A búza (Triticum aestivum) az egyik hálás és igénytelen növény. Csak annyit kell tennie, hogy sűrűn elveti egy széles edénybe, közönséges aljzattal, megöntözi, és egy zöld szőnyeg néhány nap alatt megnő. Nem kell, hogy csak a tavasz és a dekoráció ígérete legyen, tudta, hogy ez segíthet a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésében is?
A búza az egész világon elterjedt és ismert gabona. A búzaliszt és a sütőipari termékek a legelterjedtebb élelmiszerek a nyugati civilizációban. A közelmúltig az említett gabona kevéssé használt része a búzafű. Valójában a fiatal búza leveles része, amelyet hét-tíz nappal szüretelnek, mielőtt maga a gabona fejlődik belőle. Sok rostot tartalmaz, és mivel az emésztőrendszerben nehezen emészthető, gyümölcslé és főzethez használják. Népszerűsítése dr. Anna Wigmore.
Búzafűlé használata és elkészítése
Jótékony hatásának köszönhetően a búzafűnek sok rajongója van, akik beletették a napi étrendbe. Azt állítják, hogy a búzafű megtisztítja a testet a méreganyagoktól, állítólag relaxáló hatással is rendelkezik, és elősegíti a sejtek megújulását, ami nemcsak az idegrendszer és az agy, hanem a bőr, a körmök és a haj számára is előnyös. Az A-vitaminnak köszönhetően javítja a látást.
Egyes rajongók egyszerűen fiatal zöld búza leveleket adnak salátáikhoz. A búzadagot azonban sokkal gyakrabban isszák, búzalének vagy gyümölcslének (angol whetagrass juice) is nevezik. Vagy a megtermett fiatal búza leveleinek levével és vízzel keverve nyerik, vagy pedig szaküzletekben kapható búzapor formájában. A búzaital friss zöld és meredek füves ízű, ami nem felel meg mindenkinek.
Kép. Búzafű
A búzalé hatásai
A búzafű sok növényi fehérjét tartalmaz esszenciális aminosavakkal. Több A-vitamint tartalmaz, mint a sárgarépa. Tartalmaz továbbá B-vitaminokat, C, E, K-t és ásványi anyagokat, például cinket, vasat, kalciumot vagy magnéziumot. A búzafűt gyakran keresik, különösen koncentrált klorofilltartalma miatt. A klorofill növényi pigment, amely zöld színt ad. A kutatók azt találták, hogy ez a fontos anyag potenciálisan megkötheti a méreganyagokat a szervezetben, és megakadályozhatja a toxinok és a rákot okozó anyagok felszívódását a szervezetben. A korábbi években a kutatók a búzafűben más olyan hatóanyagokat azonosítottak, amelyek pozitív hatással vannak elsősorban az apigeninre, de más flavonoidokra, triterpenoidokra, alkaloidokra, szterolokra és tanninra is. Az apigenin antioxidánsként működik a xantin/xantin-oxidáz rendszerben, gátolja a gyulladásos fehérvérsejtek átjutását a nyálkahártyába és optimalizálja a bélmozgást (motilitás).
A búzafű felhasználási formái közé tartozik a friss gyümölcslé, a fagyasztott gyümölcslé, a tabletta és a por, az összetétel az előállítási folyamattól, valamint a búza termesztési körülményeitől függően változik. A laboratóriumi in vitro vizsgálatok, amelyek többnyire fermentált búzacsíra-kivonatot alkalmaztak, tumorellenes potenciált mutattak ki. Állatkísérletekben a búzafű előnyöket mutatott a rák megelőzésében és a rák kezelésének kiegészítéseként, valamint az immunológiai aktivitásban és az oxidatív stresszben. Klinikai tanulmányok azt mutatják, hogy a búzafű enyhítheti a kemoterápiával járó mellékhatásokat, és hasznos volt rheumatoid arthritisben, fekélyes vastagbélgyulladásban, többszörös hematológiai betegségekben, cukorbetegségben és az elhízás kezelésében szenvedő betegeknél. A tanulmányokban nem számoltak be búzafűvel kapcsolatos káros eseményekről, bár egyes formák tolerancia-problémákat mutatnak be (1).
Akinek a búzafűlé nem alkalmas
Sok beteg allergiás a fű virágporára, és ezekben a búzafű allergiás reakciót okozhat. Ez vagy a szájüregben nyilvánul meg az ajkak, a nyelv vagy a torok viszketésével, de emésztési zavarokkal vagy tüsszögéssel, könnyezéssel, nagyon ritkán fulladással és sokkkal járó súlyos allergiás reakcióval is. Emiatt az allergiásoknak nagyon óvatosnak kell lenniük, és vagy kerülniük kell a füvet, vagy óvatosan kezdeniük kell. Noha a búzafű gluténmentes, nem szabad coeliakia esetén alkalmazni. Noha a glutén csak a magban található meg, és nem a fű szárában, amelyből a búzalé készül, a termelés során továbbra is fennáll annak veszélye, hogy a fű szennyeződik a maggal, ezért a lisztérzékenységben szenvedő betegek nem használhatnak búzafűt.
Búzafű és fekélyes vastagbélgyulladás
Dr. Ben-Arye és izraeli kollégái klinikai vizsgálatot végeztek a búzalé hatékonyságának és biztonságosságának értékelésére 23 aktív fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegnél (2). A betegek fele minden nap 100 ml búzafűlét vett be, a másik fele 4 hétig placebót szedett. Két levet szedő beteg idő előtt befejezte a vizsgálatot, az egyik nem semlegesítette a lé ízét, a másik pedig az eredménytelenség miatt. A placebo csoportban egy beteg idő előtt abbahagyta a vizsgálatot súlyosbodása miatt. A búzalé csoportba tartozó betegek 91% -ánál javult a betegség, szemben a placebóval kezelt 42% -kal. A kolonoszkópián a lelet szedő betegek 78% -ánál, a placebót szedőknél 30% -nál javultak az eredmények. A búzalevet szedő betegek egyharmada enyhe hányingerről számolt be, különben nem észleltek mellékhatásokat. Ezenkívül a búzalevet szedő betegek körülbelül fele a vitalitás növekedéséről számolt be.
Következtetés
Évtizedek óta a búzafű kedvelt egészséges étel, a jelentett pozitív hatások széles skálájával. A búzafű levét egy kis klinikai vizsgálatban is tesztelték fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegeknél, amely érdekes pozitív eredményeket hozott. Néhány betegnél ez megfelelő kiegészítője lehet a rutin kezelésnek. A búzafű levét nem szabad tesztelni a fű pollenre allergiás vagy celiaciás betegeknél A betegek körülbelül harmada nem tolerálja a búzafű ízét,.