lehet

Elmebaj egy mentális zavar feltörekvő a organikus alapján az általános mentális tevékenység későbbi rendellenességével.

A demencia betegség, de a betegség tünete is. Az emberek gyakran tévednek idősekkel, de fiatalon bárkit érinthet. Mely betegségek okoznak demenciát?

Az előtérben van hanyatlás előtt megszerzett intellektuális képességeket. A név a latin "de mentio" szóból származik, ami fordításban távozó szellemet/elmét jelent.

A 18. században minden mentális rendellenességre hivatkozott ez a kifejezés.

Az időskori demenciában szenvedő idősebb emberek főként ettől szenvednek. A különféle betegségek azonban még fiatalon is demencia kialakulását eredményezhetik.

Hogyan nyilvánul meg a demencia?

Általában ő az első érintett memória. Ez egy intellektuális képesség, amellyel a már megtanult információkat tároljuk és visszaszerezzük. A rendellenességek mind a rövid, mind a hosszú távú memória szintjén nyilvánvalóak.

Ez eltűnik logikus gondolkodás, amelyet általában a valóság és a jelenségek közötti kapcsolat tükröz át. Az IQ csökken mint intellektuális képesség mérhető mértéke.

Az általános nézetet a teljes tájékozódásnak köszönhetjük. Demenciában szenvedők lehetnek dezorientált személy. Nem ismerik közeli rokonaikat és ismerőseiket, és ami a legrosszabb, néha nem tudják, kik ők.

Hely és idő szerint is dezorientáltak.

A tanulás képessége szintén mélyen romlik így memorizálás. Egy elmebetegnek nehéz megismételnie az elhangzottakat rövid időn belül. Néha napokról beszélünk, súlyosabb esetben percekről.

Az ok a jelenlegi is figyelem csökkentése, általános lassúság, bardypsichizmus, pontatlanság.

A józan ész rendellenessége jelentősen befolyásolja az affektivitást és a viselkedést. Összesen van a személyiség hanyatlása az ember mint olyan. Megtörténik mentálisan instabilabb és kritikátlanabb.

Ez növekszik agresszivitás, megjelenik az affektivitás kitörései, gyakori hangulati rendellenességek, alvászavarok. Kísérhetik őket téveszmék és hallucinációk.

A demencia fokozatai (MMSE - mini mentális állapot)

  1. Enyhe fokú demencia - csak enyhe memóriavesztés jellemzi, ami a korábbi szokások megváltozását és a viselkedés minimális változását eredményezi. Növeli a feledékenységet és az átmeneti orientációt. Munka közben és normál tevékenységekben gyengén teljesítenek, gondjaik vannak a koncentrációval. A fenti problémák egyre nehezebbé teszik életüket. Nem akarják beismerni, hogy valami nincs rendben velük, ezért gyakran szorongásnak és depressziónak vannak kitéve.
  2. Mérsékelt mértékű demencia - az előtérben a kognitív rendellenességek, a tájékozódás jelentős zavara (a beteg nem térhet haza), elfelejtik az alapvető információkat magukról, és a szokásos napi tevékenységek is problémát jelentenek számukra. A társadalmi kapcsolat korlátozott. Szükségük van a környezet segítségére.
  3. Súlyos demencia - súlyos kognitív károsodás esetén a páciens képtelen megítélni és folyamatos, speciális ellátást igényel. Megállnak a környezetük észlelésétől, gyakoriak a téveszmék és a viselkedési zavarokkal járó hallucinációk, és a beteg agressziója is fokozódik. Fokozatosan elveszítik motoros funkcióikat, vizelet és széklet szivárog.

Mi az oka a demenciának fiatal korban?

Etiológia az agy és az agyi erek elsődleges betegség általi károsodásán alapul, másodlagos, de bizonyos konkrét esetekben is bizonyított átöröklés.

A demencia kifejezés alatt a legtöbben egy idős férfit képzelünk el, aki felejt a korral. Ez nagyrészt így van. A fiatal kor azonban nem garantálja, hogy ez az alattomos betegség megkerül minket.

A demenciát vagy annak okait a betegségek nemzetközi osztályozása (MKCH 10) szerint alapkategóriákra osztják.

Amelyek közül az első két kategória idős betegeket érint, a második kettő pedig olyan állapotokat vagy betegségeket ír le, amelyek később demencia-szindrómát okoznak, minden korosztályhoz kapcsolódóan.

Ezek például olyan betegségek, mint pl Szklerózis multiplex - ez egy gyulladásos - immun által közvetített demyelization és a központi idegrendszer axonális betegsége, amely 30 év körüli embereket érint. A betegség fiatalabb korban és 50 éves kor után kevésbé valószínű.

A betegség prognózisa kedvezőtlen. Végső soron többek között a demencia különböző mértékű megnyilvánulásában nyilvánul meg.

Egy másik ilyen betegség Parkinson-kór betegség. Az ok még nem ismert előttünk, de degeneratív betegségnek minősítjük, amelynek neuronjai fokozatosan kihalnak. Főként körülbelül 55 éves korban fordul elő. A kockázat az életkor előrehaladtával növekszik.

A memóriazavarokat e betegség pszichológiai tünetei közé soroljuk.

Kevésbé ismert Huntington-kór. A központi idegrendszer nem túl gyakori örökletes betegsége. 35-50 év körül kezd megmutatkozni.

A tünetek további 10-20 éven át haladnak. A kezdeti szakaszban ezek csak hangulatváltozások, viselkedésmódok, depresszió, lassú gondolkodás, megértés és tanulás zavara, előrehaladás a demenciáig. A motoros (mozgási) funkciók megzavarása önkéntelen, felgyorsult, koordinálatlan mozgásokat okoz az arcizmok megrándulásával (grimaszok).

Creutzfeldt-Jakob-kór egy szórványos neurodegeneratív agybetegség. Először 1920-ban írta le H. G. Creutzfeldt német neuropatológus, amit korábban A. M. Jakob német neurológus ismert el.

Az átvitel anyától gyermekig 50% -os valószínűséggel öröklődik, a szórványos formát az agyszövet spontán változásai okozzák, a fertőző formát egy beteg állat továbbítja fertőzött hús (BSE) bevitelével, vagy iatrogén átvitel, például transzplantáció során.

A tanfolyamot memóriazavarok (elhomályosult elmék), a koordináció zavara és az azt követő gyakori esések, szédülés, hallucinációk, félelemrohamok jellemzik. A betegség súlyos demencia állapotba kerül, a beteg fokozatosan teljesen mozdulatlan - az ágyhoz van kötve a személyiség teljes eltűnésével.

Nieman-Pick betegség anyagcsere-betegségek közé sorolunk, konkrétan a zsíranyagcsere rendellenességei közé tartoznak. Ezeket főleg a májban, a lépben és a csontvelőben tárolják. Három alapvető típusra oszlik. Az A típus már érinti az újszülötteket.

A nehézségek az élet első heteiben kezdenek megjelenni, és az 1. és 3. év körül halállal végződnek.

Ez az újszülött kudarcában, hányásban, hasmenésben, izomgyengeségben és teljes pszichomotoros rendellenességben nyilvánul meg. A B típus előfordulhat gyermekkorban és felnőttkorban. Ebben a típusban azonban az értelem nem érintett.

A C típus a születéstől a felnőttkorig különböző korcsoportokat érint. A megnyilvánulások motorosak és pszichológiaiak is, elmélyülve elmélyülnek. Nincs gyógymód, csak csontvelő-átültetéssel próbálkoznak.

A fiataloknál is előforduló betegség, amely a kognitív funkció progresszív rendellenességeit okozza epilepszia.

Bármelyikünkkel előfordulhat, hogy az élet során epilepsziás rohama van, akár fejsérülés, akár túlzott alkoholos italok fogyasztása miatt, de ez nem jelenti azt, hogy epilepsziás és korai demenciája lenne.

Az epilepsziát, mint betegséget, kizárólag orvos diagnosztizálja anamnesztikusan igazolt rohamok és egyéb vizsgálatok, például elektroencefalográfia (EEG) alapján, patológiás elektromos ingerek jelenlétével az agyban, és az okának feltárásához szükséges későbbi vizsgálatok alapján. A hosszú távú epilepsziában szenvedő betegeknél fokozatosan korai demencia alakulhat ki.

A személyiség teljes degradációja azonban ritkán történik.

Ezt nemcsak a fent említett betegségek okozzák, amelyekkel még a modern orvoslás sem tud megbirkózni, de néha a te hibád.

A betegséggel nem összefüggő demencia leggyakoribb okai hazánkban alkoholizmus vagy túlzott különféle gyógyszerek használata. Ezek az anyagok rányomják a bélyegüket az agyra és nemcsak a májra, ahogy sokan gondolják. Rendszeres alkalmazásuk agyi atrófiához vezet, majd demencia kialakulásával.

  • Pseudodemencia - ez nem az intellektuális képességek valódi hanyatlása, hanem átmeneti állapot a csillapításukkal. Posztraumás reakcióként jelentkezik (stresszes, traumatikus tapasztalat után), és e tényező eltávolítása után eltűnik. Az ál-demenciát a legalapvetőbb képességek meghibásodása jellemzi, míg a bonyolultabbak megmaradnak. Az előtérben abszurd válaszok (200 éves vagyok) vagy egy ötletes fordulat az eljárásban (a toll ellentétes végével ír), például átmeneti komor állapotban, Ganzer-szindrómával. A pszeudodementia nem szimuláció. Az érintett személy nincs tudatában ennek az átmeneti állapotnak.

Diagnózis és kezelés

Nincs specifikus kezelés figyelembe véve az okok sokfélesége a demencia kialakulása. Minden olyan személyt, akinek enyhe stádiumban leírt tünetei kezdenek kialakulni, orvosának teljes körűen meg kell vizsgálnia, fokozatosan megszüntetve azokat a betegségeket, amelyek ezt az állapotot okozhatják.

A legtöbb betegség kizárható vagy megerősíthető morfológiai vizsgálati módszerekkel, nevezetesen számítógép tomográfia (CT) vagy mágneses ellenállás (MRI), ahol az orvos fel tudja mérni az agyszövet változását. Ez elsősorban az agy atrófiája - az agyszövet csökkenő térfogata.

Gyógyítani nem lehet, de előrehaladását elsősorban olyan gyógyszerek lassíthatják, amelyek javítják az anyagcserét és az agyszövet véráramlását.

Alkalmasak a degeneratív változások lelassítására is antioxidánsok a vitaminok. Genetikailag meghatározott betegségekben DNS-vizsgálatot végeznek. Ha az összes teszt negatív, el kell kezdenie gondolkodni az állapot pszichiátriai megoldásán. A kezelés túlnyomórészt tüneti jellegű a túlsúlyban lévő nehézségek miatt.

Teszteld magad

Utolsó frissítés: 20.07.07