Szia. Hálás leszek minden véleményért. Ma meghalt a nagyapám, a lányom dédapja, nagyon közel hozzánk, szinte minden héten jártunk, a régiekhez járunk ... tudja, hogy néhány napja kórházban van, de semmi komoly. hogyan mondhatnék neki egyáltalán mondani valót, amikor maga jön vele.nagyon érzékeny. és általában.vigyem temetésre, ha mondják neki? Nem tudom, mit tegyek. nagyon szépen köszönjük

szeretett

A 7 éves étrendnek meg kell értenie, hogy mi a halál. A nagymamám 7 éves koromban halt meg, általában azt mondták, hogy voltam a temetésen, és természetesen kíváncsi voltam, mi történik.

@zsuzsuka Természetesen el kell mondani neki, az isten szerelmére, egy 7 éves gyerek már nem olyan kicsi, hogy ne értene ilyen dolgokat. Temetésre is elvinném, mert a halál az élet normális része. Óvodapedagógusom kicsi koromban meghalt, 4 éves voltam, és az egész óvodában a temetésen voltunk, még mindig szomorú eseményként emlékszem rá, de nincs traumám tőle. A fiam 5 éves korában dédnagymama volt egy temetésen, régen mindent elmagyaráztunk neki, körülbelül 3 éves volt, amikor maga is érdekelte a halál. A gyermeket nem lehet korlátlanul megvédeni mindentől, ez nem jó. Meg tudod csinálni.

@mariposita érti, hogy mi a halál, életkorában, hogy az emberek visszatérnek a mennybe az angyalokhoz.és elmegyünk a temetőbe.majd nagyon érzékeny, nem akarom valahogy bántani . nem tudom, vagy nézd meg a megsemmisült anyát, mert ő volt az én szeretett emberem, értük szól.de azt is vállalom, hogy a gyerekek sokkal könnyebbek és egyébként többet viselnek, mint én.

@janickacrazy igen igen.Nagyon kinyújtom a védőszárnyakat.az csak az első x, szóval nem tudom.

Nem hiszem, hogy a gyermekek olyan tragikusan élik meg a halált, mint a felnőttek. A lányom első reakciója, amikor a bátyám meghalt, egy mosoly és egy kiáltás volt, hogy a mennybe került, és még mindig tetszett neki, mert elképesztő reakció volt egy ilyen szomorú pillanatban. Akkor sem értette, miért vagyok még mindig szomorú, amikor minden rendben van. A gyermekeket inkább a felnőtt túlélők reakciója határozza meg, mint a halál, mint olyan.

@zsuzsuka dédanyám ebben a korban meghalt, én is voltam a temetésen, de engem ez a rendezvény egyáltalán nem érintett. A felnőttek valóban más szinten élik meg a halált, mint a gyerekek, a gyerekek természetesnek veszik.

@zsuzsuka a testem elhunyt, 9 volt, ami nem különbség - teljesen megértette és sírta is - egyértelmű volt, hogy a temetésen volt, valamint az 5 éves gyerekem, aki magától elkapja a halált - gyönyörűen egyedül - meg kell írnom, nagyon tetszik a nézete, és sokat segített nekem, és még mindig segít

őszinte részvét, a gyerekek másként érzékelik a halált, mint mi felnőttek, meg kell mondani, nem részletesen, de azt mondaná, mégis megkérdezné, ez az élet körforgása, hogy elmagyarázza a temetést, hogy nyíltan megfontolja vagy beszéljen ezzel mindkét gyermekem a nagymamám temetésén volt, akkor 5 és 8 évesek voltak

A nagy diéta is segíthet, természetesen el kell mondania neki. A temetés is. Még akkor is, ha nagyapám közel állt a lányomhoz, elvittem őt elbúcsúzni tőle, vagy miért nem lehet biztos benne? A gyerekek nem úgy élnek, ahogyan ők.

@zsuzsuka szia, te nem vagy Zuzka Tothova?

Egy 7 éves unokatestvér kérdezi, mikor tér vissza apa a mennyből. véleményem szerint világosan meg kell magyarázni

Köszönöm a véleményét.

@zsuzsuka 7 éves diéta jól ismeri a halált mint távozást. De annyira nem tudja megérteni az érzelmi oldallal való kapcsolatot. Például az állandó emlékek és a belső bomlás nem fordul elő étrendben - mint egy felnőttnél. Még az emberi tevékenységgel való kapcsolatot sem értik teljesen, mint az élet végét, vagy nem érzékelik a támogatás pótolhatatlan veszteségeként, ellentétben egy felnőttel. Felfogásuk olyan, mintha távozna valaki, aki tetszett neki, és akire szívesen emlékeznek. Kezdjen beszélni róla, és nézze meg, mi járhat vele. Rendben lesz, meglátod.

@zsuzsuka ne rejtsd el, feltétlenül mondd meg, hogyan, itt senki nem tud tanácsot adni neked, te tudod a legjobban a diétádat. A halál az élet természetes része, elmegyünk anyám temetőjébe, a gyerekek tudják, hogy ott van eltemetve, de minden este, amikor a csillagok sütnek, azt mondjuk, hogy a nagymama felülről néz ránk, hogy ő egyike ezeknek a csillagoknak. Ami a temetést illeti, engem magam sem azonosítanak a temetkezés módjával hazánkban, mindig az jön rám, hogy temetni fogok, mint egy disznó kutya, megúsznám nélküle, bár felnőttem és racionálisan meg tudom magyarázni, nem tudom, hogyan fogna fel az étrend, valószínűleg ebben nem erősíteném. Még a koporsóhoz sem megyünk, egy ember halála sokat fog változni, én támogatom, hogy őrizzen annyit, amennyire emlékszik. De ismétlem, te magad ismered a legjobban, ezért dönts el aszerint, hogy mit mond neked a belső hangod, mit tud kezelni, hogy később ne szenvedjen traumát.