek megnyilvánulásukban, tulajdonságaikban és kezelési módjukban különböznek egymástól. Sajnos még mindig nem ismerjük ennek a betegségnek a pontos okát, ezért nem is nevezhetjük meg a helyes megelőzést. Tény azonban, hogy a férfiaknál gyakrabban van limfóma, mint a nőknél, és sok fiatal is szenved ebben a betegségben. Másrészt a limfóma az egyik legjobban kezelhető rák, elegendő "csak egy apróság" - korai felismerés.

A limfóma kezelésében kemoterápia, sugárterápia és célzott gyógyszerekkel történő kezelés - ún monoklonális antitestek, ill. őssejt-transzplantáció.

Melyek a lymphoma leggyakoribb típusai?

  • Non-Hodgkin-limfóma a nyirokszövet rákja. Megkülönböztetünk ennek a betegségnek lassabb és agresszívebb formáját. Csakúgy, mint más limfómák esetében, még nem ismerjük a betegség pontos okát, bár leggyakrabban legyengült immunrendszerű embereknél tapasztalható. A Hodgkin-limfóma tüneteivel ellentétben az ilyen típusú rák olyan megnyilvánulásokkal jár, mint a köhögés vagy légszomj, hasi fájdalom vagy duzzanat, fejfájás, valamint koncentrációs és személyiségproblémák.
  • Hodkin-limfóma hasonlít a Non-Hodgkin-limfómára, de azzal a különbséggel, hogy az általa szenvedő emberekben Reed-Sternberg nevű rendellenes sejteket találunk. Ez a limfóma is rendezettebben terjed, mint a Non-Hodgkin-limfóma. Ez az egyik legjobban kezelhető rák. Leggyakoribb tünete a nyak, a hónalj vagy az ágyék nyirokcsomóinak fájdalommentes duzzanata, általában kísérő tünetek nélkül. Később fáradtság, láz vagy hidegrázás, viszketés az egész testen vagy étvágytalanság, amely megmagyarázhatatlan fogyással jár.