káposzta

A klasszikus "Fogyassz zöldséget" mögött több rejlik, mint egy jó tanács a szülőknek vagy a dietetikusoknak. A kutatók évek óta kimutatták, hogy a mély zöldségekben gazdag ételek, például a káposzta, a kelbimbó és a brokkoli a csökkentett rizikó kialakulásának kockázatával járnak együtt.

Ennek oka az indol-3-karbinol (I3C) komponens jelenléte, amely jelen van ezekben a növényekben. Emésztéskor az I3C átalakul egy másik molekulává, DIM-nek (3,3-diindolil-metán). Egy még meghatározatlan mechanizmusnak köszönhetően a DIM segít blokkolni az erek képződését, amelyek vért juttatnak a daganatokhoz, megakadályozza a rákos sejtek növekedését és halálra kényszeríti őket.

Ez a rákellenes hatás már önmagában is jelentős, de a DIM-nek más hatása is van. Az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia Proceedings folyóiratában megjelent tanulmányban egy amerikai és kínai tudóscsoport kimutatta, hogy ez a molekula megvédi az egereket az erős radioaktivitás halálos hatásaitól.

A kutatók a rágcsálókat 13 szürke dózisnak tették ki (a szürke az elnyelt sugárzási dózis egysége), ami általában megöli őket. Becslések szerint az emberi test csak tíz Gy dózist képes ellenállni. Ebben a kísérletben a kontrollcsoport összes olyan egere, amely besugárzott, de nem kapott DIM-et, a következő nyolc napon belül elpusztult.

Ez azonban nem történt meg azoknál az egereknél, amelyekbe a molekulát injektálták. A rágcsálók 60 százaléka túlélte egy hónapig, az első injekciót tíz perccel a besugárzás után kapta, annak ellenére, hogy halálosnak ítélt sugáradagot kapott.

Egy kilenc szürke adag megölte a kezeletlen egerek 80 százalékát, míg a beadott egerek 80 százaléka életben maradt. A kezeletlen egerek egynegyede az öt szürkével végzett besugárzástól számított 30 napon belül elhunyt, míg a DIM-lel kezelt egerek ugyanazon dózisban élve élték túl.

A kutatók azt találták, hogy a gyengébb besugárzási dózisok kevésbé hatékonyak, és minél hamarabb alkalmazzák a DIM-et a besugárzás után, annál nagyobb az esélye az állatok túlélésének.

Aztán meg kellett nézni, hogy a DIM hogyan védi az egyébként halálos sugárterhelésnek kitett szervezeteket. A laboratóriumi sejtekkel végzett kísérletsorozat után a kutatók végül kettős mechanizmust fedeztek fel. Először azt tapasztalták, hogy a DIM beadása aktiválta az ATM nevű fehérjét, amely a DNS "helyreállítására" szakosodott, amikor például sugárzás károsítja. A tanulmány érdekes részletet közöl: ezt a "korrekciót" nem akkor hajtják végre, ha rákos sejtről van szó. Mintha a DIM csak az egészséges sejteknek biztosítaná a védelmét.

A DIM molekula azonban nem elégedett a DNS "javításának" stimulálásával. A tanulmány szerzői azt is elárulták, hogy a DIM blokkolhatja a sugárzás okozta sejtpusztulást. Valójában az ionizáló sugárzásnak való kitettség fiziológiai agresszió, amely apoptózist - sejt öngyilkosságot indukálhat. Úgy tűnt, hogy a sejtek meghalnak, nem pedig a túlélésért küzdenek. A kutatók azonban észrevették, hogy a DIM egy olyan fehérje termelését indukálja, amely aktiválja azokat a géneket, amelyek feladata az apoptózis leküzdése - a programozott sejthalál egyik fő típusa. A két mechanizmus összefüggésbe hozható, ha figyelembe vesszük, hogy a DNS megzavarása károsodott DNS-t tartalmazó sejt apoptózisát idézheti elő.

A kutatás nagy része rágcsálókat érintett. Nehéz lenne elképzelni, hogy az embereket önként sugárzásnak tennék ki, hogy teszteljék őket a DIM hatásainak szempontjából. Az amerikai-kínai tudóscsoport hangsúlyozta, hogy a korábbi munka kimutatta, hogy a DIM problémamentesen beadható egy személynek. A molekula sugárvédelmi mechanizmusa révén kétségtelenül képes csökkenteni a nukleáris katasztrófa - például Csernobil vagy Fukusima - sugárszivárgás által okozott sugárzással kapcsolatos legfontosabb szindrómákat.