Slavka Mroskova *, Dagmar Magurova *, Iveta Ondriova *, Alena Suranovska **
* Eperjesi Eperjesi Egyetem, Egészségtudományi Kar, Ápolási Tanszék
** Kelet-szlovák Kardiovaszkuláris Betegségek Intézete, a.s. Kassa

meghatározzák

Absztrakt

MROSKOVÁ, S. - MAGUROVÁ, D. - ONDRIOVÁ, I., SURANOVSKÁ, A. Étkezési magatartásukhoz kapcsolódó csecsemőtáplálkozási tényezők. In Nursing: Theory, Research, Education [online], 2013. évf. 3. szám 2, pp. 62-66. Elérhető: https://www.osetrovatelstvo.eu/archiv/2013-rocnik-3/cislo-2/faktory-vyzivy-dojciat-determinujuce-ich-spravanie-pri-jedeni.

Bevezetés: A gyermekek étkezési magatartása számos betegség oka lehet, beleértve a túlsúlyt/elhízást. Az élet első évében számos olyan tényező van, amely valószínűleg pozitív vagy negatív értelemben módosítja a gyermekek étkezési magatartását.

Név: A kutatás célja az volt, hogy felmérje az elfogyasztott tej típusának és a kiegészítő étel bevezetésének korának a gyermekek étkezési viselkedésének különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását.

Mód: 2012. február-márciusban 53 7 hónapos és 3 év közötti gyermek étkezési viselkedését értékeltük. Anyáik utaltak az elfogyasztott tej típusára (anyatej, anyatej-helyettesítő tápszer) és a kiegészítő táplálék bevezetésének életkorára (≤ 4 hónap, ≥ 5 hónap). A változók közötti kapcsolat értékeléséhez a Mann-Whitney tesztet használtuk.

Eredmények: A kizárólag szoptatott csecsemők és a kombinált tejetáplálkozású csecsemők csoportjában nincs jelentős különbség az étkezési magatartásban. Azoknál a gyermekeknél, akiknél a kiegészítő táplálék korán integrálódott (≤ 4 hónap), magasabb étvágyat, nagyobb élvezetet, nagyobb ételérzékenységet (p = 0,040) és kevésbé érzékenységet a jóllakottság belső jelzéseire.

Következtetés: A gyermekek étkezési viselkedését a kiegészítő ételek bevezetésének kora határozza meg. A jövőben fontos, hogy előre jelezzük, hogy az étkezési magatartás elemzése milyen összefüggésben van a kiegészítő ételek beilleszkedésének korával és a testsúly fejlődésével.

Kulcsszavak: étkezési magatartás, étvágy, szoptatás, kiegészítő táplálék, csecsemő

A gyermekek étkezési magatartása (az ételek minősége és mennyisége, preferenciák, idegenkedés, szokások), beleértve az étvágyat is, számos betegség kialakulásának oka lehet, például étkezés okozta fertőzések és mérgezések, fogszuvasodás, csontritkulás, diszlipidémia vagy újabban az irodalomban és az elhízás.

A Nemzetközi Elhízás Munkacsoport megállapítja, hogy a túlsúly/elhízás prevalenciája a szlovák gyermekpopulációban 2001-ben 16,2% volt a lányoknál és 17,5% a fiúknál (IOTF, 2013), míg az 1964 és 2004 között nőtt (a Szlovák Köztársaság, 2009, 5. o.). A gyermekkori elhízás társadalmi probléma a betegséghez társuló betegségek száma miatt (Finková, 2005, 17. o.).

Az első életév a túlsúly/elhízás kialakulásának kritikus periódusai közé tartozik (Paul és mtsai., 2009), a különféle befolyásolható és ellenőrizhetetlen meghatározók befolyásolása szempontjából. Genetikai szempontból fontos tényező a gyermek étvágya (Llewellyn et al., 2010), amelyet később az "obezitogén környezet" tényezői módosíthatnak - az első életévben főleg a tej típusa bevitel (Stettler, 2007). Pearce és mtsai, 2013), a megnövekedett fehérjebevitel (az úgynevezett korai fehérje hipotézis) mind a kizárólag tej táplálkozásának (Koletzko et al., 2009), mind a kiegészítő táplálkozás időszakában (Günther, Buyken, Kroke, 2007).

Számos tanulmány kimutatta (minden korú gyermekeknél, beleértve a csecsemőket is), hogy pozitív összefüggés van az étkezési magatartás, az étvágy és a testsúly állapota között (Viana et al., 2008; Llewellyn et al., 2010; Santos et al., 2011; Mrosková et al. ., 2012). A szülő maga is helytelenül reagálhat a magasabb étvágyra - akár a választott étrend szempontjából (korai áttérés az alternatív tejelő táplálkozásra, az étel korai integrálása, az élelmiszerek édesítése), ugyanolyan alkalmazott etetési gyakorlatok alkalmazásával - pl. korlátozási eljárások alkalmazása (Jansen et al., 2012; Webber et al., 2010).

Célok

A felmérés célja az volt, hogy felmérje a gyermekek étkezési magatartását (beleértve az étvágyat is) a kizárólag tejelő táplálkozás időszakában és az ezt meghatározó tényezőket:

  • fogyasztott tej típusa (anyatej - MM, tejpótló - NMP),
  • az első kiegészítő étrend-kiegészítő bevezetésének kora.

A fájl

A felmérés 53 válaszadóból állt - csecsemő- és kisgyermekkorú gyermekek anyáiból (életkor: 7 hónap - 3 év). Az anyák átlagos életkora 32,26 év volt (SD - 4,78, tartomány: 22 - 43 év). A válaszadók 47,2% -a középiskolát végzett érettségivel, 45,3% -a egyetemi végzettséggel, 7,5% -a pedig középiskolát végzett érettségi nélkül.

A válaszadók kiválasztása során a következő kritériumokat határozták meg: beleértve - legfeljebb 3 éves és minimum 7 hónapos gyermekek anyáit; kizárva - a válaszadó gyermekénél nem diagnosztizáltak olyan súlyos betegséget (kizárólag tejelő táplálkozás idején), amely speciális étrend-megközelítést igényel. A kutatást februárban végezték - 2012. március Poprád, Eperjes város óvodai intézményeiben és személyes kapcsolattartással vették fel a kapcsolatot a válaszadókkal. A kérdőívek visszatérési aránya 66% volt. Az adatokat a válaszadók utólag mutatták be.

Módszertan

A gyermekek étkezési magatartását a bébi étkezési magatartás kérdőív (BEBQ) segítségével értékelték, amelyet lefordítottak és a szerzők beleegyezésével használtak (Llewellyn et al. 2010). A BEBQ kialakítása Wardle és mtsai kérdőívén alapul. (2001), aki elkészítette a Gyerekek étkezési magatartása kérdőívet annak érdekében, hogy azonosítsa a gyermekek étkezési magatartását és étvágyát 3 - 13 éves korban.

A BEBQ 18 állításból áll, amelyek a gyermek étkezési magatartását kizárólag tejelő táplálkozási időszak alatt értékelik, függetlenül a kapott tej fajtájától. Az egyes állítások skálázására 5 komponensű Likert skálát (soha - 1, mindig - 5) használtunk. A BEBQ négy alskálát integrál:

  • „Étel élvezete” (4 állítás), ez az alskála lehetővé teszi a gyermek tejízének intenzitásának, azaz a gyermek iránti tej iránti szeretetét és bevitelét méri (Cronbach alfa - 0,911),
  • Az "étkezés iránti fogékonyság" (7 állítás) azt vizsgálja, hogy a gyermek mennyire nehéz az etetés szempontjából, és mennyire képes reagálni az ételbevitelhez kapcsolódó külső ingerekre. Ez az alskála azonosítja a gyermek táplálkozási nehézségeit, valamint az éhség és a jóllakottság külső ingereire való érzékenységét. Ennek az alskálának része a gyermek általános étvágyának értékelése egy tételen keresztül (Cronbach alfa - 0,593),
  • A "jóllakottság iránti érzékenység" (3 állítás) azt értékeli, hogy a csecsemő mennyire könnyen jóllakott az ételbevitel során, jelezve a belső, veleszületett jóllakottság jeleire való érzékenységét (Cronbach alfa - 0,213),
  • "Eating time" (4 állítás), amely az étkezés sebességét, azt a sebességet méri, amellyel a gyermek abbahagyja a tejet (Cronbach alfa - 0,805) (Llewellyn et al., 2011).
  • Az egyes alskálák értékelésekor az átlagértékek kiszámítását alkalmazták, míg az "összes étvágyat" (1 állítás) szintén elkülönítve (azaz az "étkezési hajlam" alskála tételein kívül) értékelték.

Azok a gyermekek, akik magasabb átlagértékeket érnek el a "jóllakottság iránti érzékenység" alskálán, várhatóan gyorsabban telítenek a tejbevitel során, és ezek a gyerekek jobban reagálhatnak a veleszületett jóllakottsági jelekre. Az "evés hossza" alskálán lévő magasabb átlag azt jelzi, hogy a gyermek nyugodtabban, lassabban iszik a tejet. Az "általános étvágy", az "étel élvezet" és az "étel iránti érzékenység" alskálákban szereplő magasabb értékek azt jelzik, hogy a gyermekben nagy az étvágy, nagyobb a tejfogyasztás, az elégtelen belső ingerekre adott válasz nem kielégítő, míg ezek a gyerekek inkább az ételre reagálnak. a külső környezetből származó ingerek (pl. az étel érzékszervi ingerei) (Llewellyn et al., 2010).

A kizárólag tejfogyasztás időszakában elfogyasztott tej típusát tekintve két csoportba soroltuk a gyermekeket: kizárólag szoptatott (≤ 4 hónapos) és kombinált tejetáplálkozású gyermekeket (NMP-t és MM-t, vagy csak NMP-t kaptak).

Az Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Bizottság (ESPGHAN) ajánlásai szerint (Agostoni et al., 2008) a gyermekeket az első CP integrálása szempontjából két csoportba soroltuk: korai ételintegráció (≤ 4 hónap), megfelelő ételintegráció (≥ 5 hónap).).

M - átlagos érték, SD - szórás

A kutatási mintában a gyermekek 20,8% -ában azonosítottuk az első KP korai integrálódását, a gyermekek 79,2% -ában pedig az első KP-t 5 hónapos korban és később vették be az étrendbe. Az első CP korai integrációjával rendelkező gyermekek csoportjában magasabb átlagértékeket találtunk az "általános étvágy", "az étel élvezete" és az "étel iránti fogékonyság" alskálákban, és alacsonyabb átlagos értékeket az alskálákban " a jóllakottság iránti hajlam "és az" evés hossza ". Jelentőséget csak az "étkezés iránti fogékonyság" skálán találtunk (p - 0,040), és így azok a gyermekek, akiknek idő előtti étkezésük van az étrendbe, statisztikailag érzékenyebbek a külső ételingerekre (2. táblázat).

Tab. 2. A BEBQ alskálák közötti különbségek az első kiegészítő élelmiszer bevezetésének életkora tekintetében Megfelelő hírcsatorna-integráció
(n - 42) Korai élelmiszer-integráció
(n - 11) Teljes étvágy Étel élvezete Étel iránti fogékonyság A jóllakottság iránti fogékonyság Az evés megnyúlása
BEBQ alskálák M (SD) M (SD) o
3,74 (1,27) 4,18 (0,98) 0,330
3,55 (0,63) 3,64 (0,50) 0,797
1,69 (0,75) 2,18 (0,60) 0,040 *
2,98 (0,75) 2,64 (0,67) 0,135
2,19 (0,59) 2,18 (0,40) 0,989

M - átlagos érték, SD - szórások, * - 6 hónap, növelheti a gyermekkori túlsúly kockázatát (Pearce et al., 2013). Az első élelmiszer korai integrációjának hátterében számos tényező áll - a szocio-demográfiai (anya életkora, szülők iskolai végzettsége, családi állapot, dohányzás) ill. az elfogyasztott tej típusa (Schiess et al., 2010; Grummer-Strawn et al., 2008). Feltételezhető az is, hogy az étel korábbi beadása az anya reakciójának eredménye a gyermek magasabb étvágyára. A jelen felmérés eredményei azt mutatják, hogy a KP korai integrációjával rendelkező gyermekeknél magasabb az étvágy, az élvezet és az étellel kapcsolatos külső ingerek iránti érzékenység (p - 0,040), ugyanakkor ezek a gyerekek kevésbé érzékenyek a belső stimulusokra. jóllakottság.

Következtetés

A felmérés eredményei rámutatnak a gyermekek étkezési viselkedésének vizsgált aspektusai közötti különbségekre, különös tekintettel az első kiegészítő étel bevezetésének életkorára. A későbbi, prospektív jellegű kutatásoknak figyelembe kell venniük az étkezési életkor és a súlyfejlődés összefüggését az étkezési viselkedés elemzésével kapcsolatban.

A felmérési eredmények bizonyos korlátai és egy módszertani probléma, amelyet tovább kell vizsgálni és megoldani kell, a Cronbach-alfa alacsonyabb értéke egyes alskálákban.

Rövidítések listája

BEBQ - Baba étkezési magatartás kérdőív
NMP - tejpótló
MM - anyatej
KP - kiegészítő táplálék (= nem tejtermék)

Bibliográfiai hivatkozások listája

AGOSTONI, C. és mtsai. 2008. Kiegészítő takarmányozás: Az ESPGHAN táplálkozási bizottságának kommentárja. In Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition, 2008, vol. 46. ​​sz. 1, pp. 99-110.

ANZMAN, S.L. - ROLLINS, B.Y. - BIRCH, L.L. 2010. A szülők hatása a gyermekek korai étkezési környezetére és az elhízás kockázatára: következmények a megelőzésre. In International Journal of Obesity, 2010. évf. 34. sz. 7, pp. 1116-1124.

CARNELL, S. - WARDLE, J. 2008. Étvágy és zsírosodás gyermekeknél: bizonyíték az elhízás viselkedési fogékonyság elméletére. Az American Journal of Clinical Nutrition, 2008, vol. 88. sz. 1, pp. 22–29.

FINKOVÁ, M. 2005. Elhízás gyermekeknél és serdülőknél. In VOX PEDIATRIAE, 2005. évf. 5. sz. 9. o. 17-18.

GRUMMER-STRAWN, L.M. - SCANION, K.S. - FEIN, S.B. 2008. Csecsemőtáplálás és etetési átmenetek az élet első évében. In Pediatrics, 2008, vol. 122. mellék. 2, pp. s36-s42.

HUH, S.Y. et al. 2011. A szilárd élelmiszerek bevezetésének időzítése és az elhízás kockázata óvodás korú gyermekeknél. In Pediatrics, 2011, vol. 127. mellék. 3, pp. e.544-e551.

Nemzetközi elhízási munkacsoport (IOTF). 2011. Túlsúlyos gyermekek szerte a világon. [online]. 2011 [cit. 2013-07-06]. Elérhető online: http: //www.iaso.org/iotf/obesity/? Térkép = gyerekek.

JANSEN, P.W. et al. 2012. A gyermekek étkezési magatartása, a szülők táplálkozási gyakorlata és a korai gyermekkori súlyproblémák: a népességalapú R Generation Study eredményei. Az International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 2012, vol. 9: 130.

JAARSVELD, C.H.M. et al. 2011. Az étvágygerjesztő tulajdonságok és a csecsemőkori súlygyarapodás közötti leendő összefüggések. In The American Journal of Clinical Nutrition, 2011. évf. 94. sz. 6. o. 1562-1567.

KOLETZKO, B. és mtsai. 2009. Modulálhatja-e a csecsemőtáplálási lehetőségek a későbbi elhízás kockázatát? Az American Journal of Clinical Nutrition, 2009, vol. 89. sz. 5, pp. 1502-1508.

LLEWELLYN, C. és mtsai. 2010. Természet és táplálás a csecsemő étvágyában: az Ikrek ikerszülési kohorsz elemzése. In American Society for Nutrition, 2010. évf. 91. sz. 5, pp. 1172-1179.

LLEWELLYN, C. és mtsai. 2011. A bébi étkezési magatartás kérdőív alakulása és faktorstruktúrája az Ikrek születési kohorszban. In Appetite, 2011. évf. 57. sz. 2, pp. 388-396.

MROSKOVÁ, S. és mtsai. 2012. A csecsemők és a kisgyermekek jelenlegi súlya és étkezési magatartása közötti kapcsolat. In MOLISA - Medicinsko ošetrovateľské listy Šariša, 2012, vol. 9. sz. 9. o. 147-151.

A Szlovák Köztársaság nemzeti stratégiája, 2009. Program az iskolai gyermekek és tanulók gyümölcs- és zöldségfogyasztásának támogatására - "Iskolagyümölcs". 2009. [online]. 2009 [cit. 2011-07-06]. Elérhető az interneten: http://www.skolskeovocie.sk/download/strategia_01.pdf.

OWEN, C.G. et al. 2005. A csecsemőtáplálás hatása az elhízás kockázatára az egész életen át: a publikált bizonyítékok mennyiségi áttekintése. In Pediatric, 2005. évf. 115. sz. 5, pp. 1367-1377.

PAUL, I.M. et al. 2009. Csecsemőkori elhízás elsődleges megelőzésének lehetőségei. In Advances in pediatrics, 2009, vol. 56. sz. 1, pp. 107-133.

PEARCE, J. Taylor, M.A. - LANGLEY-EVANS, S.C. 2013. A kiegészítő táplálkozás és a gyermekkori elhízás kockázatának bevezetése: szisztematikus áttekintés. International Journal of obesity, 2013. évf. 37. sz. 10, pp. 1295-1306.

SANTOS, J.L. et al. 2011. Az étkezési magatartás és az elhízás összefüggése a chilei gyermekeknél. In Nutrition Journal, 2011. évf. 10., 1–8.

SCHIESS, S. és mtsai. 2010. A kiegészítő takarmányozás bevezetése 5 európai országban. In Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition, 2010. évf. 50. sz. 1, pp. 92-98.

STETTLER, N. 2007. A gyermekkori és felnőttkori elhízás eredetére vonatkozó epidemiológiai bizonyítékok jellege és ereje az élet első évében. International Journal of obesity, 2007. évf. 31. szám 7, pp. 1035-1043.

TAVERA, E.M. et al. 2004. A szoptatás asszociációja a csecsemőtáplálás anyai ellenőrzésével 1 éves korban In Pediatrics, 2004, vol. 114. sz. 5, pp. 577-583.

VIANA, V. - SINDE, S. - SAXTON, J.C. 2008. Gyermek étkezési magatartás kérdőív: asszociációk a BMI-vel portugál gyermekeknél. A British Journal of Nutrition, 2008. évf. 100. sz. 2, pp. 445-450.

WARDLE, J. és mtsai. 2001. A gyermekek étkezési magatartásának kérdőívének kidolgozása. In Jornal of Child Psychology and Psychiatry, 2001, vol. 42. sz. 7, pp. 963-970.

WEBBER, L. és mtsai. 2010. A gyermekek étvágygerjesztő tulajdonságainak és az anyai táplálkozási gyakorlatok társulása. In American Dietetic Association, 2010. évf. 110. sz. 11. o. 1718-1722.

WENG, S.F. et al. 2012. A csecsemőkorban azonosítható gyermekkori túlsúly kockázati tényezőinek szisztematikus áttekintése és metaanalízise. In Archives of Disease in Childhood, 2012, vol. 97. sz. 12, pp. 1019-1026.

Kapcsolatba lépni

PhDr. Slavka Mroskova, PhD.
Ápolási Osztály, FZO PU
Partizánska 1
080 01 Presov
Szlovák Köztársaság
e-mail: [email protected]

Fogadott: 2013.10.29
Elfogadott: 2013. december 4