dohányzás

29.9. 2015 19:06 A dohányzás rákot okoz, a dohányzás eltömíti az artériákat, a dohányzás megölhet. Dohányos vagy dohányos születendő gyermeke. A széles körű szokás emberi egészségre gyakorolt ​​következményei jól ismertek. A cigarettadobozok figyelmeztetése nélkül is.

Ennek ellenére az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon körülbelül egymilliárd dohányos él, a dohányfüst belélegzése évente akár 6 millió embert is megöl. Közülük mintegy 600 000 nem dohányzott, de másodlagos füstnek volt kitéve.

Nem minden dohányosnak kell idő előtt meghalnia

Van azonban olyan dohányosok egy csoportja, akikben a káros szokás által okozott évekig tartó egészségügyi szövődmények után sem jelennek meg. Vannak, akik szeretik megvédeni azzal, hogy bármi más képes megölni őket, míg mások olyan emberek esetére mutatnak rá, akik dohányoztak, de nem ölték meg a cigarettájukat. "A nagyapám egész életében dohányzott, és jól van." "Ismert, kemény dohányos, amúgy autóbalesetben meghalt" - ismert mondatok.

Népszerű példája alelnökei védelmezőinek Winston Churchill brit miniszterelnök volt. Az egészségtelen életmódjáról ismert politikus, aki beletörődött az alkoholba és lelkes szivardohányzó volt, 90 éves koráig élt.

A médiának köszönhetően egy bizonyos Winnie Langley híressé vált Nagy-Britanniában, aki csak az I. világháború kitörése után, csak 7 éves korában kezdett dohányozni. Egész életében naponta dohányzott, túlélte férjét és gyermekeit. Egy fénykép utazott körülötte, amikor egy gyertyával cigarettára gyújtott a gratuláló tortáján 100. születésnapján. Végül 102 éves koráig élt.

A britek a dohányzási betegségre összpontosítottak

De valóban vannak olyan emberek, akiket kevésbé káros a dohányzás, mint másokat? A legújabb kutatások szerint úgy tűnik, hogy ez a helyzet.

Brit kutatók olyan géneket fedeztek fel, amelyek felelősek lehetnek azért, hogy a hordozó kevésbé hajlamos a dohányzással összefüggő egyik leggyakoribb betegségre - krónikus obstruktív tüdőbetegségre -.

A kutatást finanszírozó Brit Orvosi Kutatási Tanács szerint ez annak a DNS-mutációnak köszönhető, amely javítja a tüdő működését és megvédi az embereket, akikben előfordul, a dohányzás halálos hatásaitól. Van, akinek nagyobb az esélye, másnak kisebb az esélye a kitörésre. Dohányozhatnak is.

A kutatás 50 000 önkéntes eredményén alapult Nagy-Britanniában. Az úgynevezett brit biobankból érkeztek. Ez egy brit biobank, amelyet a tudósok hosszú távú tanulmányokhoz használnak. Megvizsgálja a genetikai hajlamokat, valamint a környezet egyénekre gyakorolt ​​hatását.

Az adatbázis összesen félmillió embert tartalmaz, akiket 2006 és 2010 között 40–69 éves kor között adtak hozzá. A megfigyeléseket legalább 25 évig kell elvégezni. 2012 óta von le következtetéseket a tudósok számára.

A jelenlegi kutatások csak a krónikus obstruktív tüdőbetegségre összpontosítottak. Nem tanulmányozta a rákot vagy a szív- és érrendszeri betegségeket, amelyeket a dohányzás is okoz.

Ő lesz az egyik legrettentőbb madárijesztő

A kutatók összehasonlítva a dohányzókat a nem dohányzókkal és a betegségben szenvedőkkel, illetve a nem dohányzókkal, olyan emberi DNS-darabokat találtak, amelyek csökkentik az obstruktív tüdőbetegség kialakulásának kockázatát. A "jó génnel" rendelkező dohányosoknál ennélfogva alacsonyabb a betegség kialakulásának kockázata, mint a "rossz génekkel" - számol be a BBC brit hírportál.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség kizárólag idegen anyagok és gázok belégzésével, leggyakrabban dohányzással járó betegség. Idővel állandó enyhe gyulladás alakul ki a tüdőben. A betegség fokozatosan alakul ki, és főleg a tartós dohányzókat érinti. Légszomj, léghiányérzet, krónikus köhögés vagy túlzott nyálkaképződés nyilvánul meg. Fokozatosan halálhoz vezethet.

A WHO szerint világszerte 64 millió ember szenved a betegségben, és a szervezet előrejelzése szerint 2030-ra a világ harmadik vezető halálokává válik.

A betegség veszélyes, mert gyakran hosszú ideig nem diagnosztizálható, és a dohányosok gyakori "dohányzó köhögésként" érzékelik.

Noha a tanulmány szerzői nem a rákra és a szív- és érrendszeri betegségekre összpontosítottak, új eredmények segíthetnek a krónikus tüdőbetegségek elleni új gyógyszerek kifejlesztésében.

Martin Tobin professzor, a Leicesteri Egyetem egyik kutatója szerint az eredmények fantasztikus felfedezésnek számítanak, és valószínűleg segítenek a tüdőfunkciót javító gyógyszerek kifejlesztésében. Elmondása szerint a felfedezett gének befolyásolják a tüdő növekedését és a károkra való reakciót.

Azok a kutatók azonban, akik a tanulmány megállapításait bemutatták az Európai Légzőszervek Társaságának ülésén, és a Lancet Légzőszervi Orvostudományban publikálták, hangsúlyozzák, hogy a dohányzás még mindig biztonságosabb, mint a boldogságra és a jó dohányzókra támaszkodni, amelyek lehetnek vagy nem.

Az amerikaiak megtalálták a hosszú élettartamú gént

Nagyon hasonló kutatásokat végeztek más amerikai tudósok is, akik olyan specifikus géneket is felfedeztek, amelyek garantálhatják a dohányosok békésebb alvását. Azonban összpontosítottak az emberiség napjaink legfőbb madárijesztőjére - a rákra is.

Az amerikaiak felfedezték a felfedezett "hosszú élettartamú" géneket, hordozóiknak 11 százalékkal kisebb az esélyük a rák kialakulására, mint azoknak, akik nem. A kutatók azt állítják, hogy ezek a gének segítenek a sejtnek megvédeni magát a fertőzésektől és helyrehozni önmagát. Ez jobban megvédi az embereket az öregedéstől és a környezeti hatásoktól, például a dohányzástól, mint azokat, akik nem.

A tanulmány egyik szerzője, Morgan Levine a Kaliforniai Egyetemen azt állítja, hogy azonosítottak olyan genetikai markereket, amelyek együttesen vesznek részt a hosszú élettartamban. Azáltal segítik az embert, hogy tovább éljen, segítve a sejteket abban, hogy helyreállítsák önmagukat.

"Ezért, még akkor is, ha egyes személyek magas szintű biológiai stresszoroknak vannak kitéve, mint amelyek a cigarettafüstben találhatók, testük jobb helyzetben lehet a károk kezelésére és kijavítására" - idézi a kutatót a British Daily Mail.

Ugyanezek a gének a The Gerontology Journals folyóiratban megjelent tanulmány szerint fontos szerepet játszhatnak a rák megelőzésében is.